Napi Online
Kevés magyar informatikai szakember van
Nehezen kapnak programozó szakembert az informatikai vállalatok, ami arra utal, hogy bővül a magyar szoftverpiac. Kérdés, hogy tud-e élni ezzel a lehetőséggel az ország.
Kevés az informatikai szakember a piacon, mert részben a hazai szakcégek, részben a Magyarországon termeltető vállalatok felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt - nyilatkozta Vadász Pál, a Montana Rt. elnök-vezérigazgatója. A jelenség egyértelműen arra utal, hogy "mozog a piac", azaz úgy tűnik, hogy például a hazai vállalatok többé-kevésbé át tudják hidalni két nagy hiányosságukat, a fejlesztéshez szükséges tőke, illetve a termékek terjesztésének előfeltételét jelentő, legalább regionális szintű kapcsolatrendszer hiányát.
A Montana például az előbbit részben humán tőkével, azaz a szakembergárda erősítésével pótolta legutóbbi projektjeiben, részben európai uniós pénzeket szerzett a munkához. A terjesztéshez szükséges kapcsolatrendszert pedig egyebek mellett németországi vállalkozásuk biztosítja. Mindezek eredményeként irat- és dokumentumkezelő programjuk idehaza piacvezető lett és elindulhattak a világháló dokumentumtengerében való kutatásra alkalmas infovadász termékük fejlesztésével is.
A szakember szerint igaz ugyan, hogy egyre magasabb minőségi színvonalat kell képviselniük a hazai cégek által fejlesztett programoknak, ám aki megtalál egy piaci rést, az jó eséllyel indulhat annak kitöltésére. A folyamat általában úgy zajlik le, hogy valahol megszületik a know-how, rendelkezésre áll az egyedi szakismeret egy olyan probléma megoldására, amelyet még nem ismertek fel vagy nem időben vettek észre a konkurensek. Ez a fejlesztési ötletének alapja, amit követ a pénz- és piacszerzés vagy - ha külföldi cégről van szó - a termeltetés megszervezése.
Magyarország "középen" helyezkedik el a szoftverfejlesztés hatékonyságának világrangsorában. Az itteni munkaerő és technológiai háttér már majdnem olyan színvonalú, mint a Nyugat-Európai, ám még elég olcsó ahhoz, hogy akár az ágazat legnagyobb szereplőinek is érdemes legyen idetelepíteniük az olyan feladatok, szolgáltatások ellátását, amelyek nyelvtudást vagy a központhoz való földrajzi közelséget igényelnek, vagy nem tűrik az időeltolódást. (A tömegtermelés Kínába, Indiába, Mexikóba vándorol.)
Az országnak esélye van rá, hogy ezt az előnyét középtávon megőrizze - például a szoftveripar támogatásában igen okosan eljáró Oroszországgal és Romániával szemben -, feltéve, hogy a képzés "utánamegy" a mostani szakemberhiánynak, illetve hogy sikerül elérni a high-tech munkaerő költségeinek, bérterheinek csökkentését - jelentette ki Vadász.
Kevés az informatikai szakember a piacon, mert részben a hazai szakcégek, részben a Magyarországon termeltető vállalatok felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt - nyilatkozta Vadász Pál, a Montana Rt. elnök-vezérigazgatója. A jelenség egyértelműen arra utal, hogy "mozog a piac", azaz úgy tűnik, hogy például a hazai vállalatok többé-kevésbé át tudják hidalni két nagy hiányosságukat, a fejlesztéshez szükséges tőke, illetve a termékek terjesztésének előfeltételét jelentő, legalább regionális szintű kapcsolatrendszer hiányát.
A Montana például az előbbit részben humán tőkével, azaz a szakembergárda erősítésével pótolta legutóbbi projektjeiben, részben európai uniós pénzeket szerzett a munkához. A terjesztéshez szükséges kapcsolatrendszert pedig egyebek mellett németországi vállalkozásuk biztosítja. Mindezek eredményeként irat- és dokumentumkezelő programjuk idehaza piacvezető lett és elindulhattak a világháló dokumentumtengerében való kutatásra alkalmas infovadász termékük fejlesztésével is.
A szakember szerint igaz ugyan, hogy egyre magasabb minőségi színvonalat kell képviselniük a hazai cégek által fejlesztett programoknak, ám aki megtalál egy piaci rést, az jó eséllyel indulhat annak kitöltésére. A folyamat általában úgy zajlik le, hogy valahol megszületik a know-how, rendelkezésre áll az egyedi szakismeret egy olyan probléma megoldására, amelyet még nem ismertek fel vagy nem időben vettek észre a konkurensek. Ez a fejlesztési ötletének alapja, amit követ a pénz- és piacszerzés vagy - ha külföldi cégről van szó - a termeltetés megszervezése.
Magyarország "középen" helyezkedik el a szoftverfejlesztés hatékonyságának világrangsorában. Az itteni munkaerő és technológiai háttér már majdnem olyan színvonalú, mint a Nyugat-Európai, ám még elég olcsó ahhoz, hogy akár az ágazat legnagyobb szereplőinek is érdemes legyen idetelepíteniük az olyan feladatok, szolgáltatások ellátását, amelyek nyelvtudást vagy a központhoz való földrajzi közelséget igényelnek, vagy nem tűrik az időeltolódást. (A tömegtermelés Kínába, Indiába, Mexikóba vándorol.)
Az országnak esélye van rá, hogy ezt az előnyét középtávon megőrizze - például a szoftveripar támogatásában igen okosan eljáró Oroszországgal és Romániával szemben -, feltéve, hogy a képzés "utánamegy" a mostani szakemberhiánynak, illetve hogy sikerül elérni a high-tech munkaerő költségeinek, bérterheinek csökkentését - jelentette ki Vadász.