Figyelőnet
Rászabadult a Microsoft a szabadalmakra
Már tavaly nyáron nyilatkozott Bill Gates, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a cég a szellemi tulajdon védelmére. Azt hittük, hogy a frissítések az alapszoftver legalitásához kötése kimeríti ezt az ígéretet.
Most Brad Smith, a Microsoft rangidős elnökhelyettese és főtanácsadója fejtette ki egy nyilatkozatában a New York Times-nak, hogy az amerikai átlag szerint minden millió dollár kutatási-fejlesztési (K+F) befektetésre két szabadalom jut. Vagyis a Microsoft éves 6-7,5 milliárd dolláros évi K+F-költése szerint évente 3-4 ezer szabadalmi kérelmet kellene benyújtania. Márpedig ettől az ütemtől a Microsoft még akkor is rendkívül elmaradt, ha a kimutatások szerint 3900-nál is több megadott találmányt birtokol.
Pontosításként meg kell jegyezni, hogy Brad Smith a kérelmek átlagos számáról beszélt, amely független mind az adott cég, mind az iparágban meglévő védett szabadalmak számától. Viszont például az IBM szokta rendszeresen nyilvánosságra hozni, hogy a tárgyévben hány ezer védettséget szerzett meg – ezek olyan megoldások, amelyek kiállták az újdonság- és újszerűségi vizsgálatot.
Mindenesetre ez év elejétől a Microsofttól átlag 15 új kérelem érkezik - hetente. Jelenleg mintegy 3300 beadvány várja a hivatal döntését. Köztük olyanok is vannak, mint például a „Rendszer- és eljárás-megjegyzések telefonhíváshoz rendelésére", vagy a „Nem nyomtatódó karakterek és szóközök eltávolítása dokumentumokból". Ezek feltehetőleg még az európai gyakorlat szerint elviselhetetlenül laza amerikai szabadalommegadási módszerek mellett sem kapják meg a védettséget.
A szoftvergyártó óriásnak mégsem lesz olyan könnyű a szoftverszabadalmakat levédetni Európában, hiába készültek rá még a fejlesztők is a beadott kérelmekkel. Mint ismeretes, a Bizottság második nekifutásra elvetette a szoftverszabadalmat nem tiltó törvénymódosítási javaslatokat. Ennek hátterében valószínűleg inkább az húzódik, hogy több, nem is kicsi város – például Párizs, München, Bergen, Bécs – önkormányzatai a nyílt forráskódú operációs rendszerre térnek át. Úgy tűnik mégis figyelembe vették, hogy Európában több mint kétszer annyian (20 százalék feletti arányban) használnak nem Microsoft-eredetű böngészőt, mint Amerikában.
Az eddigi tapasztalatok szerint a Microsoft megadott szabadalmai nem akadályozzák meg a korszakalkotó termékek megszületését. Mellesleg az Excelt sem hozhatták volna ki, ha Dan Bricklin annak idején (1979-ben) levédethette volna a VisiCalcot, minden számolótáblák ősét.
Most Brad Smith, a Microsoft rangidős elnökhelyettese és főtanácsadója fejtette ki egy nyilatkozatában a New York Times-nak, hogy az amerikai átlag szerint minden millió dollár kutatási-fejlesztési (K+F) befektetésre két szabadalom jut. Vagyis a Microsoft éves 6-7,5 milliárd dolláros évi K+F-költése szerint évente 3-4 ezer szabadalmi kérelmet kellene benyújtania. Márpedig ettől az ütemtől a Microsoft még akkor is rendkívül elmaradt, ha a kimutatások szerint 3900-nál is több megadott találmányt birtokol.
Pontosításként meg kell jegyezni, hogy Brad Smith a kérelmek átlagos számáról beszélt, amely független mind az adott cég, mind az iparágban meglévő védett szabadalmak számától. Viszont például az IBM szokta rendszeresen nyilvánosságra hozni, hogy a tárgyévben hány ezer védettséget szerzett meg – ezek olyan megoldások, amelyek kiállták az újdonság- és újszerűségi vizsgálatot.
Mindenesetre ez év elejétől a Microsofttól átlag 15 új kérelem érkezik - hetente. Jelenleg mintegy 3300 beadvány várja a hivatal döntését. Köztük olyanok is vannak, mint például a „Rendszer- és eljárás-megjegyzések telefonhíváshoz rendelésére", vagy a „Nem nyomtatódó karakterek és szóközök eltávolítása dokumentumokból". Ezek feltehetőleg még az európai gyakorlat szerint elviselhetetlenül laza amerikai szabadalommegadási módszerek mellett sem kapják meg a védettséget.
A szoftvergyártó óriásnak mégsem lesz olyan könnyű a szoftverszabadalmakat levédetni Európában, hiába készültek rá még a fejlesztők is a beadott kérelmekkel. Mint ismeretes, a Bizottság második nekifutásra elvetette a szoftverszabadalmat nem tiltó törvénymódosítási javaslatokat. Ennek hátterében valószínűleg inkább az húzódik, hogy több, nem is kicsi város – például Párizs, München, Bergen, Bécs – önkormányzatai a nyílt forráskódú operációs rendszerre térnek át. Úgy tűnik mégis figyelembe vették, hogy Európában több mint kétszer annyian (20 százalék feletti arányban) használnak nem Microsoft-eredetű böngészőt, mint Amerikában.
Az eddigi tapasztalatok szerint a Microsoft megadott szabadalmai nem akadályozzák meg a korszakalkotó termékek megszületését. Mellesleg az Excelt sem hozhatták volna ki, ha Dan Bricklin annak idején (1979-ben) levédethette volna a VisiCalcot, minden számolótáblák ősét.
