Gyurkity Péter

Megjelent az ATI következő generációja

A vállalat hivatalosan is bejelentette a Radeon X1000-sorozat első tagjait, amelyek állításuk szerint (főleg a csúcskategóriában) maguk mögött hagyják a rivális kártyákat. Az első tesztek kiegyenlített küzdelemről árulkodnak.

Az ATI közleményben jelentette be az X1000-sorozat, illetve a család leggyorsabb tagjának, az X1800-nak megjelenését. Régi adósságot törlesztettek ezzel a felhasználók felé, hiszen az eredeti elképzelések szerint már a nyáron elő kellett volna rukkolniuk az új generációval. A várakozásnak azonban vége, és - legalábbis a képeken - végre szemügyre vehetjük az új fejlesztéseket.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
RADEON X1800 XT és RADEON X1800 XL egymás mellett

A vállalat szerint a zászlóshajóként debütáló X1800 XT kategóriájában a leggyorsabb grafikus kártya, amely maga mögött hagyja a konkurens termékeket. Köszönheti ezt elsősorban a vadonatúj, 90 nanométeres gyártástechnológiának, illetve a minden eddiginél magasabb órajelnek, amely a processzor esetében 625, míg a kártyára integrált GDDR3 memóriánál 1500 MHz. Szó mi szó, tekintélyt parancsoló adatok ezek, amelyek már önmagukban is megelőlegezik a kiugró teljesítményt. Minden adott tehát, hogy ismét maguk mögé utasítsák az Nvidiát, és átvegyék a vezetést az asztali grafikus kártyák piacán.

A család egyelőre három tagból áll. Az X1800 XT - amint azt már említettük - a csúcskategóriát hivatott meghódítani, míg az X1600 a középkategóriáért, az X1300 pedig a belépő szintért felelős. A fejlett gyártástechnológiának köszönhetően az új kártyák meglehetősen összetettek: az X1800 320, az X1600 157, míg az X1300 100 millió tranzisztorból áll, míg a három kategórián belül szokás szerint az eltérő órajelek különböztetik meg a kártyákat. Számíthatunk a Pro, illetve XT jelölésű kártyák megjelenésére, az X1300-nál pedig egy HyperMemory-változatra, amely a rendszermemóriából egészíti ki saját erőforrásait. Természetesen az AGP itt már nem jön szóba, a család összes tagja PCI Express interfészre épül.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
RADEON X1600 XT és RADEON X1300 PRO egymás mellett

A különböző internetes weboldalakhoz eljuttatott példányoknak köszönhetően máris rendelkezésünkre állnak az első teszteredmények. Ezek azonban érdekes módon nem igazolják teljes mértékben a felfokozott várakozást, és inkább kiegyenlített küzdelem képét vetítik elénk. A Hexus.net elsőként tette közzé eredményeit: eszerint az ATI új üdvöskéje az eddig megszokottakhoz hasonlóan a DirectX terén nyomul, míg az OpenGL-játékoknál némi lemaradásban van. Az oldal - mint ahogy az összes többi forrás - kiváló grafikus kártyaként értékeli az X1800 XT-t, amely azonban nem tud minden téren riválisa, a GeForce 7800 GTX fölé kerekedni. A késedelmes bemutató pedig egy cseppet sem javít a helyzeten, hiszen az Nvidia fejlesztéséhez akár itthon is hozzájuthatunk.

A játékteszteknél a rivális kártya több esetben is (Day of Defeat, Chronicles of Riddick, Serious Sam 2 Demo) maga mögét utasította a vadonatúj fejlesztést, míg az X1800 XT a Far Cry és Splinter Cell játékokban bizonyult gyorsabbnak. Igazán jelentős előnyre azonban csak a F.E.A.R. egyjátékos demójában tett szert az ATI zászlóshajója, így egyelőre várat magára a korábban emlegetett mindent elsöprő főlény. Az új tesztek - ha nem is minden részletében - a nagy vitát kiváltó, Hardware Analysis-féle következtetést igazolják, amelyben borúlátóan nyilatkoztak az ATI új generációjáról.

Hosszú távú következtetést természetesen még korai lenne levonni, ám mindenképpen jelzésértékű, hogy az Nvidia nem szenvedett vereséget az új kártyától, sőt, az ATI a fogyasztás terén is felzárkózott riválisához. Az X1000-sorozat tagjai ugyanis általában többet fogyasztanak versenytársaiknál. Úgy tűnik, hogy a 90 nanométeres technológia túlságosan merész lépés volt az ATI számára, és az Intelhez hasonlóan megszenvedik a kezdeti időszakot. Kérdés, hogy mikorra lépnek túl a nehézségeken, és hogy mennyire tudják kihajtani az új technológiában rejlő tartalékokat.

A CrossFire technológiát támogató X1800 XT 512 MB memóriával 549 dolláros (120 ezer forintos) áron debütál, míg a 256 MB-os változat 499 dollárba kerül. Kiskereskedelmi forgalomban várhatóan egy hónap múlva jelennek meg. Az X1600 XT (590/1300 MHz) 256 megával 249 dollár, a Pro változat (500/780 MHz, 256 MB) pedig 199 dollár. A belépő szinten három kártya található: az X1300 Pro (600/800 MHz, 256 MB) 149, az X1300 (450/500 MHz, 256 MB) 129 dollár, míg az abszolút utolsó X1300 HyperMemory (450/1000 MHz, 32 MB) mindössze 79 dollár.

Néhány külföldi tesztoldal bemutatója:
  • AnandTech
  • Beyond3D
  • ExtremeTech
  • HardOCP
  • Hexus.net
  • HotHardware
  • Techreport
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • dez #59
      Igazad van, tényleg "túl sok" a forgalom a (kamatokon kívüli) nyereséghez képest. Csak azt nem tudom, mit tesz ki ez a rengeteg pénz, ha egyszer minimális a gyártási költség. (Amúgy szerintem az a 2,5 milliárd az már nyereség, nem csak bevétel.)

      Attól, hogy ketten vannak, még nem kötelező sokkal olcsóbban adniuk, mint amit a kereslet diktál.
    • BiroAndras #58
      Tehát 30 milliárdos forgalom mellett 2,5 milliárdos bevételük van a termékeik eladásából. Ez kb. 8%-os haszon összesen. Ha a procigyártáson olyan brutális hasznuk van, az azt jelenti, hogy a proci eladás egészen kis részét teszi ki a forgalmuknak. És ha ez így van, akkor mégis miért proci gyártónak hívják őket?
      Más: Ha akkor a hasznuk, akkor tudják olcsóbban is adni a procikat. Ezzel pedig kiüthetik az AMD-t, ami biztosan jó nekik. Ha meg az AMD is tud még árat csökkenteni, akkor miért nem teszi ő se? Az ilyet árkartellnek nevezik, és nagyon nem díjazzák a hatóságok (lásd korábbi hírek).
    • dez #57
      Nem, mivel nem csak procikkal foglalkoznak. (Különben sem 90%, hanem ~91%, mivel 1 rész gyártási költség + ennek tízszerese). Nos, az éves bevételük 30-35 milliárd dollár, ebből a tiszta nyereség ~10 milliárd. Ebből ~7,5 milliárd jön banki kamatokból. Ennyi. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy aránylik egymáshoz a procikkal kapcsolatos bevétel és kiadás. Azaz egyszerűen nincsenek arra vonatkozó adatok itt, hogy a procibizniszen önmagában mennyi hasznuk van. Keress részletesebb adatokat.
    • BiroAndras #56
      Simán kerülhetnek évi 1-2 milliárdba a fejlesztések. Nem csak a gyár építés és fejlesztés, hanem az új technológiák is drágák.
      De ismétlem: A kijelentés az volt, hogy 10x hasznuk van. Ez azt jelentené, hogy az össz bevételük 90%-a tiszta haszon lenne. Ez nyílvánvalóan nem áll fenn.
    • dez #55
      (Mellesleg a fejlesztések határozottan nem kerülnek évi 2,4 milliárdba, talán még a 1/100-ába sem, tehát indokolatlan 100x-os áran adni őket, mint a gyártási költség. Egyszerűen nyerészkednek rajta, mert megtehetik, ennyi.)
    • dez #54
      Nem. A leírt adatok negyedéves számoknak értendők, mivel hogy azok. 4x 600 millió = 2,4 milliárd. Eddig világos? Akkor a következő gondolat: a leírt adatokból egyátalán nem lehet tudni, mekkora a processzor-bizniszen a nyereségük. (Csak az, hogy van miből finanszírozni a fejlesztéseket.)
    • BiroAndras #53
      A kamatok körül van egy kis homály, de a kb. 3 milliárdos nyereség azzal együtt értendő.
      Szóval az adatok: b = bevétel, n = nyereség.
      Feladat: kiszámolni n/b-t.
      Eredmény: kb. 30% tiszta haszon, amiből még fizetni kell a fejlesztéseket.
      Én nem látok itt 10x hasznot.
    • dez #52
      Olvasom. De a különféle adatokból az nem derül ki, pontosan mennyi a processzor-eladásokból származó bevétel, és nyereség. Ha az "egyéb bevételek" nagy része ez, akkor kb. 600 millió dollár bevétel (/negyedév). Azaz 2,4 milliárd dollár évente... (És a másik, hogy ugye kamatokból ennek a többszöröse jön be, tehát nem ebből kell fizetni a fejlesztéseket, stb.)
    • BiroAndras #51
      Olvasd el az adatokat, nem olyan bonyolult dolog.
    • dez #50
      Mit mutat? Hogy milliárd dolláros árbevételeik vannak? Mint kiderült, egy P4 előállítási költsége valami pár dollár. És adják többszázért. És eladnak belőle tízmillió darabokat. Ugyanakkor az éves kiadásuk nem hiszem, hogy szintén milliárd dollárokban mérhető... (Bár 1-2 évente az üzemépítési költség azért némileg megterheli a számlájukat.)