Berta Sándor
Kérdőjelek a német adatőrzésben
Érdekes javaslattal állt elő a Bundesrat, azaz a német szövetségi parlament belügyi bizottsága. Az előterjesztés szerint a jövőben minden Németországban keletkező "elektronikus kommunikációs csatlakozásból fakadó adatot" 12 hónapig tárolnának.
Az eljárás célja, hogy a különböző biztonsági szervezetek (rendőrség, ügyészség, határőrség, nemzetbiztonsági hivatalok stb.) szükség esetén hozzájuthassanak ezekhez az informáriókhoz. A Bitkom, azaz az Információsgazdasági, Telekommunikációs és Új Médiumok Német Szövetségi Szövetsége azonnal reagált a nyilvánosságra került tervekre és máris kritizálta őket, illetve az adatvédelmi konzekvenciákra hívta fel a figyelmet.
Bernhard Rohleder, a Bitkom vezetője szerint egy ilyen eljárás ellentmond minden alapvető adatvédelmi elvnek. Minden német állampolgárt úgy kezelnének, mint egy bűnözőt és megvalósulna az "üveges, más szóval az átlátható polgár", akinek nem lehetne magántitkai. Ráadásul az adatok tárolása sem kis munka, amire még fel kellene készülniük a különböző szerveknek.
A bizottság az új előterjesztést a 2004 januárjában a Bundesrat elé kerülő új telekommunikációs törvény részeként akarja elfogadtatni. Ám, ha ez megvalósul, gyakorlatilag a feje tetejére állítaná a jelenlegi jogi helyzetet. Eddig ugyanis Németországban olyan jogszabályok voltak érvényben, amelyek kimondták: a telefon- és a különböző kommunikációs kapcsolódási adatokat azonnal ki kell törölni, ha már nincs rájuk tovább szükség. Rohleder szerint az lenne a legjobb adatvédelmi megoldás, ha a legkevesebb információt gyűjtik be az állampolgárokról.
Ráadásul problémákat vett fel a beáramló adatok kezelése is, hiszen ezeket nemcsak tárolni és feldolgozni, hanem védeni is kell az illetéktelen hozzáféréstől. A szakember így érvelt: amennyiben csak egy nagyobb internetszolgáltató e-mail-forgalmával számolnak, úgy 12 hónap alatt körülbelül 30 ezer GB adat képződik! Ha ezt ki kellene nyomtatni és egy sorba állítanánk, egy 3 ezer kilométer hosszú sort kapnánk. A helyzet furcsasága ugyanakkor, miszerint lehet, hogy a hivatalokat ebből csupán 10 méternyi információ érdekelné.
A telefonbeszélgetések és az internetkapcsolatok adatainak tárolására egész csarnoknyi eszköz és személyzet kellene. A BITKOM vezetője ebben az esetben is azzal érvel, hogy a kapott és kinyert információk értéke nem érné el a beruházási költségek szintjét. Rohleder úr bízik abban, hogy a szövetségi tartományok elutasítják a beadványt.
Az eljárás célja, hogy a különböző biztonsági szervezetek (rendőrség, ügyészség, határőrség, nemzetbiztonsági hivatalok stb.) szükség esetén hozzájuthassanak ezekhez az informáriókhoz. A Bitkom, azaz az Információsgazdasági, Telekommunikációs és Új Médiumok Német Szövetségi Szövetsége azonnal reagált a nyilvánosságra került tervekre és máris kritizálta őket, illetve az adatvédelmi konzekvenciákra hívta fel a figyelmet.
Bernhard Rohleder, a Bitkom vezetője szerint egy ilyen eljárás ellentmond minden alapvető adatvédelmi elvnek. Minden német állampolgárt úgy kezelnének, mint egy bűnözőt és megvalósulna az "üveges, más szóval az átlátható polgár", akinek nem lehetne magántitkai. Ráadásul az adatok tárolása sem kis munka, amire még fel kellene készülniük a különböző szerveknek.
A bizottság az új előterjesztést a 2004 januárjában a Bundesrat elé kerülő új telekommunikációs törvény részeként akarja elfogadtatni. Ám, ha ez megvalósul, gyakorlatilag a feje tetejére állítaná a jelenlegi jogi helyzetet. Eddig ugyanis Németországban olyan jogszabályok voltak érvényben, amelyek kimondták: a telefon- és a különböző kommunikációs kapcsolódási adatokat azonnal ki kell törölni, ha már nincs rájuk tovább szükség. Rohleder szerint az lenne a legjobb adatvédelmi megoldás, ha a legkevesebb információt gyűjtik be az állampolgárokról.
Ráadásul problémákat vett fel a beáramló adatok kezelése is, hiszen ezeket nemcsak tárolni és feldolgozni, hanem védeni is kell az illetéktelen hozzáféréstől. A szakember így érvelt: amennyiben csak egy nagyobb internetszolgáltató e-mail-forgalmával számolnak, úgy 12 hónap alatt körülbelül 30 ezer GB adat képződik! Ha ezt ki kellene nyomtatni és egy sorba állítanánk, egy 3 ezer kilométer hosszú sort kapnánk. A helyzet furcsasága ugyanakkor, miszerint lehet, hogy a hivatalokat ebből csupán 10 méternyi információ érdekelné.
A telefonbeszélgetések és az internetkapcsolatok adatainak tárolására egész csarnoknyi eszköz és személyzet kellene. A BITKOM vezetője ebben az esetben is azzal érvel, hogy a kapott és kinyert információk értéke nem érné el a beruházási költségek szintjét. Rohleder úr bízik abban, hogy a szövetségi tartományok elutasítják a beadványt.