SG.hu·
A Mistral vezetője szerint Európa saját élvonalbeli MI-modellek nélkül stratégiai csapdába kerülhet
Európa azt kockáztatja, hogy csapdába kerül, ha az ipari MI-re összpontosít, miközben az élvonalbeli modellek fejlesztését az Egyesült Államokra és Kínára hagyja - mondta Arthur Mensch, a Mistral vezérigazgatója.
A berlini Digital Summit rendezvény margóján Mensch arról beszélt, hogy Európának saját számítási kapacitást és fejlett MI-modelleket kell kiépítenie a biztonság garantálása érdekében. Hozzátette, hogy Európa nem indulhat ki abból, hogy mindig hozzáférhet majd a legerősebb külföldi modellekhez. Figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy az Egyesült Államok és Kína exportkorlátozásokat vezethet be az MI-technológiákra. „Az az elképzelés, hogy bármi érdemlegeset létrehozhatunk anélkül, hogy birtokolnánk annak alapját, vagyis a gondolkodási modelleket, azokat az agyakat, amelyek képesek működtetni a gyárakat, és segíthetnek jobb rendszerek megtervezésében... szerintem teljes csapda” - mondta. „Szerencsések vagyunk, hogy az emberek ezt most már felismerik, és megértik, hogy ez nem járható út.”
Az elmúlt hetekben Mensch az európai vezetők azon irányváltásának egyik legmarkánsabb bírálójává vált, amelynek eredményeként egyre inkább elfordulnak a saját, élvonalbeli MI-modellek fejlesztésétől. Szeptemberben az EU vezető tisztségviselői amellett érveltek, hogy az előnyök kiaknázása érdekében inkább külföldi modellekre kellene alkalmazásokat építeni, ahelyett, hogy az élvonalbeli modellek fejlesztését hajszolnák.
Mensch kijelentései akkor hangzottak el, amikor a német kormány hétfőn bemutatta azokat a terveit, amelyek célja, hogy Németország 2030-ra „szuverén MI-nemzetté” váljon. Bár a stratégia egyik legfontosabb pillére az ipari MI, a tervek azt is előirányozzák, hogy Németország addigra legalább három európai élvonalbeli MI-kutatólaboratórium létrehozásában vegyen részt. A németországi MI-fejlesztések felgyorsítása érdekében a kormány azt tervezi, hogy „stratégiai horgonyügyfélként” lép fel, vagyis közbeszerzésekkel és kísérleti projektekkel segíti az európai MI-szolgáltatókat abban, hogy belépjenek a piacra.
Mensch üdvözölte Németország ambícióit, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kihívást nem lehet kizárólag nemzeti szinten kezelni. „Nem létezik olyan, hogy nemzeti MI-stratégia” - mondta. „Európai MI-stratégiára van szükség.” Mensch szerint Európa problémája nem a tehetséges szakemberek hiánya, hanem egyfajta „mérlegprobléma”: a kontinensnek megfelelő tőkére és számítási kapacitásra van szüksége ahhoz, hogy kifinomult modelleket tanítson be, és olyan vállalatokat építsen fel, amelyek nagy léptékben is képesek versenyezni. Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői a jövő héten, egy dublini informális találkozón először folytatnak majd külön egyeztetést az MI-ről.
Maga a Mistral is jelentős erőforrásokat fordít az ipari MI fejlesztésére. Mensch a vállalat Airbus és ASML cégekkel kötött partnerségeit emelte ki, és elmondta, hogy a gyártóipar jelenti a francia vállalat legnagyobb piacát. Az alkalmazási lehetőségek a repülőgépek tervezésétől kezdve a gépek állásidejének csökkentéséig terjednek. Mensch szerint azonban az ipari alkalmazások önmagukban nem tehetik Európát technológiailag függetlenné, ha az ezek mögött álló modelleket és számítási infrastruktúrát mások ellenőrzik. Az európai alternatívák létrehozása ugyanakkor egy másik kihívást is jelent: meg kell győzni az ügyfeleket arról, hogy ezeket használják, miközben az olcsóbb kínai modellek képesek felvenni a versenyt európai vetélytársaikkal, sőt akár túl is teljesíthetik azokat.
Ez az ellentmondás már a Mistral esetében is felszínre került. A német keresőmotort üzemeltető Ecosia leállította a vállalat modelljeinek használatát, miután arra jutott, hogy azok nem felelnek meg az igényeinek. A cég vezérigazgatója azt mondta, hogy a kínai modellekre való átállással felére csökkentették a költségeiket, miközben az általános teljesítmény is javult. Arra a kérdésre, hogy elvárható-e a vállalatoktól, hogy a szuverenitás érdekében kompromisszumot kössenek az ár vagy a teljesítmény terén, Mensch elutasította magát a felvetést is. „Nem létezik kompromisszum a versenyképesség, a minőség és a szuverenitás között” - mondta.
Mensch közvetlenül nem reagált az Ecosia tapasztalataira. Ehelyett azzal érvelt, hogy a Mistralnak nem kell minden teljesítménytesztben az élen járnia. Példaként a kiberbiztonságot és a geoinformatikai képalkotást említette, amelyekben elmondása szerint a vállalat új Large 4 modellje felülmúlja a kínai, nyílt súlyú modelleket. Hozzátette, hogy a Mistral tudatosan azokra a területekre összpontosított, ahol erős piaci keresletet látott. „Technológiánk minősége Európán kívül mindenütt piacra talál, az Egyesült Államokat is beleértve” - mondta. „A Mistral Large 4 megjelenését már régóta várták. A modell ismét teljes mértékben visszahelyez minket a versenybe.”
A berlini Digital Summit rendezvény margóján Mensch arról beszélt, hogy Európának saját számítási kapacitást és fejlett MI-modelleket kell kiépítenie a biztonság garantálása érdekében. Hozzátette, hogy Európa nem indulhat ki abból, hogy mindig hozzáférhet majd a legerősebb külföldi modellekhez. Figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy az Egyesült Államok és Kína exportkorlátozásokat vezethet be az MI-technológiákra. „Az az elképzelés, hogy bármi érdemlegeset létrehozhatunk anélkül, hogy birtokolnánk annak alapját, vagyis a gondolkodási modelleket, azokat az agyakat, amelyek képesek működtetni a gyárakat, és segíthetnek jobb rendszerek megtervezésében... szerintem teljes csapda” - mondta. „Szerencsések vagyunk, hogy az emberek ezt most már felismerik, és megértik, hogy ez nem járható út.”
Az elmúlt hetekben Mensch az európai vezetők azon irányváltásának egyik legmarkánsabb bírálójává vált, amelynek eredményeként egyre inkább elfordulnak a saját, élvonalbeli MI-modellek fejlesztésétől. Szeptemberben az EU vezető tisztségviselői amellett érveltek, hogy az előnyök kiaknázása érdekében inkább külföldi modellekre kellene alkalmazásokat építeni, ahelyett, hogy az élvonalbeli modellek fejlesztését hajszolnák.
Mensch kijelentései akkor hangzottak el, amikor a német kormány hétfőn bemutatta azokat a terveit, amelyek célja, hogy Németország 2030-ra „szuverén MI-nemzetté” váljon. Bár a stratégia egyik legfontosabb pillére az ipari MI, a tervek azt is előirányozzák, hogy Németország addigra legalább három európai élvonalbeli MI-kutatólaboratórium létrehozásában vegyen részt. A németországi MI-fejlesztések felgyorsítása érdekében a kormány azt tervezi, hogy „stratégiai horgonyügyfélként” lép fel, vagyis közbeszerzésekkel és kísérleti projektekkel segíti az európai MI-szolgáltatókat abban, hogy belépjenek a piacra.
Mensch üdvözölte Németország ambícióit, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kihívást nem lehet kizárólag nemzeti szinten kezelni. „Nem létezik olyan, hogy nemzeti MI-stratégia” - mondta. „Európai MI-stratégiára van szükség.” Mensch szerint Európa problémája nem a tehetséges szakemberek hiánya, hanem egyfajta „mérlegprobléma”: a kontinensnek megfelelő tőkére és számítási kapacitásra van szüksége ahhoz, hogy kifinomult modelleket tanítson be, és olyan vállalatokat építsen fel, amelyek nagy léptékben is képesek versenyezni. Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői a jövő héten, egy dublini informális találkozón először folytatnak majd külön egyeztetést az MI-ről.
Maga a Mistral is jelentős erőforrásokat fordít az ipari MI fejlesztésére. Mensch a vállalat Airbus és ASML cégekkel kötött partnerségeit emelte ki, és elmondta, hogy a gyártóipar jelenti a francia vállalat legnagyobb piacát. Az alkalmazási lehetőségek a repülőgépek tervezésétől kezdve a gépek állásidejének csökkentéséig terjednek. Mensch szerint azonban az ipari alkalmazások önmagukban nem tehetik Európát technológiailag függetlenné, ha az ezek mögött álló modelleket és számítási infrastruktúrát mások ellenőrzik. Az európai alternatívák létrehozása ugyanakkor egy másik kihívást is jelent: meg kell győzni az ügyfeleket arról, hogy ezeket használják, miközben az olcsóbb kínai modellek képesek felvenni a versenyt európai vetélytársaikkal, sőt akár túl is teljesíthetik azokat.
Ez az ellentmondás már a Mistral esetében is felszínre került. A német keresőmotort üzemeltető Ecosia leállította a vállalat modelljeinek használatát, miután arra jutott, hogy azok nem felelnek meg az igényeinek. A cég vezérigazgatója azt mondta, hogy a kínai modellekre való átállással felére csökkentették a költségeiket, miközben az általános teljesítmény is javult. Arra a kérdésre, hogy elvárható-e a vállalatoktól, hogy a szuverenitás érdekében kompromisszumot kössenek az ár vagy a teljesítmény terén, Mensch elutasította magát a felvetést is. „Nem létezik kompromisszum a versenyképesség, a minőség és a szuverenitás között” - mondta.
Mensch közvetlenül nem reagált az Ecosia tapasztalataira. Ehelyett azzal érvelt, hogy a Mistralnak nem kell minden teljesítménytesztben az élen járnia. Példaként a kiberbiztonságot és a geoinformatikai képalkotást említette, amelyekben elmondása szerint a vállalat új Large 4 modellje felülmúlja a kínai, nyílt súlyú modelleket. Hozzátette, hogy a Mistral tudatosan azokra a területekre összpontosított, ahol erős piaci keresletet látott. „Technológiánk minősége Európán kívül mindenütt piacra talál, az Egyesült Államokat is beleértve” - mondta. „A Mistral Large 4 megjelenését már régóta várták. A modell ismét teljes mértékben visszahelyez minket a versenybe.”