Gyurkity Péter
Továbbra sem népszerű a butított Windows
Elvetélt kísérletként jellemezhetnénk a médialejátszót nélkülöző Windows XP piacra dobását, ha nem tudnánk, hogy mindezt a Microsoft nem önszántából módosította operációs rendszerét.
Emlékezhetünk arra, hogy a butított verziót eredetileg az Európai Bizottság döntése alapján volt kénytelen kihozni a szoftvercég. Maga a per igen hosszadalmas volt, de a döntés után sem zárult le a vita, és a testület újabb kifogásokat támasztott, míg Redmond folyamatosan igyekezett lazítani a köteléken. Még a lejátszót nélkülöző változat elnevezése sem ment könnyen, a "Reduced Media Edition" ugyanis a bizottság szerint túlságosan negatív volt, és a termék mellőzésére bíztatta a vásárlókat.
Erre a jelek szerint nem is volt szükség: a Windows XP N már júniusban általános kudarcként volt értékelhető, mivel még a PC-gyártók sem mutattak érdeklődést a szoftver iránt. A bizottság ezt azzal indokolta, hogy túl sok funkció hiányzik belőle, ami kissé furcsa, hiszen éppen ők kardoskodtak a lebutítás mellett.
Az ok inkább az árban - és a reklámértékben - keresendő, hiszen a teljes változat nem drágább, és a legtöbben nem szívesen vásárolnak olyan szoftvert, amiről tudják, hogy eleve butítottként kerül forgalomba. A nagyobb gyártók közül egyedül a Fujitsu-Siemens jelentette ki, hogy kérés esetén hajlandóak a butított verzióval szállítani konfigurációikat, ám csak akkor, ha megfelelő igény mutatkozik ez iránt. Garry Owen, a cég termékmenedzserei részlegének igazgatója azonban a ZDNet-nek most úgy nyilatkozott, hogy ezidáig nem tapasztaltak ilyen érdeklődést a vásárlók részéről, így nem is bonyolítottak le forgalmat a Windows XP N változattal. A Dell nem árult el információt a beérkezett igényekről, de álláspontjuk mit sem változott, és ehhez hasonlóan áll a kérdéshez a többi vállalat is. Mostanra tehát mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság látszatgyőzelmet aratott, és döntésével igazából nem befolyásolta az operációs rendszer eladási mutatóit.
Az Európai Bizottság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, míg júniusban azzal hárították el a kérdést, hogy túl korai még következtetéseket levonni. A folytatás hiábavalósága most minden korábbinál világosabb, hiszen még a legfőbb ellenfélként számon tartott RealNetworks is kiegyezett a szoftvercéggel, és befejezte a harcot. Az igazi győztes tehát a Microsoft, amely - jelentős költségek árán - elkerülte a kedvezőtlen kimenetelt, és mindent folytathat ott, ahol abba (sem) hagyta.
Emlékezhetünk arra, hogy a butított verziót eredetileg az Európai Bizottság döntése alapján volt kénytelen kihozni a szoftvercég. Maga a per igen hosszadalmas volt, de a döntés után sem zárult le a vita, és a testület újabb kifogásokat támasztott, míg Redmond folyamatosan igyekezett lazítani a köteléken. Még a lejátszót nélkülöző változat elnevezése sem ment könnyen, a "Reduced Media Edition" ugyanis a bizottság szerint túlságosan negatív volt, és a termék mellőzésére bíztatta a vásárlókat.
Erre a jelek szerint nem is volt szükség: a Windows XP N már júniusban általános kudarcként volt értékelhető, mivel még a PC-gyártók sem mutattak érdeklődést a szoftver iránt. A bizottság ezt azzal indokolta, hogy túl sok funkció hiányzik belőle, ami kissé furcsa, hiszen éppen ők kardoskodtak a lebutítás mellett.
Az ok inkább az árban - és a reklámértékben - keresendő, hiszen a teljes változat nem drágább, és a legtöbben nem szívesen vásárolnak olyan szoftvert, amiről tudják, hogy eleve butítottként kerül forgalomba. A nagyobb gyártók közül egyedül a Fujitsu-Siemens jelentette ki, hogy kérés esetén hajlandóak a butított verzióval szállítani konfigurációikat, ám csak akkor, ha megfelelő igény mutatkozik ez iránt. Garry Owen, a cég termékmenedzserei részlegének igazgatója azonban a ZDNet-nek most úgy nyilatkozott, hogy ezidáig nem tapasztaltak ilyen érdeklődést a vásárlók részéről, így nem is bonyolítottak le forgalmat a Windows XP N változattal. A Dell nem árult el információt a beérkezett igényekről, de álláspontjuk mit sem változott, és ehhez hasonlóan áll a kérdéshez a többi vállalat is. Mostanra tehát mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság látszatgyőzelmet aratott, és döntésével igazából nem befolyásolta az operációs rendszer eladási mutatóit.
Az Európai Bizottság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, míg júniusban azzal hárították el a kérdést, hogy túl korai még következtetéseket levonni. A folytatás hiábavalósága most minden korábbinál világosabb, hiszen még a legfőbb ellenfélként számon tartott RealNetworks is kiegyezett a szoftvercéggel, és befejezte a harcot. Az igazi győztes tehát a Microsoft, amely - jelentős költségek árán - elkerülte a kedvezőtlen kimenetelt, és mindent folytathat ott, ahol abba (sem) hagyta.