Gyurkity Péter
AMD: harmadik gyorsítótár és kibővített utasításkészlet 2007-re
A vállalat a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően készül a négymagos processzorokkal, de emellett kibővített utasításkészleten, harmadik gyorsítótáron, valamint új HyperTransport szabvány alkalmazásán is gondolkoznak.
Az X-bit Labs ez utóbbi három ponttal egészítette ki a már többször hangoztatott tervet, miszerint vetélytársához hasonlóan 2007-re készülne el első négymagos processzoraival. Igaz, a korábbiakhoz képest a fejlesztés ütemén is gyorsítani szándékoznak, hogy két éven belül ne csak az első prototípusokat, hanem a sorozatgyártást is be tudják indítani. Ily módon 2008 első felében már megkezdhetik hódító hadjáratukat a négymagos chipek, leváltva a most még csak csordogáló ikermagos elődöket.
Értesülésük szerint az új processzorok nemcsak a magok számát illetően, hanem egyéb téren is újításokat hoznak. Ezek közé tartozik a harmadszintű gyorsítótár alkalmazása, amely utoljára a K6-III chipekben szerepelt, a HyperTransport 3.0 szabvány, valamint a szerverprocesszorokban megjelenő FB-DIMM támogatás. Ez utóbbi technológia a DDR2 SDRAM chipeket használja, bufferelve és nagy buszsebesség mellett - bevezetését korábban az Intel is számításba vette, egyelőre csak az Itanium 2 platform esetében. Természetesen ehhez szükség lesz a DDR2 támogatás bevezetésére, amit 2006-ban szeretnének végrehajtani. Az AMD emellett a 64 bites processzorok utasításkészletének kibővítését is tervezi, amelytől egyrészt a teljesítmény növekedését, másrészt az x86 architektúra evolúciójának folytatódását várják. Azt még nem lehet tudni, hogy a szóban forgó négymagos chipek milyen gyártástechnológiával készülnek, ám a legtöbben a 65 nanométer mellett voksolnak.
A processzorgyártó a digitális szórakozás terén is igyekszik behozni riválisát. Az Intel augusztusban rántotta le a leplet Viiv névre keresztelt platformjáról, amely az egységre, a könnyű kezelhetőségre helyezi a hangsúlyt. "Az Intel Viiv-technológia az első platform, amelyet az alapoktól fogva olyan digitális otthonok számára terveztünk meg, ahol a felhasználók igénylik, hogy bármikor, bárhol, eszközök széles skáláján hozzáférhessenek digitális tartalmaikhoz" - nyilatkozta akkor Don MacDonald, az Intel elnökhelyettese. A technológián alapuló valamennyi PC-hez adnak távirányítót, Windows Media Center Edition operációs rendszert, 5.1-es térhatású hangrendszert, míg a cél a világháló és a hagyományos szórakoztatóelektronikai eszközök összekötése.
A Register arról számolt be, hogy az AMD egy hasonló platform kidolgozásán töri a fejét, amivel életképes alternatívát kínálhatnak a vásárlóknak. A vállalat szóvivője igyekezett letagadni ezt, ám a legutóbbi elemzői találkozón elhangzott nyilatkozatok nyomán kénytelen volt elismerni az értesülés megalapozottságát. Részletek egyelőre nem derültek ki, ám van idejük felkészülni, mivel több forrás is megerősítette, hogy az Intel még a gyártókkal sem igazán tudta megértetni a platform jelentőségét, emiatt a januárra tervezett debütálás elcsúszhat.
Az X-bit Labs ez utóbbi három ponttal egészítette ki a már többször hangoztatott tervet, miszerint vetélytársához hasonlóan 2007-re készülne el első négymagos processzoraival. Igaz, a korábbiakhoz képest a fejlesztés ütemén is gyorsítani szándékoznak, hogy két éven belül ne csak az első prototípusokat, hanem a sorozatgyártást is be tudják indítani. Ily módon 2008 első felében már megkezdhetik hódító hadjáratukat a négymagos chipek, leváltva a most még csak csordogáló ikermagos elődöket.
Értesülésük szerint az új processzorok nemcsak a magok számát illetően, hanem egyéb téren is újításokat hoznak. Ezek közé tartozik a harmadszintű gyorsítótár alkalmazása, amely utoljára a K6-III chipekben szerepelt, a HyperTransport 3.0 szabvány, valamint a szerverprocesszorokban megjelenő FB-DIMM támogatás. Ez utóbbi technológia a DDR2 SDRAM chipeket használja, bufferelve és nagy buszsebesség mellett - bevezetését korábban az Intel is számításba vette, egyelőre csak az Itanium 2 platform esetében. Természetesen ehhez szükség lesz a DDR2 támogatás bevezetésére, amit 2006-ban szeretnének végrehajtani. Az AMD emellett a 64 bites processzorok utasításkészletének kibővítését is tervezi, amelytől egyrészt a teljesítmény növekedését, másrészt az x86 architektúra evolúciójának folytatódását várják. Azt még nem lehet tudni, hogy a szóban forgó négymagos chipek milyen gyártástechnológiával készülnek, ám a legtöbben a 65 nanométer mellett voksolnak.
A processzorgyártó a digitális szórakozás terén is igyekszik behozni riválisát. Az Intel augusztusban rántotta le a leplet Viiv névre keresztelt platformjáról, amely az egységre, a könnyű kezelhetőségre helyezi a hangsúlyt. "Az Intel Viiv-technológia az első platform, amelyet az alapoktól fogva olyan digitális otthonok számára terveztünk meg, ahol a felhasználók igénylik, hogy bármikor, bárhol, eszközök széles skáláján hozzáférhessenek digitális tartalmaikhoz" - nyilatkozta akkor Don MacDonald, az Intel elnökhelyettese. A technológián alapuló valamennyi PC-hez adnak távirányítót, Windows Media Center Edition operációs rendszert, 5.1-es térhatású hangrendszert, míg a cél a világháló és a hagyományos szórakoztatóelektronikai eszközök összekötése.
A Register arról számolt be, hogy az AMD egy hasonló platform kidolgozásán töri a fejét, amivel életképes alternatívát kínálhatnak a vásárlóknak. A vállalat szóvivője igyekezett letagadni ezt, ám a legutóbbi elemzői találkozón elhangzott nyilatkozatok nyomán kénytelen volt elismerni az értesülés megalapozottságát. Részletek egyelőre nem derültek ki, ám van idejük felkészülni, mivel több forrás is megerősítette, hogy az Intel még a gyártókkal sem igazán tudta megértetni a platform jelentőségét, emiatt a januárra tervezett debütálás elcsúszhat.