Berta Sándor
Ausztria is támogatja a Creative Commons licencet
A Creatice Commons licenc nem más, mint egy olyan, a szoftverek szabad terjesztését segítő szabvány, ami hasonló elveken működik, mint a Linux alatt ismertté vált General Public License (GPL).
A héten nyugati szomszédunk csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyeknél már érvényben van az úgynevezett Creative Commons-licenc. A Creative Commons segítségével azonban egyaránt szabadon hozzáférhetővé válnak például a zeneszámok, a különböző művészeti alkotások, az irodalmi művek és a tudományos információk. Mindez persze - hasonlóan, mint a GPL esetében - csak az előzetesen lefektetett és elfogadott szabályok betartása mellett lehetséges. Egy mű szabadon való terjesztésére a Creative Commons számos lehetőséget kínál a különböző licencek kombinációinak a segítségével. Például, ha valaki zenei műveket tesz fel az internetre, az kikötheti, hogy ha egy mixer más zenészek feldolgozásait az ő műveivel szeretné összekeverni, azt csak az ő engedélyével tehesse meg.
Az általános felhasználás (zene letöltése, meghallgatása) természetesen ingyenes, ám kiköthetők bizonyos jogok, amelyek csak akkor lépnek életbe, ha valaki, például egy DJ fel akarja dolgozni az adott művet, vagy ki szeretné adni egy lemezen. A Creative Commons licenccel kapcsolatos nehézségeket egyedül az jelenti, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe. A licencet eddig az Egyesült Államokban, Finnországban, Hollandiában, Japánban és Brazíliában fogadták el. Az öt országhoz csatlakozott nemrég Tajvan és várhatóan a héten ugyanígy tesz Ausztria is.
A Creative Commons legfőbb előnyeit jól szemlélteti az az elképzelés is, miszerint hamarosan a nyilvánosság számára ingyen hozzáférhetővé válik a BBC brit rádió és televízió archívumának egy része. Néhány hét múlva tehát már bárki ingyen letölthet videóklipeket a BBC archívumából, ezeket fel is dolgozhatja, szerkesztheti és terjesztheti is majd. Az egyetlen feltétel, hogy az illető személy ezeket a műveket nem értékesítheti, nem tehet szert belőlük bevételre, vagyis az archívum csak nem kereskedelmi felhasználásra lesz ingyenes.
A héten nyugati szomszédunk csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyeknél már érvényben van az úgynevezett Creative Commons-licenc. A Creative Commons segítségével azonban egyaránt szabadon hozzáférhetővé válnak például a zeneszámok, a különböző művészeti alkotások, az irodalmi művek és a tudományos információk. Mindez persze - hasonlóan, mint a GPL esetében - csak az előzetesen lefektetett és elfogadott szabályok betartása mellett lehetséges. Egy mű szabadon való terjesztésére a Creative Commons számos lehetőséget kínál a különböző licencek kombinációinak a segítségével. Például, ha valaki zenei műveket tesz fel az internetre, az kikötheti, hogy ha egy mixer más zenészek feldolgozásait az ő műveivel szeretné összekeverni, azt csak az ő engedélyével tehesse meg.
Az általános felhasználás (zene letöltése, meghallgatása) természetesen ingyenes, ám kiköthetők bizonyos jogok, amelyek csak akkor lépnek életbe, ha valaki, például egy DJ fel akarja dolgozni az adott művet, vagy ki szeretné adni egy lemezen. A Creative Commons licenccel kapcsolatos nehézségeket egyedül az jelenti, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe. A licencet eddig az Egyesült Államokban, Finnországban, Hollandiában, Japánban és Brazíliában fogadták el. Az öt országhoz csatlakozott nemrég Tajvan és várhatóan a héten ugyanígy tesz Ausztria is.
A Creative Commons legfőbb előnyeit jól szemlélteti az az elképzelés is, miszerint hamarosan a nyilvánosság számára ingyen hozzáférhetővé válik a BBC brit rádió és televízió archívumának egy része. Néhány hét múlva tehát már bárki ingyen letölthet videóklipeket a BBC archívumából, ezeket fel is dolgozhatja, szerkesztheti és terjesztheti is majd. Az egyetlen feltétel, hogy az illető személy ezeket a műveket nem értékesítheti, nem tehet szert belőlük bevételre, vagyis az archívum csak nem kereskedelmi felhasználásra lesz ingyenes.
