Berta Sándor
A brit legfelsőbb bíró dönt a digitális személyi igazolványokról
A jelenlegi brit kormány Tony Blair miniszterelnök vezetésével újra be akarja vezetni az immár a kor igényeihez igazított ID-Card-ot, így a brit legfelsőbb bíróra vár a feladat, hogy döntsön a kérdésben.
A szigetországban csak ID-Card-nak nevezett személyi igazolványokat még 1953-ban Winston Churchill miniszterelnök törölte el. Most a lordbíró feladata eldönteni azt, hogy 1953 óta először ismét lesz-e Nagy-Britanniában ilyen személyazonosító okmány. Az új brit igazolványok már digitális információkat fognak tartalmazni, például az illető személy ujj- vagy az íriszlenyomatait. Az okmányok már műanyagra készülnek majd és nem papírra, mint egykoron. Azonban, hogy ez megvalósul-e, az most már a brit parlament felsőházának lordbírójától, vagyis a brit legfelsőbb bírótól függ, aki néhány nappal ezelőtt hivatalosan is megkapta az új ID-Card-ok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot.
Az ügy nem mindennapi fontossággal bír, legalábbis Tony Blair és munkáspárti kormánya szempontjából egészen biztosan, lévén idén május 5-én parlamenti választásokat tartanak a szigetországban és Blair azt szeretné, ha a törvényjavaslat addigra elfogadásra kerülne.
A kormánypárttal ellentétben, amely a terrorizmus elleni harc fontosságára, mint az előterjesztés elfogadása melletti legfőbb indokra hivatkozik, az adatvédelmi és polgárjogi szakemberek, illetve számos civil szervezet is ellenzi a javaslat elfogadását. Szerintük bevezetését semmi nem indokolja azt és úgy vélik, hogy a terrortámadásoktól való félelem Nagy-Britanniában eltúlzott. Ráadásul, érvelnek a javaslat ellenzői, amikor az IRA ír terrorszervezet 30 éven át robbantott, akkor sem volt senkinek sem személyi igazolványra, akkor most miért kellene lennie?
Nagy-Britanniában csak a második világháború alatt és után röviddel volt az embereknek személyi igazolványa. Korábban Margaret Thatcher, a "Vaslady" is elutasította az ilyen okmányok bevezetését, mivel "germán ötletnek" tartotta, ami csak arra jó, mint eszköz az állam, illetve az aktuális hatalom kezében, hogy pórázon tartsa az állampolgárokat és korlátozza szabadságukat. Az ötlet a 2001. szeptember 11-i merényletek után vetődött fel újra. Akkor a britek 85 százaléka támogatta is az elképzelést, ám mivel azóta nem történt hasonlóan tragikus esemény - leszámítva persze a madridi robbantást - az emberek úgy vélik, még sincs szükség ilyen személyi igazolványok bevezetésére. A terrorizmus elleni harcon kívül már csak az illegális bevándorlók visszaszorítása miatt támogatják sokan a törvényjavaslatot.
Szintén az előterjesztést ellenzők malmára hajtja a vizet, hogy a szigetországban egy számunkra gyakorlatilag elképzelhetetlen állapot uralkodik, ugyanis ha egy brit állampolgárnak valahol azonosítania kell magát (orvosnál, hivatalban, bárhol), vagy például egy bankszámlát akar nyitni elég, ha egy bármilyen számlát (víz, gáz, villany stb.) elvisz magával, amin rajta van a neve és az aláírása. A briteknek pedig szemlátomást tetszik ez a kontinensünkön lévő más országban teljességgel elfogadhatatlan állapot.
Sok szakértő ráadásul attól is tart, hogy a törvény hatályba lépése után főleg a más bőrszínű brit állampolgárok lesznek kitéve folyamatos zaklatásoknak a hatóságok részéről. Ráadásul a közvélemény sem bízik az új rendszerben, mert az emberek szerint túl bonyolult, nem biztonságos, a személyes adatok nem lesznek kellően védve az illetéktelenektől.
A szigetországban csak ID-Card-nak nevezett személyi igazolványokat még 1953-ban Winston Churchill miniszterelnök törölte el. Most a lordbíró feladata eldönteni azt, hogy 1953 óta először ismét lesz-e Nagy-Britanniában ilyen személyazonosító okmány. Az új brit igazolványok már digitális információkat fognak tartalmazni, például az illető személy ujj- vagy az íriszlenyomatait. Az okmányok már műanyagra készülnek majd és nem papírra, mint egykoron. Azonban, hogy ez megvalósul-e, az most már a brit parlament felsőházának lordbírójától, vagyis a brit legfelsőbb bírótól függ, aki néhány nappal ezelőtt hivatalosan is megkapta az új ID-Card-ok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot.
Az ügy nem mindennapi fontossággal bír, legalábbis Tony Blair és munkáspárti kormánya szempontjából egészen biztosan, lévén idén május 5-én parlamenti választásokat tartanak a szigetországban és Blair azt szeretné, ha a törvényjavaslat addigra elfogadásra kerülne.
A kormánypárttal ellentétben, amely a terrorizmus elleni harc fontosságára, mint az előterjesztés elfogadása melletti legfőbb indokra hivatkozik, az adatvédelmi és polgárjogi szakemberek, illetve számos civil szervezet is ellenzi a javaslat elfogadását. Szerintük bevezetését semmi nem indokolja azt és úgy vélik, hogy a terrortámadásoktól való félelem Nagy-Britanniában eltúlzott. Ráadásul, érvelnek a javaslat ellenzői, amikor az IRA ír terrorszervezet 30 éven át robbantott, akkor sem volt senkinek sem személyi igazolványra, akkor most miért kellene lennie?Nagy-Britanniában csak a második világháború alatt és után röviddel volt az embereknek személyi igazolványa. Korábban Margaret Thatcher, a "Vaslady" is elutasította az ilyen okmányok bevezetését, mivel "germán ötletnek" tartotta, ami csak arra jó, mint eszköz az állam, illetve az aktuális hatalom kezében, hogy pórázon tartsa az állampolgárokat és korlátozza szabadságukat. Az ötlet a 2001. szeptember 11-i merényletek után vetődött fel újra. Akkor a britek 85 százaléka támogatta is az elképzelést, ám mivel azóta nem történt hasonlóan tragikus esemény - leszámítva persze a madridi robbantást - az emberek úgy vélik, még sincs szükség ilyen személyi igazolványok bevezetésére. A terrorizmus elleni harcon kívül már csak az illegális bevándorlók visszaszorítása miatt támogatják sokan a törvényjavaslatot.
Szintén az előterjesztést ellenzők malmára hajtja a vizet, hogy a szigetországban egy számunkra gyakorlatilag elképzelhetetlen állapot uralkodik, ugyanis ha egy brit állampolgárnak valahol azonosítania kell magát (orvosnál, hivatalban, bárhol), vagy például egy bankszámlát akar nyitni elég, ha egy bármilyen számlát (víz, gáz, villany stb.) elvisz magával, amin rajta van a neve és az aláírása. A briteknek pedig szemlátomást tetszik ez a kontinensünkön lévő más országban teljességgel elfogadhatatlan állapot.Sok szakértő ráadásul attól is tart, hogy a törvény hatályba lépése után főleg a más bőrszínű brit állampolgárok lesznek kitéve folyamatos zaklatásoknak a hatóságok részéről. Ráadásul a közvélemény sem bízik az új rendszerben, mert az emberek szerint túl bonyolult, nem biztonságos, a személyes adatok nem lesznek kellően védve az illetéktelenektől.
