Alex
Magyarországon is indulhat a harmadik generációs mobilszolgáltatás
A Nemzeti Hírközlési Hatóság a mai napon pályázatot hirdetett a harmadik generációs mobilkommunikációs szolgáltatás nyújtására felhasználható rádiófrekvencia-sávok használati jogosultságára.
A 3. generációs mobiltender meghirdetésének előkészítése során a kormányzat és a hírközlési hatóság áttekintette az európai távközlés helyzetét, az európai UMTS engedélykiadások tanulságait, megismerkedett a hazai mobil szolgáltatók álláspontjával, s mindezek ismeretében kialakította az UMTS engedélyek megszerzésének feltételrendszerét.
Amint azt Pataki Dániel, az NHH elnöke elmondta, várakozásaik pozitívak, hiszen a pályázatot jó időben írják ki, ezzel is erősítve a Magyarországon húzóágazatnak számító telekommunikációs szektort. A Nemzeti Hírközlési Hatóság pályázatán négy, műszakilag egyenértékű, harmadik generációs mobilkommunikációs szolgáltatás nyújtására felhasználható frekvenciablokk nyerhető el tizenöt évre, megteremtve a lehetőséget az egyenlő esélyekkel induló tisztességes piaci versenyre. A pályázat többek között biztosítja, hogy a szolgáltatást a fogyasztók 2006 januárjától vehessék igénybe.
Hogy a szolgáltatás minél korábban elindulhasson az állam megosztja a kockázatot a versenyszférával. A befektetők érdekeit szem előtt tartva a pályázati kiírásban az NHH lehetőséget teremtett arra, hogy az egyik frekvenciasávot elnyerő pályázó a használati díjat akár részfizetéssel, bevételarányosan egyenlíthesse ki.
Az UMTS hálózat kezdetben mindenhol szigetszerűen épül ki (így lesz ez nálunk is), elsődlegesen a mai GSM/DCS "hot-spot"-okban, vagyis azokon a helyeken, ahol egyidejűleg és tartósan sok előfizető forgalmaz (időszakos forgalmi torlódásokat is okozva), és ahol az átlagost jóval meghaladó, olyan mértékű adatátviteli igény jelentkezik, amit már esetenként a 2.5G-nek nevezett GPRS sem tud kezelni.
A három nagy mobilszolgáltató piaci részesedése
Az európai helyzet
Európában az UMTS bevezetése az eredetileg tervezett határidőkhöz képest jelentős késedelmet szenvedett. Az UMTS engedélyek kiadása az Európai Parlament és a Tanács un. "UMTS Határozata" alapján a legtöbb EU tagállamban 1999-2001 között megtörtént azzal, hogy a szolgáltatást 2002. január 1-vel a tagállamokban meg kell kezdeni. Az EU tagállamok döntő többségében azonban a versenyélénkítési szempontok figyelembevételével N+1 engedély kiadása mellett döntöttek (N - a 2G szolgáltatók száma az adott országban), így az európai országok többségében 4-5 szolgáltatós UMTS piac alakult ki (sőt vannak 6 szereplős piacok is).
A piacélénkítés azonban nem minden országban volt sikeres. Néhány regionális mobil cég több egyidejű UMTS elkötelezettsége miatt túlköltekezett, és néhány piacról kénytelen volt visszavonulni, némely esetben tetemes veszteséget elkönyvelni, a kifizetett licenszdíjakat pedig veszteségként leírni.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az engedély-értékesítés módját, a kiadott engedélyek számát, az egy szolgáltató által elnyerhető sávszélességet, az engedélyek időtartamát tekintve jószerével minden ország eltérő gyakorlatot követett. Átlagosnak talán csak a 15 évre szóló engedély-kiadás tekinthető. Mintegy 4 év kellett, hogy elteljen ahhoz, hogy a távközlési (és a mögötte álló bank-) szektor kiheverje átmeneti - nagy részben a kezdeti UMTS engedélyezési eljárások árai okozta - recesszióját, és megkezdődjön a távközlési piac egyensúly-helyreállási folyamata.
A 3G világméretű premierjére, az első kereskedelmi szolgáltatás beindítására 2001 őszén került sor Japánban (majd Dél-Korea követte a sorban). Európa egyes országaiban 2003 tavaszán, illetve őszén indultak el a kereskedelmi UMTS szolgáltatások (Olaszország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Írország, Dánia, Szlovénia).
A 2004-es év várhatóan a tömeges UMTS hálózat-beindítások éve lesz. Év végéig a nyugat-európai országok mindegyikében beindul a kereskedelmi szolgáltatás (némelyikben már a szolgáltatók közötti verseny is elkezdődött). 2004 végére az előrejelzések szerint már 5,3 millió 3G-s mobil eszköz lesz az előfizetők kezében (a 2003 év végi 600 ezerrel szemben), tömeges előfizetői számnövekedés azonban csak 2005-től várható. A prognózisok szerint 2009-re a nyugat-európai mobil előfizetők 70 %-a (240 millióan) már 3G-s készülékkel fognak rendelkezni.
Magyarország a pályázat pillanatában
Hazánkban a 100 lakosra jutó mobil-előfizetések száma ma már meghaladja a 81-et (a három mobil szolgáltató együttesen már több mint 8,2 millió előfizetéssel rendelkezik). Az egyre inkább megkívánt nagysebességű adatátvitel biztosítása és a helyenként (egyes "hot-spot"-okban) már most is előforduló 2G kapacitás-hiány hazánkban is szükségessé tette a GSM által már nem vagy csak nehezen kezelhető adatátviteli igények kielégítését. Ezt a célt szolgálja a pályázat nyomán lehetségessé váló 3G-s technológia, az UMTS, amely egyúttal az információs társadalomhoz vezető Magyarországon talán leggyorsabban járható útnak, a mobil szélessávú hozzáférési platformnak a megvalósulását is jelenti.
A magyarországi mobiltelefon piac ma már teljesen telített
A hazai szolgáltatók felmérték az UMTS-nek a mobilpiaci verseny-élénkítésre gyakorolt hatását, mindegyikük készül az UMTS pályázaton történő megmérettetésre. Mindhárom szolgáltató behatóan tanulmányozta, és ismeri az UMTS rendszertechnikáját, hálózatméretezési elveit és gyakorlatát, sőt a hatóság engedélye alapján több hónapos UMTS rendszerüzemeltetési kísérletet is folytattak. A 2G hálózatok folyamatos fejlesztése során mindhárom szolgáltatónál bevezetésre került az adatátviteli sebesség növelését célzó GPRS, amely az UMTS típusú szolgáltatásokhoz már közelítő szolgáltatásokat tesz lehetővé (mint pl. az állókép-továbbítást biztosító "kvázi-multimédiás" MMS).
A 3. generációs mobiltender meghirdetésének előkészítése során a kormányzat és a hírközlési hatóság áttekintette az európai távközlés helyzetét, az európai UMTS engedélykiadások tanulságait, megismerkedett a hazai mobil szolgáltatók álláspontjával, s mindezek ismeretében kialakította az UMTS engedélyek megszerzésének feltételrendszerét.
|
Az UMTS a hagyományos mobiltelefon-beszélgetések minőségének javítása mellett jelentősen növeli az adatátviteli sebességet, és ezáltal a mobiltelefonon internet alapú multimédia-szolgáltatások is elérhetőek lesznek. |
Hogy a szolgáltatás minél korábban elindulhasson az állam megosztja a kockázatot a versenyszférával. A befektetők érdekeit szem előtt tartva a pályázati kiírásban az NHH lehetőséget teremtett arra, hogy az egyik frekvenciasávot elnyerő pályázó a használati díjat akár részfizetéssel, bevételarányosan egyenlíthesse ki.
Az UMTS hálózat kezdetben mindenhol szigetszerűen épül ki (így lesz ez nálunk is), elsődlegesen a mai GSM/DCS "hot-spot"-okban, vagyis azokon a helyeken, ahol egyidejűleg és tartósan sok előfizető forgalmaz (időszakos forgalmi torlódásokat is okozva), és ahol az átlagost jóval meghaladó, olyan mértékű adatátviteli igény jelentkezik, amit már esetenként a 2.5G-nek nevezett GPRS sem tud kezelni.
A három nagy mobilszolgáltató piaci részesedése
Az európai helyzet
Európában az UMTS bevezetése az eredetileg tervezett határidőkhöz képest jelentős késedelmet szenvedett. Az UMTS engedélyek kiadása az Európai Parlament és a Tanács un. "UMTS Határozata" alapján a legtöbb EU tagállamban 1999-2001 között megtörtént azzal, hogy a szolgáltatást 2002. január 1-vel a tagállamokban meg kell kezdeni. Az EU tagállamok döntő többségében azonban a versenyélénkítési szempontok figyelembevételével N+1 engedély kiadása mellett döntöttek (N - a 2G szolgáltatók száma az adott országban), így az európai országok többségében 4-5 szolgáltatós UMTS piac alakult ki (sőt vannak 6 szereplős piacok is).
A piacélénkítés azonban nem minden országban volt sikeres. Néhány regionális mobil cég több egyidejű UMTS elkötelezettsége miatt túlköltekezett, és néhány piacról kénytelen volt visszavonulni, némely esetben tetemes veszteséget elkönyvelni, a kifizetett licenszdíjakat pedig veszteségként leírni.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az engedély-értékesítés módját, a kiadott engedélyek számát, az egy szolgáltató által elnyerhető sávszélességet, az engedélyek időtartamát tekintve jószerével minden ország eltérő gyakorlatot követett. Átlagosnak talán csak a 15 évre szóló engedély-kiadás tekinthető. Mintegy 4 év kellett, hogy elteljen ahhoz, hogy a távközlési (és a mögötte álló bank-) szektor kiheverje átmeneti - nagy részben a kezdeti UMTS engedélyezési eljárások árai okozta - recesszióját, és megkezdődjön a távközlési piac egyensúly-helyreállási folyamata.
A 3G világméretű premierjére, az első kereskedelmi szolgáltatás beindítására 2001 őszén került sor Japánban (majd Dél-Korea követte a sorban). Európa egyes országaiban 2003 tavaszán, illetve őszén indultak el a kereskedelmi UMTS szolgáltatások (Olaszország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Írország, Dánia, Szlovénia).
A 2004-es év várhatóan a tömeges UMTS hálózat-beindítások éve lesz. Év végéig a nyugat-európai országok mindegyikében beindul a kereskedelmi szolgáltatás (némelyikben már a szolgáltatók közötti verseny is elkezdődött). 2004 végére az előrejelzések szerint már 5,3 millió 3G-s mobil eszköz lesz az előfizetők kezében (a 2003 év végi 600 ezerrel szemben), tömeges előfizetői számnövekedés azonban csak 2005-től várható. A prognózisok szerint 2009-re a nyugat-európai mobil előfizetők 70 %-a (240 millióan) már 3G-s készülékkel fognak rendelkezni.
Magyarország a pályázat pillanatában
Hazánkban a 100 lakosra jutó mobil-előfizetések száma ma már meghaladja a 81-et (a három mobil szolgáltató együttesen már több mint 8,2 millió előfizetéssel rendelkezik). Az egyre inkább megkívánt nagysebességű adatátvitel biztosítása és a helyenként (egyes "hot-spot"-okban) már most is előforduló 2G kapacitás-hiány hazánkban is szükségessé tette a GSM által már nem vagy csak nehezen kezelhető adatátviteli igények kielégítését. Ezt a célt szolgálja a pályázat nyomán lehetségessé váló 3G-s technológia, az UMTS, amely egyúttal az információs társadalomhoz vezető Magyarországon talán leggyorsabban járható útnak, a mobil szélessávú hozzáférési platformnak a megvalósulását is jelenti.
A magyarországi mobiltelefon piac ma már teljesen telített
A hazai szolgáltatók felmérték az UMTS-nek a mobilpiaci verseny-élénkítésre gyakorolt hatását, mindegyikük készül az UMTS pályázaton történő megmérettetésre. Mindhárom szolgáltató behatóan tanulmányozta, és ismeri az UMTS rendszertechnikáját, hálózatméretezési elveit és gyakorlatát, sőt a hatóság engedélye alapján több hónapos UMTS rendszerüzemeltetési kísérletet is folytattak. A 2G hálózatok folyamatos fejlesztése során mindhárom szolgáltatónál bevezetésre került az adatátviteli sebesség növelését célzó GPRS, amely az UMTS típusú szolgáltatásokhoz már közelítő szolgáltatásokat tesz lehetővé (mint pl. az állókép-továbbítást biztosító "kvázi-multimédiás" MMS).