Berta Sándor
Kutatás a számítógépek intelligenssé tételére
Egy vízió szerint a jövőben már a számítógépek is képesek lesznek arra, hogy intelligens módon kezeljék a legkülönfélébb információkat. A kutatási projektet az Európai Unió 5 millió euróval támogatja.
A bevitt információk intelligens módon történő feldolgozása és az önképzés a fő célja a számítógépeket a középpontba helyező REWERSE-programnak. A REWERSE nevű informatikai kutatóprojekt az Európai Unió 6. Keretprogramjának része, költségvetése 5 millió euró és fő területe az úgynevezett "Semantic Web". A Semantec Web-et felfoghatjuk egy olyan kezdeményezésként is, hogy azok az adatok, amelyek eddig csak az emberek számára voltak hozzáférhetőek, ezentúl a gépek számára is "nyilvánosak" és érthetőek lesznek. Mindez igaz akár az internet vonatkozásában is.
A projekt koordinálását Francois Bry és Hans Jürgen Ohlbach professzorok, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem Programozó- és Modellezőnyelvek Tan- és Kutatóegységének szakemberei végzik. A REWERSE (REasoning on the WEb with Rules and SEmantics) projektben összesen 27 intézmény közel száz kutatója vesz részt. A szakemberek célja, hogy különböző modelleket hozzanak létre és teoretikai eredményeket ültessenek át a gyakorlatba.
A kutatók példákat is említettek: ha beírunk a Google keresőbe egy több értelmű szót, például azt, hogy "Koch", akkor a program nem tudja, hogy a szakácsot keressük, mint foglalkozást, vagy a személyt, illetve esetleg a Koch nevű vállalat érdekelne bennünket. De a számítógép azt sem tudja, hogy a számok egy táblázatban például árakat jelentenek. Így a jövőben viszont már beírhatnánk, hogy az "Árak amerikai dollárban" vannak megadva, amelyből a gép tudná, hogy az USD egy pénznemet jelöl, amit át lehet váltani akár más pénznembe is, például euróba.
A Semantic Webet főleg a tenyérgépekben juthatnak majd szerephez. A felhasználók megbízhatnák például a készüléküket, hogy beszéljenek meg a partnerükkel egy ebédidőpontot. Az eszköz ezt a beépített Organizer segítségével percek alatt lebeszéli, eltárolja az időpontot a kalendáriumba. De arra is használhatjuk majd a készüléket, hogy megnézze hogy egy filmet egy adott napon, mikor és melyik moziban játsszanak és mennyibe kerül a jegy, illetve, hogy melyik, a mozihoz közel eső étteremben lehet például vacsorázni.
A Semantec Web lényege, hogy a számítógépek - az emberek jóváhagyásával - bizonyos fokig és mértékig autonóm és önálló módon tárgyalnak egymással. Ugyanakkor a felhasználók által betáplált adatokat kényszerülnek használni, de már logikusan gondolkodnak. A REWERSE célja a valószínűségekre való felkészülés is, vagyis "mi történik akkor, ha", amelyekben minden adat és szabály is le lesz fektetve, például, hogy egy adott rendszerhez kinek lesz és milyen fokú hozzáférése.
A projektben a müncheni egyetemen kívül részt vesz még a linköpingi, az Universidade Nove de Lisboa lisszaboni, a bécsi technikai, az eindhoveni, a hannoveri, a nápolyi és a zürichi egyetem is, illetve a görögországi Foundation of Research and Technology - Hellas intézmény, az Universitat Ca' Forscari velencei egyetem s két francia kutatóintézet, úgymint az Institut National de Recherche en Informatique et en Automatique (INRIA) és a Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications (LORIA).
A bevitt információk intelligens módon történő feldolgozása és az önképzés a fő célja a számítógépeket a középpontba helyező REWERSE-programnak. A REWERSE nevű informatikai kutatóprojekt az Európai Unió 6. Keretprogramjának része, költségvetése 5 millió euró és fő területe az úgynevezett "Semantic Web". A Semantec Web-et felfoghatjuk egy olyan kezdeményezésként is, hogy azok az adatok, amelyek eddig csak az emberek számára voltak hozzáférhetőek, ezentúl a gépek számára is "nyilvánosak" és érthetőek lesznek. Mindez igaz akár az internet vonatkozásában is.
A projekt koordinálását Francois Bry és Hans Jürgen Ohlbach professzorok, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem Programozó- és Modellezőnyelvek Tan- és Kutatóegységének szakemberei végzik. A REWERSE (REasoning on the WEb with Rules and SEmantics) projektben összesen 27 intézmény közel száz kutatója vesz részt. A szakemberek célja, hogy különböző modelleket hozzanak létre és teoretikai eredményeket ültessenek át a gyakorlatba.
A kutatók példákat is említettek: ha beírunk a Google keresőbe egy több értelmű szót, például azt, hogy "Koch", akkor a program nem tudja, hogy a szakácsot keressük, mint foglalkozást, vagy a személyt, illetve esetleg a Koch nevű vállalat érdekelne bennünket. De a számítógép azt sem tudja, hogy a számok egy táblázatban például árakat jelentenek. Így a jövőben viszont már beírhatnánk, hogy az "Árak amerikai dollárban" vannak megadva, amelyből a gép tudná, hogy az USD egy pénznemet jelöl, amit át lehet váltani akár más pénznembe is, például euróba.
A Semantic Webet főleg a tenyérgépekben juthatnak majd szerephez. A felhasználók megbízhatnák például a készüléküket, hogy beszéljenek meg a partnerükkel egy ebédidőpontot. Az eszköz ezt a beépített Organizer segítségével percek alatt lebeszéli, eltárolja az időpontot a kalendáriumba. De arra is használhatjuk majd a készüléket, hogy megnézze hogy egy filmet egy adott napon, mikor és melyik moziban játsszanak és mennyibe kerül a jegy, illetve, hogy melyik, a mozihoz közel eső étteremben lehet például vacsorázni.
A Semantec Web lényege, hogy a számítógépek - az emberek jóváhagyásával - bizonyos fokig és mértékig autonóm és önálló módon tárgyalnak egymással. Ugyanakkor a felhasználók által betáplált adatokat kényszerülnek használni, de már logikusan gondolkodnak. A REWERSE célja a valószínűségekre való felkészülés is, vagyis "mi történik akkor, ha", amelyekben minden adat és szabály is le lesz fektetve, például, hogy egy adott rendszerhez kinek lesz és milyen fokú hozzáférése.
A projektben a müncheni egyetemen kívül részt vesz még a linköpingi, az Universidade Nove de Lisboa lisszaboni, a bécsi technikai, az eindhoveni, a hannoveri, a nápolyi és a zürichi egyetem is, illetve a görögországi Foundation of Research and Technology - Hellas intézmény, az Universitat Ca' Forscari velencei egyetem s két francia kutatóintézet, úgymint az Institut National de Recherche en Informatique et en Automatique (INRIA) és a Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications (LORIA).