A magyarokkal ellentétben, akik közül eddig kevesen vállaltak munkát más uniós államban, a szlovákok minden más új EU-csatlakozót megelőznek a munkavállalási kedv terén.

A szlovákok első számú célpontja az uniós államok közül - a hasonló nyelvnek hála - a szomszédos Csehország, jelenleg 70 ezer szlovák dolgozik ott. A második számú célország Magyarország, bár ide jóval kevesebben igyekeznek, míg a harmadik helyen Nagy-Britannia áll.

Szlovákia viszont alig vonz munkaerőt más uniós államokból, az ott dolgozó uniós külföldiek száma 3 ezer alatt van. Ezt a magas szlovákiai munkanélküliségi ráta mellett az okozza, hogy Szlovákiában és a térségében, de bizonyos fokig az egész EU-ban sokkal kisebb a munkaerő mobilitása, mint például az Egyesült Államokban. Pedig a nagyobb munkaerő-mobilitás segítené a gazdasági növekedést, valamint az EU-n belüli életszínvonalbeli különbségek csökkenését is.

Magyarországon a munkaerő mobilitásának javításához nem munkaerő-piaci eszközökre van szükség, hanem a helyi és helyközi közlekedést kell fejleszteni, és megfelelő, megfizethető bérlakás-piacot kell teremteni.

Az európai adatok szerint a közösségen belül mindössze a munkavállalók 1,5 százaléka dolgozik valamely más tagállamban. Ami Magyarországot illeti még ennél is alacsonyabb a külföldi munkavállalók aránya, egy az uniós csatlakozás után készült felmérés szerint a magyarok kevesebb, mint egy százaléka dolgozik a határokon túl. Ez a mobilitási ráta - akár az európai, akár a hazai - a szakemberek szerint alacsonynak tekinthető. A régi tagokat vizsgálva egy másik meghökkentő adat is napvilágra került, amely szerint az emberek közel fele az elmúlt tíz évben ugyanabban a településen dolgozott, amely nemzetközi összehasonlításban is a rugalmatlan munkaerőpiac jellemzője.