Franczy

Kisebb lett az Itanium 2 magmérete

Az Intel második generációs 64 bites mikroprocesszora, az Itanium 2 hivatalos Intel források szerint kiadós fogyókúrán esett át az elmúlt hetekben-hónapokban, ami konkrétan azt jelenti, hogy a cég ígéretei szerint pár héten belül forgalomba kerülő újdonság processzormagjának felülete 421 négyzetmilliméter lesz, ami körülbelül tíz százalékkal kisebb, mint a cég által korábban tervezett Itanium 2 magméret. Az Intel egyik munkatársa az üggyel kapcsolatban elárulta, hogy a mindenképpen örvendetes zsugorodás gyártástechnológiai fejlesztéseknek tudható be.

Noha a 0,18 mikronos gyártási technológiák segítségével készülő Itanium 2 az eredetileg tervezettnél kisebb magmérettel kerül majd forgalomba, azt azért továbbra sem lehet mondani, hogy az Intel második generációs IA-64 architektúrájú processzora parányi maggal rendelkezne, mindenesetre tény, hogy az Intel számára rendkívüli fontossággal bír, ha akár a legkisebb mértékben is csökkenteni tudja egy-egy chipjének magméretét, ugyanis adott méretű szilíciumszeletből ily módon több chipet tud legyártani, ami mondanom sem kell, hogy milyen hatást gyakorol a gyártási költségekre. Emlékezetes, hogy a chipgyártó képviselői idén februárban közöltek először nagyobb mennyiségű konkrét információt a McKinley fejlesztési kódnevet viselő új processzorral kapcsolatban, mely chipről az Intel akkoriban azt mondta, hogy 464 négyzetmilliméteres felületű maggal rendelkezik. Szakértők szerint egyébként a kisebb magméret atekintetben is mindenképp előnyös, hogy adott alapanyagból kisebb magméret esetén nagyobb a működőképes, tehát hibátlan processzorok mennyisége, vagyis a gyártás hatékonyabbá válik.

Kétségtelen, hogy az Intel számára rendkívüli fontossággal bír az Itanium 2 sikeres piaci bevezetése, és elmondható, hogy a szakma nagyon komoly elvárásokat támaszt az Itanium 2-vel szemben, melynek úgymond ki kell köszörülnie az Intel becsületén az első generációs Itanium révén esett csorbát. Mint ismeretes, az első Itanium processzorok korántsem teljesítettek valami fényesen, a chipgyártó és partnerei pedig azzal védekeztek, hogy az Itanium igazából csak egy fejlesztési platformot, vagyis lényegében ugródeszkát jelentett a második generációs Itaniumhoz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mir #25
    idézet a HWSW fórumból ELRIC hozzászólásából:
    Hat nincs ebben semmi meglepo, mert a Willamette az USA 13. legnagyobb hozamu folyoja, legalabbis igy emlekszem. Foldrajzbol mindig rossz voltam. Na mivel ez egy folyo, van volgye is. Ebben a volgyben 4 megye alkotta meg Oregon allamot anno, ebbol az egyik Yamhill. Neve allitolag a Yamhellas indian torzsbol van, de ehhez nem ertek. A felesegemnek meg nem ez a szakterulete. Mellesleg amerikai mercevel merve jo bortelmero videk. Persze ez annyit jelent, hogy elbujhat Tokaj meg Villany mellett.
    Elric


    a képet szintén a HWSW fórumból ollóztam ERASMUS hozzászólásából.
    nincs mit magyarázni.
    utánanéztem.
    a coppermine télleg nem rezes. bocs maki, tévedtem.
  • mir #23
    maki: a P860 kivétalével valami mást is szajkózz lécci, mert unalmas.
    és a coppermine rezes.
  • Rive #22
    #21.: a disszipációval kapcsolatos dolgokat éppenséggel Te nem érted...

    Ha csökkennek a magban a veszteségek, akkor: kevesebbet disszipál -> ugyanazzal a feszültséggel kisebb hőfokon üzemel -> a régi hőfokon nagyobb feszültéget kaphat -> a régi hőfokon nagyobb sebességre lesz képes.

    A hőteljesítmény - frekvencia - veszteségek függvény, nagyjából:

    P= X*I^2 + Y*f*U^2

    X,Y a gyártástechnológiától függő konstansok.

    Azaz, a leadott (hő)teljesítmény egy felvett áram négyzetével arányos (rezisztív veszteségek) és egy betáplált feszültséggel négyzetesen, frekvenciával egyenesen arányos tényező összege, ebben a közelítésben.

    Ha P állandó (azonos a hőfok), akkor X csökkenése esetén (azaz, réz v. alumínium huzalozás bevezetése) a másik tag növekszik: azonos frekvencián kisebb feszültséggel is elmegy, de a feszültséget növelni is lehet a működés határfrekvenciájának kitolása érdekében.
  • mir #20
    makimajom: a Cu mine az a Coppermine, azaz rézbánya.és rezes. ezen nincs vita, mert az.
    goto www.intel.com és nézd meg.
    kisebb ellenállás> kisebb diszipáció->nagyobb magfeszültség érhető el, ami miatt magasbb lehet az órajel.
  • mir #18
    maki:
    azért 1-2 dolog:
    a mag kora igencsak sokat számít, mert a sima K7es mag 0.25mikronos technológiával készült, a K75 pedig 0.18-al, ami eléggé nagy előrelépés. azonkívül a rakat újítás, többek között az általad emlegetett L2->mag, meg L2 teljes frekvenciára emelés, meg eléggé sok egyéb, hogy 1.4 Ghz-ig elment.
    a palomino az SSE-n kívül elégg sok újítást tartalmazhat, mert ha jobban megnézek, a K75 28 M tranyó, a palomino meg 28.5 M tranyó. az a félmilió különbség csak a 8 darab 128bites regiszeterből kijön, és akkor még szó sem volt az SSE végrehajtóegységről... tehát eléggé le kellett egyszerűsíteni az egészet, hogy menjen. és az a kis +teljesítmény az SSE nélkül is +15% tehát nem csak úgy jött.
    a througbred pedig télleg nem tartalmaz semmiylen újítást, mindössze 0.13mikronos. bár az sem csak úgy jön, eléggé rendesen át kell 1 procit dolgozni gyártástechnológiaváltáskor, de ennek semmilyen hatása az elérhető max. órajelen és a fogyasztáson kívül semmire sem.
    a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell.
    meg sztem a wilmatte is rezes volt. a P3 Cumine óta sztem minden intel rezes.
  • mir #16
    maki:
    a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték.
    most mennem kell, majd jövök 7kor, és befejezem.
  • Power #14
    Tényleg az IBM-nek van a legfejletebb gyártástechnológiája.
    Az IBM a Power4-et, 0,13 mikronnal + réz + SOI-val gyártja, ami azért fejlettebb, mint amit az intel használ az Itanium 2-nél. A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent előnyt, hanem magasabb magfeszültség érhető el vele, a SOI-val meg jóval kisebb a hőleadás.
    Ez, mind semmi...azért az intel is bevezette a rezet és a valami SOI-szerű dolgot is lesz. Persze alá intel :-)

    "még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint előtte"
    Oda ahová az Intel a McKinley-t szánja, ott mondhatnák ugyanezt az intelről is :-)
  • mir #13
    akkor nézz utána...
  • mir #11
    makimajom: ha te így gondolod, akkor veled felesleges vitatkozni. legyél meg te jól magaadnak a kis külön világodban, és send nekem email, ha majd felébredsz. thx.
  • mir #9
    mert nemtudom, hallottál-e róla, hogy az IBM jegyzi évente a legtöbb szabadalmat USAban. és ezek döntő többsége(ha nem sz összes) az IT iparhoz kapcsolódik. valószínű, hogy a gyártástechnológiájuk sokkal jobb, mint az intelé.
    pl. SOI. power4 már használja.
    többet nem tudok, de ha bárki nálam hozzáértőbb embert megkérdezel, élehet hogy egyetért velem.
    nekem is hozzáértőbek mondták.