SG.hu·2005. február 8.

Bemutatták a Cell processzort

Az International Solid State Circuits Conference (ISSCC) keretében az IBM, a Sony, és a Toshiba bemutatták a többmagos Cell processzor architektúrát, és első alkalommal pontos részleteket is elárultak róla.

A Cell prototípus 90 nm-es technológiával készül, és egy kétszálas PowerPC mag található benne 8, úgynevezett szinergikus processzor (Synergistic Processing Engine, SPE) mellett. A processzor így a leginkább munkaigényes feladatokra van kihegyezve, úgymint multimédiára, valami szerver és munkaállomás környzetekbe. A PowerPC magban 32 kB L1 és 512 kB L2 gyorsítótár van, ezenkívül minden SPE-nek egyenként van 256 kB saját gyorsítótára is.

Középen Jim Kahle, az IBM Cell részlegének igazgatója kezében egy többszáz Cell chipet tartalmazó szilíciumostyával. Balra Yoshio Masubichi, a Toshiba fejlesztési igazgatója, jobbra pedig Masakazu Suzuoki, a Sony processzorrészlegének alelnöke
A mag mérete a 234 millió tranzisztor miatt relatíve nagy, méghozzá 221 négyzetmilliméter. Ez nagyjából megegyezik az Intel kétmagos Smithfield processzoráéval. Azonban a Sony és az IBM szerint a Cell processzor 4 GHz feletti órajelen is képes lesz működni, míg az Intel megoldása mindössze 3,2 GHz-et ér el a jelenlegi útiterv szerint.

Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Cell processzor másik előnye, hogy többféle operációs rendszert is támogat, így a hagyományos Windows- és Linux-alapúak mellett az úgynevezett valósidejű szórakoztató elektronkai rendszereket, és a virtualizáció segítségével akár egyszerre több vendég operációs rendszert is. A Cell-ben integrált Rambus XDR memória interfész van, amely 3,2 és 8 GHz között képes üzemelni. A processzor egy FlexIO nevű (korábban Redwood kódnevű) buszt használ, amely a jelenlegi processzorbuszokhoz képest négyszer akkora sávszélességet, vagyis akár 6,4 GHz-et is biztosít.

Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az első Cell mikroprocesszorok várhatóan az IBM 300 mm-es East Fishkill-i gyárában készülnek majd New Yorkban, majd később a Sony nagaszakiban lévő telepén is beindul a gyártásuk. Az IBM, a Sony és a Toshiba várhatóan a közeljövőben több Cell alapú terméket és ipari megoldást is bejelent, kezdve a digitális televízióktól egészen az otthoni szervereken át a szuperszámítógépekig. Ezen kívül természetesen a Sony várva várt PlayStation 3 konzolja is ezt a processzort fogja használni.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Az IBM dobta a következő generációs Cell tervét IBM: gyorsabb és karcsúbb a 45 nm-es Cell PlayStation 3 mint jelszófejtő A Sony felhagy a Cell gyártásával?Európában márciusra csúszik a PS3 Sony: teljes erővel zajlik a PS3 gyártása Már gyártják a PlayStation 3-at PlayStation 3: kompatibilitás felsőfokon IBM ↗Sony ↗Toshiba ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

kicsit rosszul fogalmaztam nem is a pc-s tech fejlödött hanem inkább az igények, a rendszernek nem szabadna kifeküdnie egy 30 megas képtöl, 1-2 pdf-töl vagy akár egy 4ezer*4ezres rendereléstöl stb...

"a 32 MB ram egy os és pár alkalmazás futtatásához nem elég, minimum 128-256 MB kell"

Hát, az AmigaOS-nek 1MB is elég volt erre (Windows-nál jobb GUI-val <és itt nem az OS1.3-ra kell gondolni, hanem egy egyénien felskinnelt 3.0-ra>, megfelelõ sebességgel futó általános programokkal - persze brute-force-ban sokkal gyengébb volt, mint egy mai PC, tehát pl. a renderelés szerényebb és lassabb volt, de már az is volt; na jó, ahhoz már kellett 4-8MB is :p ), 32MB-ban már sok tekintetben olyan környezetet lehetett teremteni, mint egy mai PC (email, browser, stb. - a lényegi különbség, hogy pl. egy jpeg kép nem egy tizedmásodperc alatt töltõdött be, hanem 2-3). A PC-nél igen nagy mértékû a pazarlás az erõforrásokkal. Persze, néha hasznos munkát is végez a jelentõs teljesítmény. Csak ugye könnyebb úgy fejleszteni, hogy tojunk az erõforrás-kímélésre, stb., ezért így alakult.

"a régi amigas rendszerekhez viszonyitottam és nem vettem figyelembe a pc-s technologia elörehaladtát"

Az talán hiba volt, mert sok dologra kell ma a komoly brute-force (szép lenne, ha nem töltõdne be egy jpeg kép egy tizedmásodperc alatt, nem röpködnének az xvidek, gigabájtok másolása ma is lassúcska, ott van a játékok nagyon komoly teljesítményigénye, stb.). (De azért áll, amit fent írtam.)

a ps2 cpu-ja gyors volt az akkori rendszerekhez képest, de maga az architectura nem volt még kiforott ,a 2 vectoregység bödületesen kicsi memoriákkal, játékokhoz jo volt de komolyabb alkalmazásokhoz kevés,
a 32 MB ram egy os és pár alkalmazás futtatásához nem elég, minimum 128-256 MB kell,
a másik probléma a gpu-jával volt , 4 MB beágyazott memoriája nagyon gyors volt csak kicsi egy homecomputernak, a minimum 1000*800-as felbontáshoz nem elég , minimum 10 MB kell
elhamarkodottan jelentettem ki a ps2 sikerét homecomputerként, a régi amigas rendszerekhez viszonyitottam és nem vettem figyelembe a pc-s technologia elörehaladtát, tévedtem belátom, a konzoloknak be kell hozni az elmaradást, most van egy kis szerencséje a ps3-nak , mert a pc-s tech megtorpant, mind MHZ-ben mind memoriaméretben ,mind képernyö felbontásban, és elérkezett az idö hogy jobb legyen a pc-nél

a ps2-t én is home computernek szántam😊, én is csalodtam mert tul körülményes tul lassu, tul kicsi memoria, tul drága a winyos kiegészö
lehetett volna homecomputer de végülis nemlett, lehet hogy féltek a wareztöl, gondolom pont emiatt épitettek a cellbe hardveres védelmet😊,
mert ezen a rendszeren már nem tudják kikerülni a homecomputer alkalmazást, legalábbis remélem, vétek lenne egy ilyen hardvert csak játékkonzolnak használni

És persze még ez is változhat!

Ahogy az x86 is szépen egyre följebb nyomult a szerver piacon, ugy ha elterjed ez a párhuzamos technológia, lehet hogy jobban megéri majd egy viszonylag olcsó cell alapú többprocesszoros szerver(szerû) számítógép alkalmazása ott ahol eddig egy db pár procis szervereket alkalmaztak.

Más:
A PS2-vel a Sony szerintem nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint amekkorák voltak a képességei/lehetõségei. Erre aztán rá is jöttek.
Idõben kapcsoltak, ha széles körben kiadnak egy olyan oprendszert a gépre, ami teljes egészében a júzer kezébe adja az erõforrásokat, akkor lehet, hogy annyira elwarezosodik a piac, hogy elbukják a konzol üzletet.
Én mondjuk anyáztam is õket eleget, mert hogy azért is vettem PS2-t, mert hómkampjúternek akartam használni.

Más:
Na most az, hogy mekkora egy jelenlegi átlagos PC teljesítménye, meg mi az amit ebbõl a progik kihasználnak az két dolog!
Átlagos ofiszos/netes alkalmazásokban egy 300MHz-es meg egy 3GHz-es, megfelelõ rammal ellátott x86-os gép között csak leheletnyi különbség van!
Multimédiában a dolog egy kicsit bonyisabb, ott olyan 700MHz lehet egy választó vonal.

Otthoni felhasználásra csak a játékok követelik meg a mai pc-k brutál teljesítnményét, de a progikban alaklamazott technológia is átlag 4-5 évvel van lemaradva a hardver mögött!! A kvék3 motort még mindíg licenszelik új gámékhoz!!!!!

Ebbõl az egészbõl csak azt akarom kihozni, hogy nem kizárt, hogy azért van létjogosultsága egy cell procira írt PC emunak. Igaz hogy játékokat a fentiek figyelembevételével sem lesz képes megfelelõen futtatni, de arra ottlesznek a sajátok.

Az OS X FreeBSD alapú.

szerverekbe jobb lesz a g6 , ezt aláirom,de máshová a cell valo

Amúgy mir, vetted a fáradtságot, hogy a Vers által beszúrt linken található anyagot átfussad?
Mert ott minden általad felvetett kérdésre választ kaphatnál.

Amúgy miért hagyná abba az IBM a G6 fejlesztését? Senki nem engedheti meg magának, hogy egy vasat tartson a tûzben.
Ha nem jön be az új architektúra, még mindíg profitálhat a hagyományos továbbvitelével.

Itt most asszem csak a nyelvtanon vitatkozzhatunk, azt hogy mi lesz a jövõ azt egyikünk sem tudja!
Akik drukkolnak a cellnek azok is csak azt mondhatják, hogy elõbb utóbb kiszoríthatja sok helyrõl az x86/pc architektúrát ez az új megoldás, de persze az ellenkezõje is megtörténhet, hogy a piac felosztása marad a régiben.
Azt, hogy a cellnek erre esélye van, (mivel pont erre is készült ráadásul) azt viszont senki nem vitathatja!

A M$ ebben az esetben is fontos tényezõ lesz, (talán már nem annyira mint a PPC megjelenésekor).
Az M$ és a produktumai/marketing politikája kiváló példa arra, hogy az emberek milyen lelkesen dobálják ki a pénzüket és a régi (de használható) termékeket az ablakon, csak azért hogy megvegyék ugyanazt szebb csomagolásban!
Ha a TSI tudja ugyan azt a színvonalat hozni marketingben, mint a M$ már nyertek is!😉))

Csak nem azért emelik az órajelet, hogy közben lassabb legyen (nem csak per clock) a proci... 😊 Szerintem nem azért csinálják, mert véletlenül az Intel korábbi marketingesét szerzõdtették... :p

"azon kivul a SSE semmivel sem lassabb, mint a PPCs tarsai"

Ezt teljesen konkrétan tudod, vagy ez is afféle literated guess? Csak mert épp a napokban beszélgettem egy simd témában otthon lévõ programozó sráccal a Cell-rõl, és több dolgot is felsorolt, amiben gyengébb az SSEx, mint pl. az AltiVec. (Én még korábban az MMX-et hasonlítgattam össze az utóbbival mindenféle szempontból, hát magasan az AltiVec volt a nyerõ.)

"csak x86hoz ottvan az intel compiler, brutalis vektor-optimalizacioval(nativ c* kodbol), olyannal, amiert a Sony meg az IBM meg be is csokolna az intelnek, de nem elado a technologia."

Akkor úgy tûnik, nem tudsz róla, hogy az IBM évek óta fejleszt egy compilert direkt a Cell-hez, és állítólag elég jó. (Bár kétségtelen, hogy az Intelé is igen jó.)

További bejegyzések a fórumban...