Ha egy szektorban emelkednek a bérek, az általában jó jelnek mondható. A bér tulajdonképpen a munkaerő ára, az árak pedig akkor szoktak emelkedni, ha a kereslet-kínálati viszonyok megváltoznak, ez pedig fontos jelenség.

Nemrég szokásomhoz híven belekukkantottam Michael Mandel blogjába. Több bejegyzést is találtam, amelyekben az infokommunikációs szektor béreivel foglalkozik, az USA hivatalos munkaügyi statisztikáira támaszkodva. A számok nem egyértelműek, Mandel bíbelődik is egy kicsit velük, rendezgeti őket, de a kép mindazonáltall pozitív marad: az amerikai technológiai szektorban emelkednek a bérek. Az idősorokból azt is láthatjuk, hogy viszonylag új jelenségről van szó, a jövedelmek nemrég még dél felé vették az irányt. Most viszont felfelé, északnak tartanak, méghozzá leginkább a telekommunikációban, a webes keresőportáloknál (lásd Google-jelenség)és a programozók körében.

Mi lehet az emelkedés oka? Valószínőleg több is van. A 2005-ös számokat természetesen még nem ismerjük, de velőszínűnek tartom, hogy nőttek a vállalati technológiai (értsd IT) kiadások. Az már jól látható, hogy a vállalati szektor szép nyereséggel zár, vagyis van pénz beruházásokra; a pénzügyi igazgatók szívén olvadozik a jég, és ez azt jelenti, hogy az informatikai vezetők beruházási kerete is növekedhet. Sok újdonság is van, például fejlődnek és terjednek a mobil és a szélessávú rendszerek, ami sok feladatot hoz magával.

Miközben a kereslet lendületben van, a munkaerő-kínálati oldalon is történtek változások. Ameriában rövidesen megkezdődik a nagy "baby boom" generáció nyugdíjazása. Ha ránézünk az USA demográfiai statisztikáira, azt láthatjuk, hogy a háború utáni baby boom után volt egy másik hullám is: akkor, amikor az első hullám gyermekei szülőképes korba kerültek. A második hullám tetőpontja a kilecvenes évek legelején volt. Van tehát egy növekvő tempóban kifelé vonuló "nagy generáció" és egy még munkeképes korba nem került második hullám. A demográfiai változásokhoz vegyük hozzá azt is, hogy (tudomásom szerint) a IT recesszió sok ameriai fiatal kedvét elvette az informatikai tanulmányoktól, az Amerikában tanuló rengeteg ázsiai hallgatóból pedig kevesebb marad az USA-ban, hiszen otthon Indiában vagy Kínában pezseg az informatikai élet, érdemes hazamenni.

És mi a helyzet az India-jelenséggel? Az offshore outsourcing természetesen csökkenti az amerikai hazai munkaerő-keresletet, ami lefelé nyomja a béreket. Az indiai kínálat azonban szemlátomást nem korlátlan. Ember persze van dögivel, diplomás is, de minőségi munkaerő már kevésébé. Az elmúlt években az indiaiak iránti kereslet olyan gyorsan nőtt, hogy a kínálat csak nehezen tud lépést tartani vele. Az aktuális McKinsey-NASSCOM jelentés szerint az országnak pár év múlva már félmillió fős hiánnyal kell szembenéznie, hacsak nem sikerül felpörgetni a minőségi oktatást. Mivel nagy a kereslet és korlátos a kínálat, Indiában is nőnek az IT szektor bérei, méghozzá jóval gyorsabban, mint Amerikában. Ott van persze Kína is, de az ottaniak nem tudnak olyan gyorsan belépni az amerikai offshore-munkaerőpiacra, mint az indiaiak.

Mindezekből többféle következtetést is levonhatunk. Példul azt is, hogy a növekvő kereslet és az emelkedő amerikai és indiai bérek egyre inkább vonzóbbá és versenyképesebbé tehetik néhány más ország technológiai munkaerejét. Itt vannak például az oroszok... Ki tudja? Lehet, hogy a következő néhány évben ők fognak berobbanni az informatikai világba.