A tapasztalatok szerint az agrárszektor helyzetét még mindig befolyásolják az 1990-es években végbement változások, a tulajdonviszonyok átalakulása és a tőkehiány.

Az élelmiszer-gazdaság felzárkóztatásának egyik fontos eleme lehet az informatikai megoldások felhasználási körének bővítése, illetve az egyes szereplők együttműködése. A piaci szereplők kapcsolatának informatikai megoldásokkal történő javítása rövid távon javítja az információellátottságot, hosszabb távon pedig alkalmas a jó gazdasági döntések meghozatalának támogatására - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Egy, a témában készült kutatás szerint a mezőgazdasági kistermelőkről általánosan elmondható: gazdasági tevékenységüknek alacsony szintű az informatikai támogatottsága. Ennek oka a jellemzően alacsony informatikai szaktudás, a magas átlagéletkor, az alacsony infrastruktúrájú lakóhely, a termelési tevékenység rossz jövedelemtermelő képessége és az ebből adódó forráshiány. A termelő tevékenységet folytató üzemekben kedvezőbb a helyzet, ám az informatikai megoldások többsége inkább a járulékos tevékenységek kezelésére használatos. Az élelmiszeripari feldolgozók helyzete a forráshiánytól és a szaktudás esetleges hiányától eltekintve jobb, mivel szélesebb körben alkalmaznak informatikai rendszereket konkrét gazdasági és logisztikai tevékenységük megszervezésére. Többségük belátta, hogy ezekre a rendszerekre a jövőben egyre nagyobb szükségük lesz, mivel az előállított termékekkel kapcsolatosan elvárt magas követelményeket csak informatikai támogatással tudják produkálni.

Az alkalmazott rendszerek azonban többségükben szigetszerűen működő szoftverek, amelyeket a vállalatok belső folyamatainak kiszolgálására használnak, illetve a vállalat központja és telephelye közti információk továbbítására, hiányzik azonban e rendszerek integrációja.

A kisebb élelmiszerkereskedők inkább az anyagok kezelésével kapcsolatos tevékenységek támogatására használnak informatikai megoldásokat. Néhány esetben újabb értékesítési csatornákat is, például az internetes áruházakat, de ezek a próbálkozások még csak most kezdenek terjedni. A kis méretből, alacsonyabb tőkeellátottságból és nagyobb kiszolgáltatottságból adódóan általában ezek az informatikai megoldások sem kapcsolódnak gazdasági szereplők közötti rendszerekhez. A kereskedelmi láncoknál azonban szinte minden munkafolyamatot informatikai rendszerek támogatnak.

Sok a logisztikai szoftver

A versenyképesség szempontjából nem mindegy, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői milyen informatikai megoldásokat alkalmaznak a logisztikai folyamatoknál. A vállalati méret, a tevékenységi kör bővülése nyomán egyre nagyobb szerepet kapnak az informatikai beruházások - ez jelentheti csak asztali PC-k beszerzését vagy vállalati informatikai hálózatok kialakítását, az internet nyújtotta lehetőségek kiaknázását és a vállalatok közötti informatikai rendszerek integrációját egyaránt.

A meglévő informatikai eszközökhöz széles felhasználói szoftverskála áll rendelkezésre a szervezetek logisztikai folyamatainak irányítására. E szoftverek lehetnek egy-egy kiragadott feladat ellátására specializált alkalmazások, illetve integrált, nagyvállalati megoldások, melyek segítségével a logisztikai lánc minden folyamata támogatható, a megrendeléstől kiindulva egészen az értékesítésig.

A kisvállalatok leginkább egy-egy részfeladat megoldására alkalmas szoftvereket alkalmaznak, melyek a vállalati mérethet igazodva, hatékonyan és alacsony ráfordítással üzemeltethetőek. Ezek több esetben is egyedi fejlesztésű szoftverek, ami az informatikai rendszerek integrációját is nehezíti. Az integrált rendszerek használata csak megfelelő vállalati méret esetében jöhet szóba, hiszen bevezetésük hatalmas költséggel jár, nem beszélve az üzemeltetéssel, a szakemberek alkalmazásával kapcsolatos kiadásokról. A felhasználók ugyanakkor minden logisztikai folyamatot egy rendszerben kezelő informatikai megoldást kapnak, továbbá egy olyan eszközt, mely általánosan elfogadott szabványokon alapul és könnyen integrálható más informatikai rendszerekkel.

A logisztikai központoké a jövő

Az informatikai eszközök használatának köre várhatóan bővül, bár a logisztikai folyamatok informatikai támogatásának növekedését akadályozza a szigetszerű használat. A fejlesztési elgondolások megvalósítása pozitív, ám az új megoldások terjesztése, az integráció lassú - vélik a kutatók. A fejlődési folyamatokban jelentős szerepet kaphatnak az országszerte működő logisztikai központok, hiszen közös összefogással, egységes szabványokat és eljárásokat alkalmazva könnyebben megvalósíthatóak a jövőbeli informatikai fejlesztések.

Fontos szerep juthat a regionális logisztikai központoknak is, melyek fontossága várhatóan az élelmiszeripari szektoron belül is nő. Egyre több helyen törekednek ugyanis a szektor által előállított termékek specialitásához alkalmazkodó környezetet kialakítani. A központokhoz való csatlakozás pedig piaci erőfölényt jelenthet a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termék előállításával. A központok használatával továbbá hozzáférhetővé válnak olyan integrált informatikai megoldások és speciális információk is, melyek a szektor egyes szereplőinek kapcsolatépítésében, beszerzési, termelési, készletezési és értékesítési folyamatainak megszervezésében fontos szerepet töltenek be.