A hierarchiában azonos szintű munkakörökben dolgozók közül a legmagasabb fizetést a jogászként, illetve informatikusként alkalmazott munkavállalók vihetik haza Magyarországon - derült ki a Hay legfrissebb jövedelemfelméréséből. A vezetők bérét inkább az iparági színvonal alapján állapítják meg a munkáltatók, míg az alacsonyabb munkakörökben dolgozók fizetése a régiótól függ.

A legjobban a jogászt és az informatikust fizetik meg a magyar munkaadók, míg a termelési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi feladatokat végzők bére az alacsonyabbak közé tartozik - derült ki a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. legfrissebb jövedelemszint-felméréséből. A bérek különbsége a 20 százalékot is meghaladja az azonos szintű munkakörökben foglalkoztatottak között, ami jelentős növekedés az elmúlt évi vizsgálat eredményeihez képest. A korábban tapasztalható munkaerő-piaci tendencia tovább folytatódik: a közgazdasági és marketing-, a műszaki menedzseri, illetve az adminisztratív munkakörökre jelentkezőkből bőven válogathatnak a munkaadók.

A Hay felmérése szerint a magyar munkavállalók fizetése leginkább attól függ, hogy ki milyen régióban és melyik iparágban kap munkát. Ám a magasabb pozíciót betöltő munkavállalók bérszínvonala egyre jobban közelít egymáshoz régiótól függetlenül, míg az alacsonyabb munkakörre felvettek fizetése jelentősen eltér attól függően, melyik régióban dolgoznak. "Számos esetben tapasztaljuk, hogy a vállalati bérpolitika alapjául szolgáló bérszintek alacsonyabb szintű munkakörök esetén a regionális, magasabb szintű munkakörök esetén az iparági jellemzőket tükrözik. Gyakori, hogy a vezetők éppen azért kérnek magasabb fizetést, hogy elhagyják Budapestet, és egy egyébként alacsonyabb bérszínvonalú régióban vállaljanak munkát" - mondta Hettinger Tamás, a Hay Group információs üzletágának vezetője.

A regionális bérszínvonalra vonatkozó idei adatok még nem ismertek, de a tavalyi felmérés alapján elmondható, hogy 2004-ben a budapesti székhellyel rendelkező cégeknél a fizetések átlagosan 15 százalékkal magasabbak voltak a nyugat-magyarországiaknál, és még náluk is alacsonyabb béreket biztosítottak a kelet-magyarországi vállalatok. A bérek versenyében a sort az északkelet-magyarországi régió zárta.

A magyarországi vállalatok bizonyos munkakörökre alig találnak megfelelő embereket, míg más állásokra bőven válogathatnak a jelentkezők közül. Jelentős a munkaerőhiány a speciális szaktudást igénylő állásokra, és továbbra is keresettek a jó nyelvtudással rendelkező mérnökök, értékesítők és a tapasztalt szakmunkások. Az előző évekhez képest jelentősen csökkent a számviteli feladatkörökben tapasztalt korábbi munkaerőhiány, idén a munkaadók könnyebben találtak alkalmazottat ilyen pozícióra. Ezen a helyzeten ismét változtathat, ha további multinacionális cégek helyezik Magyarországra a számviteli funkciót is magába foglaló regionális szolgáltató központjukat. Továbbra is túlkínálat mutatkozik azonban a közgazdasági és marketing-, műszaki menedzseri, illetve az adminisztratív állásokra.

A fizetésemelések megállapításánál a legtöbb vállalatnál az inflációt és az egyéni teljesítményt veszik alapul, de míg az irodai alkalmazottak és a fizikai dolgozók esetében a fizetésrendezések alapja elsősorban az infláció, a felső vezetők, vezetők és szakemberek bérrendezésénél elsődlegesen az egyéni teljesítményt értékelik.

A Hay Group adatai szerint tavaly még több cégnél vezették be a béren kívüli juttatások egyénre szabható rendszerét. A tavalyi év slágerei a kockázati élet- és baleset-biztosítások voltak, de az önkéntes egészségpénztári és a továbbképzési hozzájárulások mértéke növekedett még számottevő mértékben. A legnépszerűbb juttatások (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, étkezési jegy) mellett elsősorban az internetutalvány és az üdülési csekk terjedt el.

A Hay Group Menedzsment Tanácsadók 2005-ös jövedelemfelmérésében 220 vállalat vett részt, melyeknek fele budapesti, 22 százalékuk kelet-magyarországi, 30 százalékuk nyugat-magyarországi székhelyű volt.