awender

Allchin: a Vista nem fog működni

Jim Allchin, a Microsoft egyik vezetője már tavaly júliusban közölte Bill Gatesszel, hogy a Vista projekt rettenetesen el van maradva az ütemtervhez képest, és teljesen elölről kell kezdeni.


Jim Allchin
Paul Thurrott, a Microsoft által is elismert, több eseményükre is meghívott bloger cikke szerint 2004 júliusában Jim Allchin besétált Bill Gates szobájába és kerek perec kijelentette, hogy a projekt rettenetesen el van maradva az ütemtervhez képest és soha nem fog elkészülni. "Egyszerűen nem fog működni" - mondta. A kijelentés a The Wall Street Journalba is bekerült. A Vista projekt fő problémája az volt, hogy túl bonyolult és összetett volt a Microsoft ősrégi szoftverfejlesztési módszereihez.

A Vista resetet - ez a Microsoft belső szlengje a történtekkel kapcsolatban - vagyis a projekt teljes eltörlését és nulláról való indítását hosszú időn keresztül tagadta a Microsoft, és a cég PR részlege kitartóan tévútra küldte az érdeklődő újságírókat olyan kapcsolattartókat jelölve meg, akik irreleváns információkkal jótékony homályba burkolhatnak minden konkrétumot. A The Wall Street Journal cikke szerint azonban a teljes átgondolást több hónappal korábban hajtották végre. A Microsoft Windows Hardware Engineering Conference (WinHEC) keretében a fejlesztők még egy utolsó, átalakítás előtti Longhorn verziót vehettek a kezükbe, s ez volt az utolsó verzió, mely a Microsoft berkeiből kijutott.

A Microsoft felső vezetése ekkor már tudta, hogy a fejlesztés teljesen kicsúszott a kezeik közül és szinte önálló életet él. Tudták azt is, hogy teljesen az elejéről kell kezdeniük és a fejlesztett kód túlnyomó részét egyszerűen törölni kell a projektből. A Wall Street Journal szerint Gates ekkor még teljes erővel ellenállt Allchin tervének, miszerint a Vistát elölről kellene kezdeni, biztos volt abban, hogy valamilyen módon a vállalat majd csak megbirkózik a helyzettel. Ez az ellenállás a Vista projektet hosszú hónapokkal vetette vissza.

"Szorongás volt mindenkiben" - mondta Gates. "Nyilvánvaló ebben az én szerepem is, hiszen kértem 'Hé, emberek, ne dobjunk ki olyan dolgokat, melyeket nem kellene kidobni. Tartsuk meg az, amit meg tudunk tartani'" De ehhez már túl késő volt. "A hajó megfeneklett" - mondta Allchin. A Vista előtt a Microsoft rendszeresen - pár évenként - új kliens és szerver verziókat adott ki a Windowsból. Az iszonyatosan hosszú listaért, melyet a Vistának tudnia kellett volna, a cég drágán megfizetett. Az eredetileg 2003-as kibocsátás dátumát több évvel eltolódott és most is csak annyit tudni, hogy 2006 végén tervezik a kiadását.


A rendszert a Microsoft a nyilvánosság előtt két évvel ezelőtt mutatta be - ez a szoftverek fejlesztésének idejében őstörténeti időszak, ezalatt a két év alatt a Google meghódította a webet. A nyílt forráskódú Linux rendszerek kemény szerver konkurenciát jelentenek a Windowsnak. Az Apple technikailag kiváló Mac OS X rendszere bár nem jelent fenyegetést a PC asztali rendszerek számára, az iTunes- és iPod-eladásokat meglovagolva azonban továbbra is kockázatot jelent a Windows számára, hiszen a vállalat gyakorlatilag letarolta a digitális elektronikai és zenei piacot.

S hogy mennyire volt káros a Vista a Microsoft számára? Nos, Allchin, aki a fejlesztős közvetlen felelőse volt a termék megjelenése után visszavonul. A Microsoft teljes vállalati struktúráját újjászervezték, hogy a versenykihívásoknak jobban megfeleljenek. Ezekre a gyöngeségekre a Vista fejlesztés kapcsán derült fény. Több Vista elemet, mint például a több mint tíz éve fejlesztett WinFS-t, az adatbázis támogatott tárolási motort parkolópályára tettek az operációs rendszer mielőbbi megjelenése érdekében.

Thurrott szerint a probléma gyökere a Microsoft vállalati kultúrájában van, a társaság egyszerűen túl óriási ahhoz hogy a piaci igényekre rugalmasan reagáljon. Az újjászervezés nem érintette a Microsoft rendkívül sokszintű rétegződését, mely rendkívül sok vezetőt is generál. Cikke szerint a Vista visszasüllyedt az elmúlt évtized operációs rendszer harcaiba és inkább csak reagál - mindenféle proaktivitás és innováció nélkül - az új meg új kihívásokra. A Mac OS X felhasználók már most mutogatnak a Vista különböző jellemzőire, hogy "jé, ez is, meg ez is" már régóta jelen van a Macintosh rendszereken, és a Microsoft számára - mely reménytelenül próbál innovatívnak mutatkozni - a helyzet kibírhatatlan.

A jelenlegi béták leginkább egy Windows XP-re hasonlítanak, pár apró újdonsággal, sokkal szerényebb grafikus megjelenítéssel, mint ahogy eredetileg tervezték. De a béta stabilnak néz ki, és véleménye szerint a december másodikára ígért felhasználóbarát jellemzők biztosan ámulatba ejtik a felhasználókat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ubuntu #179
    Marcelo Tosatti a 2.4 kernelszéria 21 éves karbantartója, egy példa a sok közül arra, hogy bövel van utánpótlás tehetséges fiatalok között is.
    2. Magyarországon lehet 1000 computer sem volt az 1970-es években. USA-ben már akkor is más volt a helyzet. Természetesen nem a home userekböl kellene kiindulni. Nagyvállalatoknál már akkor elterjedt volt a computer, söt egy hires hisztéria is divatos volt akkoriban, miszerint a keyboardokon való gépeléstöl alár le is bénulhat a kézfej :-)
    3. van egy jelentös különbség a software és hardware között. A software gyakorlatilag ~0 költséggel sokszorosítható, még a hardware esetében, bármennyire is szeretnék ezt a gyártók még jelentös költségekkel járnak.
    Az AMD pont azért nem tud nagyobb piaci részesedést elérni, mert eddig terjed a drezdai gyárának a kapacitása. Ha a Cpu software lenne ma sokkal jobban fájna az intel vezetöinek a feje. Egyébként az AMD 286 386 486 korában nem foglalkozott Cpu tervezéssel, egyszerüen lemásolta az intel terveit néha minimális változatatással. Az intelnek türnie kellett mert az IBM csak igy volt hajlandó felhasználni a processzorait, és az többet nyomott a latban akkor. A pentiumokkal és ez változott, és az elsö AMD saját processzorok igenis messze el voltak maradva az akkori intelektöl. Mára behozta a lemaradástát az AMD a kisebb bevételei ellenére. A fejlesztésre fordított pénz és a fejlesztés valós mértéke között bár van összefüggés, de az nem egyenes arányosság.
    4. ezt Nexus6 nagyszerüen megválazolta helyettem. gondold csak át, komolyan semmi nem változott mára az egykori rabszolgasághoz képest??! ugyan már! mi ez, ha nem az a tipikus kelet-európai pesszimizmus?
  • ubuntu #178
    Akkor pontokba szedve,
    1. Még mindig Magyar (és igen kelet-európai) vállalkozó szemléletét érzem a gondolatmenetedből. Fiskális, pragmatikus de földhözragadt alapvetően pesszimista szemlélet, amely irtózik mindenféle ideától. A baj csak az ezzel a szemlélettel, hogy minden igyekezet ellenére, mégsem realisztikus leképezése a világ folyamatainak.
    Azt jól látod, hogy a linux használatának az arányait nem tudjuk pontosan. A kereskedelmi disztribúciók eladásaiból, csak egy részére lehet következtetni. Annál feltehetően jóval nagyobb a (legálisan!) eltöltött linuxot használók számossága. Természetesen windows esetében létezik az eladásokban nem szereplő warez windowsok aránya. És akkor még ott van a feltehetően nagyszámú dual-boot PC-k esete, amelyeket valóban a használat arányában éremes ide vagy oda számolni (felhetetően nem havona félszer bootolja be a többség a linuxot, különben minek telepitette volna és foglalná a winyóját vele). Mindenesetre egy letöltött linuxot használó user is segíti a rendszerét, ha mással nem azzal, hogy beszél róla és így baráti köréből akadhatnak akik szintén kipróbálják, iconokat rajzol stb. ha megvan benne a képesség és tudás, maga is fejlesztővé válhat.
    Garancia Windowshoz sincs !!
    Olvasd el a MS eula-t. Néhány speciális rendszert leszámítva, nincs az az örült softwareház aki teljeskörü garanciát adna (utána mennének a találékony ügyfelek kártérítésért az eltünt milliádokat érö adataik, mint pl. tözsdeárfolyamadataik, és a jövö heti lottoszámok miatt :-))
    Aki kifizeti egy SAP árát, valamit az azt telepítö software mérnönkök munkaidejét (legalább 5 nap nekem elhiheted), annak már nem nehéz megvenni egy RH Enterprise Linuxot. És valóban a supportban van a RH üzlete, nem látom ettöl miért romlana a pl. a home userek esetében a linux szabadsága.
    Kedves, hogy az egyetemek befolyását ilyen kevésre értékeled, ehhez képest egyelöre Magyarországon ide szaladgálnak nagynevü cégek is ha szakértelemre van szükségük. De vagyünk egy példát. Linuxra 2000-ben még nem létezett megfelelö videolejátszó program. Az MTV volt az egyetlen mpeg1 lejátszó, az is kereskedelmi, de még rendes full screen módja sem volt. Akkor jött egy magyar föiskolai hallgató (mégcsak nem is oktató vagy ph.d-s) a kandóról és nekiállt megírni az mplayer programot. Miért? Szüksége volt egy használható medialejátszóra. Ennyi, és ezzel átformálta a linux jövöjét. Innen indult ki az ffmpeg project, ami ma az alapja minden linuxos videolajtásztó programnak. Ha egy halltató ilyen befolyással tudott hatni a linuxra, talán még az eyetemeknek is van némi esélye :-)
    A Ms addig amég a jelenlegi üzletpolitikáját folytatja nem fog "ditkálni" a linux disztrikutoroknak, és eszük ágában sincs szüvetkezni vele. Söt az üzleti világ nagyrészére is igaz. Olvastad Asimov alapítvány könyveit? Látva, hogyan tette tönkre a Ms a régi partnereit, ma már szinte senki nem hajlandó együttmüködni vele, aki birtokol valamilyen saját szeletet az IT tortából. Nokia Ericsson Sun és még hosszan sorolhatnám elvböl nem használ Ms terméket. Így leginkább magával szüvetkezik a Ms, ami persze így is jelentös. Mint írtam lejjebb azok a linux disztributorok lettek sikeresek, akik csak free softwarekre építették a stratégiájukat. Nincs értelme, hogy változtassanak.
    Meröregedtek volna a linux fejlesztök és kell a pénz? LOL!! Kire gondolsz?
    Richard Stallman?, aki 52 éves most, ennek ellenére szilárdabban ragaszkodik elveihez mint valaha, most épp a GLP 3 verzioja köti le a fogyelmét, biztosítandó a Freesoftwarek webes jelnelétének megerösítését és az Észak amerikai software szabadalmak kezelését.
    Alan Cox?, 37 éves és a linux egyik fö maintainere, jól él és esze ágában nincs feladni azt a szabadságot és megbecsülést amit a szabad szoftverek fejlesztése jelent neki.
    John maddog Hall sem épp mai gyerek mégis jól érzi magát a Linix International élén, pedig már unokái is vannak :-)
    Eric Steven Raymond?, 47 évesen nemrég kulde hüvösebb éghajlatra a Ms "nagyvonalú" állását kináló fejvadászt.
    Linus Torvalds nemsokára 36 éves lesz és jól érzi magát a OSDL-nél, pedig neki is van 3 lánya.
    ...
  • Mpxplay #177
    "Az újjászervezés nem érintette a Microsoft rendkívül sokszintű rétegződését, mely rendkívül sok vezetőt is generál"
    Ismeritek azt a viccet, hogy : evezősverseny amerikai és japán részvétellel? Persze a japán csapat jelentősen nyer a versenyen. Erre az ameriakiak (sok pénzért) külső szakértőt kérnek fel annak megállapítására, hogy miért maradt el az amerikai csapat teljesítménye az elvárhatótól.
    A külső szakértő (hosszas vizsgálódás után) megállapította, hogy az ok valószínűleg az volt, hogy míg a japán csónakban hét evezős és egy kormányos, addig az amerikai csapatban egy evezős és hét kormányos volt.
    A ameriakiak elgondolkoztak a dolgon és sok-sok meeting megtarása után újfajta, többszintű teljesítmény értékelést vezettek be az (egyetlen) evezős számára, ezzel ösztökélve nagyobb teljesítményre.
    A következő versenyen még nagyobb előnnyel nyert a japán evezős csapat... Ezután az ameriaiak kirúgták az evezőst (mondván, hogy nem képes megfelelni a kihívásoknak), s a fizetését felosztották a kormányosok között...
  • NEXUS6 #176
    Ez részedről éppen egy comment volt, nem?
    No comment;)
  • NEXUS6 #175
    1. Szerintem a M$ nem gondolja komolyan ezt a nyitást az open világ felé. Nyűglődik, próbálkozik, hogy egy hasonlóan hatékony fejlesztési módszert találjon, mert bizony a több évtizedes unix alapokoon nyugvó Linux simán bírja a versenyt a legújabb M$, és más zárt forráskódú fejlesztésekkel!
    Ez a nyitás csak azt jelenti, hogy próbál fogást találni az ellenfélen: közönségtalálkozók hekkerekkel, xml támogatása, új fejlesztési rendszerek. Ezek szerinted mind annak bizonyítékai, hogy milyen frappánsan tud a cég átalakulni; szerintem meg annak jelei, hogy túlnőtte magát.

    2.-3. Érdekes volt a belinkelt cikk a kompatibilitással kapcsolatban. Nekem az a véleményem, hogy nem hiszem el hogy ilyen szörnyűségeket el tudtak követni! ;)

    Másrészt érdemes azon elgondolkodni, hogy melyik kompatibilitás érdekli jobban a júzert?
    A kompatibilitás 1000 éves senki által nem használt 16-bites DOS progikkal, vagy kompatibilitás élő projektekkel, jelenlegi és a jövőben megjelenő progikkal? A vista esete (hogy a cikkről is beszélgessünk) azt bizonyítja, hogy a kétféle kompatibilitás egymást hosszútávon kizárja.
    Véleményem szerint a win sikere nem a szűk értelemben vett technikai jellemzőinek, hanem mint épp te írtad a mögötte levő marketingnek köszönhető. Szal ezek után nem értem miért akarod ilyen szempontból fényezni?

    4. Nem teljesen értem mit akarsz ezzel írni. Azért egy mai legalább 65 évet megélő átlagember, meg egy átlag 20 évet megélő rabszolga között szerintem van különbség.
    Persze mindenkinek olyan a világ amilyennek látni akarja, ehhez mindenkinek joga van.
    Ezt a kelet-eu filozófiára vonatkozó megjegyzést meg abszolút nem értettem.
    Bocs.

    (Bár ugye nem is nekem szólt;)))


  • kbupdate #174
    Ez egy hülyeség. Valami nagyot akart mondani ez a láma. Ennyi. Ti meg még mindig itt vitatkoztok? Hát no comment.
  • BlackRose #173
    És a 98% kompatibilitás az nem olyan nagy probléma, a maradék 2% az 5-10x több erőforrást követel mént az első 98%. Csak éppen az a baj, hogy a 98% kompatibilitás az egyenlő a nemkompatibilissel... ugyan akkora hasznod van belőlle mint a 22% kompatibilissel, mert elég, hogy egy valami amire szükséged van az nem működik és ez már nem megoldás. Na szerintem okosabb lenne tartani a 100% kompatibilis Linux világot, aztán meg úgyis idővel megszületik egy univerzális platforma, amikor már nem lesz fontos, hogy Linux vagy Windows vagy XYZ, mert nem is fogunk törődni az OS-el, egyszerűen használni fogjuk a platformát amelyen minden működik, persze erre még várni kell egy komolyabb időszakot.
  • BlackRose #172
    (1) Na akkor mondjam mégegyszer, nem arra gondoltam, hogy a Linux nem lesz free (és itt egyaránt gondolom, hogy ingyenes is meg szabad is), hanem arra, hogy a fejlesztések és ez által a filozófia mi körül fog mozogni nem az lesz ami most és ami eredetileg begyújtotta az egéssz mesét. Na de nem kötelező megérteni. Különben a cégeknél (és ezek a Linux második legnagyobb használói, mert az otthoni userek legnagyobb része letölti, megpróbálja, áll neki a gépén de havonta fálszer boot-olja stb., persze tisztelet a kivételeknek) a Red Hat Enterprise tartja a piac 50%-át, a Suse a következő 20%-át, és ez már jó nagy darab, akik még itt jobban jelen vannak az a Debian, a Fedora, a Slackware..., de nem az a gond, hogy ha nincs pénzed RH Enterprise-ra, akkor veszed a CentOS-t, a cégek nem azért fizetnek a RH-ért, mert éppen az kell nekik, hanem azért mert a SAP az Oracle meg minden áltodd dolog amire nekik szükségük van az ezt követeli, Certified rendszert követel, másképp nem érvényes a support nem érvényes a garancia, ez melett a cégeknek szükségük van az RH supportra és garanciára is, ezért fizetnek nem a kódért, mert a kód az magad is tudod FREE. Az elő számú userek (csak éppen ezektől nincs pénz) pedig az egyetemek, azoknak meg nincs szükségük supportra, nincs szükségök SAP-ra meg Oracle-ra... és nálluk világzik a Debian a Fedora stb. De nekik sokkal kisebb ma a befolyásuk a Linux fejlesztésébe még ha nagyságrendben az első számú felhasználók is, a harmadik kategória a home szerverek (általában olcsó kis gép web és e-mail szerver), ezeknek jóformán semmi befolyásuk sincs a Linux fejlődésének irányára. Na mindegy, az amit mondtam, az abban merül ki, hogy ma a Microsoft ha botladozva is, de kezd komoly lépéseket tenni az Open Source-val való együttműködésre, pedig ő az aki jelenleg diktálhat, akkor nem tudom elképzelni, hogy a Linuxosoknak nem lenne érdekében az MS-el való együttműködés, főleg ha gondolom, hogy a RH a Novell, meg a többi komoly Linux tényező is már öreg és pénz kell neki. Hidd el, én napról napra ebben a világban forgok, semmi sem olyan mint ahogy gondolod, semmi sem olyan mint ahogyan a neten olvashatod, főleg nem az üzleti világban, és ne felejtsd el, hogy ennek van a legnagyobb befolyása.

    (2) Az IBM vs. MS a 70-es évek stb. nem gondolod, hogy egy picit túlzott összehasonlítani egy akkori meg egy mostani időszakot, amikor 1000 komputer volt világszerte (jelképessen) és most amikor milliárd, akkor amikor a kód milliószor kisebb tömeg volt, akkor amikor kompatibilitás nem volt tárgy, akkor amikor... na ha nem látod a különbséget ha nem tudod felismerni a piaci és technológiai kereteket akkor úgyis hiába beszélek.

    (3) Képzelj el most egy céget és az legyen akármekkora, hogy megtudná e közelíteni az Intelt vagy az AMD-t, ne haragudj, de ugyanaz a mese, az AMD a processzorüzletben jelen van az elejétől, még annak ideján gyártották a 286-osokat, 386-osokat, a fejlesztéseket szintén akkor kezdték el amikor a CPU még csak gyerekcipőben járt, és még is mennyi idő kellett nekik, hogy elérjék azt a pontot ahol most vannak, és még most is csak technológiailag, a piaci részesedésük még mindég alul van, pedig ha elképzeled, hogy kb. ugyanazd adják (sőt néha még többet is) kevesebb pénzért mint az Intel, akkor a logika azt mondja, hogy már mindenki AMD-t kellene vásároljon, egy terméknek, legyen az szoftver, hardver vagy akármi, sokkal több dologra van szüksége, mint technológiai fejlesztésre, ezt pénzelni kell a fejlesztéseket, a marketinget, stb. és nem mondom, hogy ez egy nyitott környezetben nem lehetséges, de sokkal kisebb esélyekkel indul mint egy olyannál aki az egésszet már évtizedek óta csinálja, akinek milliárdos piaca van stb.

    (4) AMi a rabszolgaságot illeti, azt amit irsz semmi értelme sincs. Én teljessen nyírva vagyok kelet-európai filozófiától, úgyhogy ez még jobban értelmetlen, és mivel itt 2000-éves mi lenne, ha volna a meg mi lett volna ha úgy lett volna-ról van szó, még annyira sem alkalmazható. Különben ha már úgy tartunk, a rabszolgaság nem veszett el, csak alakot változtatott, a legtöbb ember ma is rabszólga, minden reggel szalad a munkába minimálbérért, nem tud mozdulni mert nincs neki pénze, hogy útra keljen, nem tud mozdulni, mert nincs neki pénze, hogy tanuljon, és ha meg valahogyan megtanult is valamit, nem tud mozdulni, mert nincs neki ismerősse, nem tud mozdulni, mert vízumra van szüksége, nem tud mozdulni, mert férje alkoholista aki napról napra veri, de a gyerekeknek enni kell..., stb. úgyhogy kedves barátom, hazudtak neked amikor azt mondták, hogy a rabszolgaság a multé, NEM! csak éppen más formákat öltött...
  • ubuntu #171
    Elsösörban BlackRose gondolataira reflektáltam az elöbb, természetesen másoknak is szól.
  • ubuntu #170
    Ismerös ez a gondolkodás föleg itt keleteuropaban. De gondolj csak bele 2000 évvel ezelött, mit mondtál volna?
    "Nagyon humánus gonolat a rabszolgák felszabadítása, de legyünk reálisak soha nem fogja megérni a nagy rabszolgatartú patríciusoknak, hogy önként megváljanak az ingyenes munkaerejüktöl, amitöl a jólétük is függ. Rabszolgák munkája nélkül a nagy bírtok csak egy gazos vadföld lenne. Lesz egy két humánus eset, de csak marginalis szük réteg" :)
    A linuxok pont nem 'kereskedelmi' irányba tartanak, abban az értelemben, ahogyan te irsz róla. A linux hajnalán volt valóban több fizetös 'kereskedelmi' disztribució. Caldera Openlinux telepakolva olyan programokkal mint Motif CDE, AcceleratedX majd MetroX, Open sound system kereskedelmi változat, Applixware és hasonlók. 600 dolcsis ár, bár legalább unix hagyományokhoz hiven nem gépenként kellett megfizetni. Nem is szólva számtalan azóta eltünk kereskedelmi disztribucióról (pl. plugNplay Linux).
    Még a Redhatbhoz is lehetett venni kereskedelmi unix programokat, de ök elég okosak voltak, hogy az alaprendszerüket csak free és open programokra építsék. Azóta a fejlesztés nagyrészét (debianos mintára) fedora néven közösségi módszerre helyezték.
    Mindenkinek letölthetö, és ami nekik fontos fovábbfejleszthetö a fedora. Akinek pedig a RedHat Enterprise linux kell, és nincs rá pénze szabadon letöltheti CentOS néven. Köszönhetöen a GPL licensznek is és Red6 magátol is érti, hogy müködik a jövöje.
    A Suse 2 éve még nem volt úgy szabadon letölthetö mint ma. (Ftp serverröl akkor is lehetett telepíteni, de kezdöknek az körülményes volt). Amióta megvette a Novell, a fedorához hasonlóan teljesen szabaddá tette Suse Openedition néven. Ök is közösségi fejlesztést akarnak, mert ebben látják a jövöt.
    A Debianos mintára épithezö Ubuntu, már nem csak a profik eszköze, szintén bárki kipróbálhatja letöltheti.
    A nemrég megszületett forrásalapú (BSD mintara) linux disztribucióknál már az elsö idöben elbukott a kereskedelmi modell. Az elsö ilyen forrásdiszto a Sorcere Linux volt. Nagyszerü ötlet, találó név (pont a harrypotter ürölet közepén) sok érdeklödö, amikor is a fö fejlesztönek fejébe szállt a dicsöség és saját kereskedelmi licenszre változtatta az addigi GPL scriptjeit, még csak fizetös sem lett. Csak arról volt szó, hogy proprietary saját licensze lett, és mi lett a vége? Eltüntek a rajongók hagyrésze, átpártolt az akkoriban induló gentoohoz. Belölük lettek késübb a gentoo fejlesztöinek a tömegei, és ma a gentoo messze az elsö forrásalapú linux disztró.
    Ez három fö példa volt arra, hogy a linux jövöje ma pont a kereskedelmi irányböl a teljesen free és nyitott közösségi fejlesztés modellje felé halad.
    A Reactosröl annyit, hogy ha abból indulunk ki amit irtál, a Microsoft még ma is a basicjét fejéesztené, mert hol volt ö a 1970 években az IBM softverrészlegének költségetésétöl, és persze az AMD sem tudná soha megközelíteni, az Intel processzorait. A bevételei még ma is joval kisebbek, és hol volt ö a K5 proc idején az intel pentiumjától?!
    A reactos és a wine együttmüködve van fejlesztve, csak mivel a reactos független os szabadabbak a lehetösegei. A wine és leszármazottjai, winex cedega, crossover már ma is müködteti a windowsos programok nagyrészét. A winex Cedega, a Directx 3D windows játékok 50% futtatja ma is azonos sebességgel probláma nélkül. http://transgaming.org/gamesdb/
    A crossover wine Ms officen és IE meg windowsmediaplayer mellett számtalan programot támogat. http://www.codeweavers.com/compatibility/browse/cat
    Akárcsak az anyaproject. http://appdb.winehq.org/appbrowse.php
    Már ma is jóval közelebb van az 'OpenWindows' világ a 98%-os kompatibilitáshoz, mint az gondolnád. A reactos fejlesztése ezért igen szilárd alapokon áll.