Franczy
Hirtelen elhalálozó Pentium 4-es processzorok
"Az 1,8 GHz-es Northwood magos Pentium 4-es processzorom két hónapon keresztül teljesen stabilan működött 2,4 GHz-es frekvencián. Ezt követően a számítógépem néhányszor magától újraindult, majd végül a processzorom elhalálozott. A processzort egy minőségi ASUS alaplapban feszültségemelés mellett hajtottam túl, úgy, hogy közben hőmérséklete nem emelkedett meg különösebben" - mostanság ilyen és ehhez hasonló hozzászólások tucatjai olvashatók a különböző internetes fórumokon. Adódik a kérdés, hogy mi állhat az SNDS-nek (Sudden Northwood Death Syndrome) elkeresztelt jelenség hátterében?
Mindeddig a processzorok Vcore feszültségének ésszerű mértékben történő növelése általában olyan bevett tuning szokásnak számított, mely nem okozhatott komolyabb károkat a processzoron belül. Az idők azonban változnak, a processzorok egyre bonyolultabb felépítéssel rendelkeznek, és egyre kifinomultabb gyártási technológiával készülnek. Jelen pillanatban minden jel arra mutat, hogy mindez ahhoz vezet, hogy az újgenerációs processzorok elődeiknél sokkal érzékenyebbek a működési körülményeikkel kapcsolatos legapróbb változásokra is. Természetesen továbbra is elképzelhető, hogy a frissen vásárolt processzorok néhány hónapig minden különösebb gond nélkül képesek túlhajtva működni, azonban egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ezen chipek élettartama a tuning következtében nem az adott esetben még elviselhető néhány évre, hanem néhány hónapra csökken.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az egyre kisebb csíkszélességű processzorok esetében fokozottan fennáll a veszélye az úgynevezett elektromigráció kialakulásának. Ez a jelenség egész pontosan akkor lép fel, amikor két, egymással fizikailag összekapcsolt elektródán nagy erősségű áram folyik keresztül, az elektronok átzúdulása pedig nanométeres méretű réseket hoz létre a két elektród között, mondanom sem kell, hogy nem kívánatos módon. Ezek a rések a processzor működése közben atomi vibrációkat, áttételesen pedig hőmérséklet emelkedést okozhatnak. Ezen hőmérsékletemelkedések egyébként a legtöbb esetben lokálisak, vagyis a processzor átlagos maghőmérséklete nem emelkedik meg jelentős mértékben, éppen ezért a felhasználónak általában sejtése sincs arról, hogy a megfelelő hőmérsékletűnek hitt processzora belsejében mi történik.
Mindeddig a processzorok Vcore feszültségének ésszerű mértékben történő növelése általában olyan bevett tuning szokásnak számított, mely nem okozhatott komolyabb károkat a processzoron belül. Az idők azonban változnak, a processzorok egyre bonyolultabb felépítéssel rendelkeznek, és egyre kifinomultabb gyártási technológiával készülnek. Jelen pillanatban minden jel arra mutat, hogy mindez ahhoz vezet, hogy az újgenerációs processzorok elődeiknél sokkal érzékenyebbek a működési körülményeikkel kapcsolatos legapróbb változásokra is. Természetesen továbbra is elképzelhető, hogy a frissen vásárolt processzorok néhány hónapig minden különösebb gond nélkül képesek túlhajtva működni, azonban egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ezen chipek élettartama a tuning következtében nem az adott esetben még elviselhető néhány évre, hanem néhány hónapra csökken.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az egyre kisebb csíkszélességű processzorok esetében fokozottan fennáll a veszélye az úgynevezett elektromigráció kialakulásának. Ez a jelenség egész pontosan akkor lép fel, amikor két, egymással fizikailag összekapcsolt elektródán nagy erősségű áram folyik keresztül, az elektronok átzúdulása pedig nanométeres méretű réseket hoz létre a két elektród között, mondanom sem kell, hogy nem kívánatos módon. Ezek a rések a processzor működése közben atomi vibrációkat, áttételesen pedig hőmérséklet emelkedést okozhatnak. Ezen hőmérsékletemelkedések egyébként a legtöbb esetben lokálisak, vagyis a processzor átlagos maghőmérséklete nem emelkedik meg jelentős mértékben, éppen ezért a felhasználónak általában sejtése sincs arról, hogy a megfelelő hőmérsékletűnek hitt processzora belsejében mi történik.
