Magyarország.hu
Kedvezmény az elektronikusan fizetőknek
Az Elektronikuskormányzat-központ a pénzügyi tárcával tárgyal arról, hogy az állam kedvezménnyel segítse az elektronikus fizetés hazai elterjesztését.
Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) tárgyalásokat folytat a Pénzügyminisztériummal arról, hogy az e-fizetés elterjesztését kedvezménnyel segítse az állam - közölte csütörtökön az Internethajón Baja Ferenc, elektronikus kormányzati szolgáltatásokért felelős politikai államtitkár. A rendezvényen több mint négyszáz kormányzati döntéshozó és vállalati szakember festett képet az információs társadalom hazai állapotáról. Az EKK szerint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó fizetésnél bevezetett 15-20 százalékos kedvezmény sokat lendítene az e-fizetés elterjesztésén.
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésében nincs szükség stratégiai változtatásra - hangsúlyozta az államtitkár. Baja szerint bebizonyosodott, hogy az e-szolgáltatásokat nem lehet szigetszerű fejlesztésekkel megoldani, a rendszerek kiépítésében a kormány, az iparág szereplői, a civil szféra és az EU összhangjára van szükség.
A e-kormányzati szolgáltatásokat működtető rendszer alap-infrastruktúráját az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat adja, amelyhez ma már 107 budapesti és több mint 500 vidéki intézmény csatlakozott. Az állampolgárok a Kormányzati Portálon található Ügyfélkapun keresztül lépnek kapcsolatba a közigazgatással. Az ügyféltájékoztató központ létrehozására már megjelent a pályázat, itt az állampolgárok telefonon és interneten is kérhetnek majd segítséget hivatalos ügyeik intézéséhez.
Április 1-je óta az Ügyfélkapun keresztül az APEH és az okmányirodák szolgáltatásai érhetők el. Szeptember 1-jétől működik majd az elektronikus cégeljárás, az év végéig pedig a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés és a statisztikai hivatalok felé történő adatszolgáltatás is. Az Ügyfélkapun keresztül már ebben az évben lehetővé válik az új gazdasági társaságok bejegyzése, idén a részvénytársaságok, 2006-tól pedig a kft.-k számára.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint a hazai ITK-szektorra jellemző, hogy kevés az erős kis- és középvállalkozás, az állam és a vállalkozások kevés pénzt fordítanak IT fejlesztésekre, de az adórendszer is hátrányosan érinti a piaci szereplőket. A megoldást Kovács Zoltán szerint a tudásalapú gazdaság normatív támogatása és a k+f költés megemelése jelentheti. Magyarország tavaly a GDP 0,9 százalékát fordította erre a célra, míg ugyanez az arány az Egyesült Államokban és Japánban 3-4 százalék, az Európai Unióban 2,5 százalék volt.
Az információs társadalom fejlesztésébe a civil szférának is be kell kapcsolódnia, a szervezetek elsősorban az iparágat érintő intézkedések véleményezésével, a törvények előkészítésében való részvétellel és a pályázatírás szakmai támogatásával vehetik ki részüket a munkából - mondta előadásában Szlankó János, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke.
Magyarországon nagyon alacsony a távmunka aránya, a foglalkozatottak mindössze 1-2 százaléka dolgozik ebben a formában - mondta Székely Judit. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint ezt az arányt a jövőben legalább 1-2 százalékponttal javítani kell.
Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) tárgyalásokat folytat a Pénzügyminisztériummal arról, hogy az e-fizetés elterjesztését kedvezménnyel segítse az állam - közölte csütörtökön az Internethajón Baja Ferenc, elektronikus kormányzati szolgáltatásokért felelős politikai államtitkár. A rendezvényen több mint négyszáz kormányzati döntéshozó és vállalati szakember festett képet az információs társadalom hazai állapotáról. Az EKK szerint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó fizetésnél bevezetett 15-20 százalékos kedvezmény sokat lendítene az e-fizetés elterjesztésén.
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésében nincs szükség stratégiai változtatásra - hangsúlyozta az államtitkár. Baja szerint bebizonyosodott, hogy az e-szolgáltatásokat nem lehet szigetszerű fejlesztésekkel megoldani, a rendszerek kiépítésében a kormány, az iparág szereplői, a civil szféra és az EU összhangjára van szükség.
A e-kormányzati szolgáltatásokat működtető rendszer alap-infrastruktúráját az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat adja, amelyhez ma már 107 budapesti és több mint 500 vidéki intézmény csatlakozott. Az állampolgárok a Kormányzati Portálon található Ügyfélkapun keresztül lépnek kapcsolatba a közigazgatással. Az ügyféltájékoztató központ létrehozására már megjelent a pályázat, itt az állampolgárok telefonon és interneten is kérhetnek majd segítséget hivatalos ügyeik intézéséhez.
Április 1-je óta az Ügyfélkapun keresztül az APEH és az okmányirodák szolgáltatásai érhetők el. Szeptember 1-jétől működik majd az elektronikus cégeljárás, az év végéig pedig a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés és a statisztikai hivatalok felé történő adatszolgáltatás is. Az Ügyfélkapun keresztül már ebben az évben lehetővé válik az új gazdasági társaságok bejegyzése, idén a részvénytársaságok, 2006-tól pedig a kft.-k számára.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint a hazai ITK-szektorra jellemző, hogy kevés az erős kis- és középvállalkozás, az állam és a vállalkozások kevés pénzt fordítanak IT fejlesztésekre, de az adórendszer is hátrányosan érinti a piaci szereplőket. A megoldást Kovács Zoltán szerint a tudásalapú gazdaság normatív támogatása és a k+f költés megemelése jelentheti. Magyarország tavaly a GDP 0,9 százalékát fordította erre a célra, míg ugyanez az arány az Egyesült Államokban és Japánban 3-4 százalék, az Európai Unióban 2,5 százalék volt.
Az információs társadalom fejlesztésébe a civil szférának is be kell kapcsolódnia, a szervezetek elsősorban az iparágat érintő intézkedések véleményezésével, a törvények előkészítésében való részvétellel és a pályázatírás szakmai támogatásával vehetik ki részüket a munkából - mondta előadásában Szlankó János, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke.
Magyarországon nagyon alacsony a távmunka aránya, a foglalkozatottak mindössze 1-2 százaléka dolgozik ebben a formában - mondta Székely Judit. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint ezt az arányt a jövőben legalább 1-2 százalékponttal javítani kell.