SG.hu·
Uniós szintű szabályozás készül a deepfake-ek ellen
Ki rendelkezik az arcod és a hangod felett, ha a mesterséges intelligencia mindkettőt képes lemásolni? A törvényhozók új védelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák, a jogi válasz azonban korántsem egyszerű.
Az európai törvényhozók uniós szintű szabályozás bevezetését sürgetik a káros deepfake-ek betiltása és a technológiai platformok felelősségre vonása érdekében, hogy azok megakadályozzák az ilyen tartalmak terjedését. Az Európai Parlament balközép Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának technológiai célkitűzéseiről készült tervezet a káros, beleegyezés nélkül létrehozott vagy megtévesztő deepfake-ek betiltását szorgalmazza. Egy ilyen intézkedés arra kötelezné a platformokat és az MI-szolgáltatókat, hogy akadályozzák meg az ilyen tartalmak terjedését, ahelyett, hogy megvárnák, amíg az áldozatok panaszt tesznek.
A kezdeményezés egy egész Európára kiterjedő vita közepette született arról, hogy ki rendelkezik az emberek digitális személyazonossága felett, miközben az MI egyre könnyebbé teszi a legkülönfélébb hamis tartalmak előállítását. Ezek között lehet egy politikus nevében készített hamis támogatói nyilatkozat, de akár a szomszéd hangjának lemásolása is, amellyel csalást követhetnek el. Dánia ebben a hónapban olyan tervet terjesztett elő, amely szerzői jogi törvényének módosításával tiltaná meg a digitális másolatok beleegyezés nélküli megosztását. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök védjegybejelentést nyújtott be a hangjáról készült felvételre, hogy megóvja azt a jogosulatlan felhasználástól.
A közfigyelem növekedése és a jogalkotási kezdeményezések ellenére a különböző országok egymással versengő jogszabályai lehetővé tehetik a deepfake-ek további terjedését, és megnehezíthetik a szabályok betartatásának kikényszerítését mind a platformok, mind a hatóságok számára. „A különböző nemzeti megoldások felé mutató jelenlegi tendencia csupán jogi zűrzavart teremt, amelyet a rosszhiszemű szereplők kihasználhatnak” - mondta Tiemo Wölken német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki kulcsszerepet játszik a Parlament szerzői joggal és MI-vel foglalkozó jelentésének kidolgozásában.
Bár az MI-rendelet frissítése várhatóan kiterjed majd az úgynevezett „levetkőztető” alkalmazásokra is, a szocialisták új kezdeményezése azt jelzi, hogy Brüsszelben egyre nagyobb lendületet kapott a deepfake-ek tágabb problémájának kezelése. Az S&D javaslata nem részletezi, milyen mechanizmussal kellene végrehajtani a tilalmat, egyesek azonban úgy vélik, hogy a leghatékonyabb megoldás a dán példa követése, vagyis a szerzői jogi szabályozás alkalmazása lehet. Jogi szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az emberek digitális személyazonosságát védő, szerzői joghoz hasonló új szabályok visszafelé is elsülhetnek, és akár azt is lehetővé tehetik a vállalatok számára, hogy ellenőrzést szerezzenek az MI által létrehozott képmásaik felett.
„Ne építsük be a szerzői jogba” - mondta Stina Teilmann-Lock, a Koppenhágai Üzleti Iskola docense. „Mert ezzel csak újabb problémákat okozunk a szerzői jog területén, miközben lehet, hogy a valódi problémát nem oldjuk meg.” A dán törvényjavaslat módosítaná az ország szerzői jogi törvényét annak érdekében, hogy védje az emberek arcát, hangját és más, személyazonosságuk felismerésére alkalmas jellemzőit. A szabályozás a nyilvános terjesztést célozza, nem pedig a magáncélú létrehozást, és kivételeket engedélyez a paródia, a szatíra és a kritika esetében. Egy külön rendelkezés az MI által készített utánzatokkal szemben védené a színészeket és a zenészeket az előadásaik lemásolása esetén.
A meglévő uniós szabályok másként közelítik meg a problémát. Az MI-rendelet átláthatósági követelményeket állapít meg a deepfake-ekre vonatkozóan, míg a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet azt szabályozza, hogyan kell a platformoknak kezelniük az illegális tartalmakat. Decemberben új korlátozások lépnek életbe bizonyos olyan MI-rendszerek „levetkőztető” funkcióira vonatkozóan, amelyek beleegyezés nélkül készítenek szexuálisan explicit tartalmakat. E szabályok egyike sem biztosít azonban általános, az egész EU-ra kiterjedő jogot az emberek digitális képmása felett. Egy híresség nevében készített hamis reklám vagy támogató nyilatkozat egyszerre több jogterületet is érinthet, köztük a magánélet védelmét, a beleegyezést, a platformok kötelezettségeit és a kereskedelmi célú felhasználást.
„Ami egyértelműen hiányzik, az a tulajdonjogi igény az uniós jogban” - mondta Joao Pedro Quintais, az Amszterdami Egyetem Információs Jogi Intézetének docense. „Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne létezne védelem, hanem arról, hogy nincs egyértelmű keretrendszer a tulajdonjog meghatározására.” Ciprus márciusban módosította szerzői jogi törvényét, hogy védelmet biztosítson a jogosulatlan digitális utánzatokkal szemben. Belga törvényhozók szeptemberben új, szomszédos jogi védelmet javasoltak az emberek képmására és hangjára vonatkozóan. Ez a szerzői joghoz hasonló védelmi forma lenne. Hollandia tavaly egyeztetést indított egy jogszabálytervezetről, miközben Németország kormánya külön intézkedéseket támogatott a szexualizált deepfake-ek, valamint a tágabb értelemben vett káros megszemélyesítések visszaszorítására.
Leentje Grillaert belga jobbközép parlamenti képviselő, aki társszerzője volt országa javaslatának, olyan esetekre hívta fel a figyelmet, amelyekben orvosok nevével visszaélve félrevezető online videókat készítettek. Szerinte Brüsszel jó irányba halad, de nem elég gyorsan. „Úgy gondolom, hogy uniós szinten jó irányba haladnak, de szeretnénk biztosítani, hogy Dániához és Hollandiához hasonlóan mi is tovább menjünk, és valamivel gyorsabban haladjunk” - mondta.
A szakértők ugyanakkor bírálták azt az elképzelést, hogy a digitális személyazonosság védelmét a szerzői joghoz hasonló jogszabályokba építsék be, és megkérdőjelezték, hogy ez valóban megfelelő eszköz-e a probléma kezelésére. A veszély abban rejlik, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok licencbe adhatók vagy átruházhatók. Előfordulhat, hogy az előadók végül lemondanak az MI által létrehozott digitális másaik feletti ellenőrzésről a lemezkiadók vagy a filmstúdiók javára. Éppen ezt a helyzetet kellene megakadályozniuk azoknak a törvényeknek, amelyek az előadók védelmét szolgálják. A dán szabályozás általános védelme nem ruházható át, az előadókra vonatkozó külön jog azonban licencbe adható.
Bernt Hugenholtz, az Amszterdami Egyetem jogászprofesszora szerint a meglévő adatvédelmi és személyiségi jogok már most is jelentős védelmet nyújtanak. Az egyes országok eltérő szabályozási rendszereinek mozaikszerű együttese azonban önmagában is problémát jelent. „Már önmagában az a tény, hogy most ennyi nemzeti javaslat kerül előterjesztésre, indokolja, hogy az EU tegyen valamit” - mondta.
Márciusban az Európai Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jogosulatlan digitális másolatok elleni fellépés lehetséges eszközeit. Christel Schaldemose dán szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki részt vett a kezdeményezésben, azt szeretné, ha Brüsszel felmérné, milyen előnyökkel járhatnak a közös szabályok. „Most azt szeretném, ha a Bizottság válaszolna a Parlament felhívására, és felmérné, hogy az uniós szintű jogalkotás jelentene-e többletértéket az olyan nemzeti kezdeményezések mellett, mint a dániai” - mondta.
A Bizottság már most is visszajelzéseket gyűjt az uniós szerzői jogi szabályok lehetséges módosításairól. Az ezzel kapcsolatos konzultáció november 3-ig tart. Egy korábbi bizonyítékgyűjtési felhívás már felvetette annak lehetőségét, hogy erősebb védelmet biztosítsanak az előadóknak az MI által létrehozott megszemélyesítésekkel szemben. Wölken arra számít, hogy a digitális másolatok elleni védelem a Bizottság közelgő szerzői jogi kezdeményezésének részét képezi majd, és olyan biztosítékokat szeretne, amelyek nemcsak az előadókra terjednek ki. „Világos szabályokra van szükségünk, amelyek védik a személyes képmásunkat az MI által, beleegyezés nélkül létrehozott deepfake-ekkel szemben, függetlenül attól, hogy a felhasználás egyértelműen bűncselekménynek minősül-e vagy sem” - mondta.
Az európai törvényhozók uniós szintű szabályozás bevezetését sürgetik a káros deepfake-ek betiltása és a technológiai platformok felelősségre vonása érdekében, hogy azok megakadályozzák az ilyen tartalmak terjedését. Az Európai Parlament balközép Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának technológiai célkitűzéseiről készült tervezet a káros, beleegyezés nélkül létrehozott vagy megtévesztő deepfake-ek betiltását szorgalmazza. Egy ilyen intézkedés arra kötelezné a platformokat és az MI-szolgáltatókat, hogy akadályozzák meg az ilyen tartalmak terjedését, ahelyett, hogy megvárnák, amíg az áldozatok panaszt tesznek.
A kezdeményezés egy egész Európára kiterjedő vita közepette született arról, hogy ki rendelkezik az emberek digitális személyazonossága felett, miközben az MI egyre könnyebbé teszi a legkülönfélébb hamis tartalmak előállítását. Ezek között lehet egy politikus nevében készített hamis támogatói nyilatkozat, de akár a szomszéd hangjának lemásolása is, amellyel csalást követhetnek el. Dánia ebben a hónapban olyan tervet terjesztett elő, amely szerzői jogi törvényének módosításával tiltaná meg a digitális másolatok beleegyezés nélküli megosztását. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök védjegybejelentést nyújtott be a hangjáról készült felvételre, hogy megóvja azt a jogosulatlan felhasználástól.
A közfigyelem növekedése és a jogalkotási kezdeményezések ellenére a különböző országok egymással versengő jogszabályai lehetővé tehetik a deepfake-ek további terjedését, és megnehezíthetik a szabályok betartatásának kikényszerítését mind a platformok, mind a hatóságok számára. „A különböző nemzeti megoldások felé mutató jelenlegi tendencia csupán jogi zűrzavart teremt, amelyet a rosszhiszemű szereplők kihasználhatnak” - mondta Tiemo Wölken német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki kulcsszerepet játszik a Parlament szerzői joggal és MI-vel foglalkozó jelentésének kidolgozásában.
Bár az MI-rendelet frissítése várhatóan kiterjed majd az úgynevezett „levetkőztető” alkalmazásokra is, a szocialisták új kezdeményezése azt jelzi, hogy Brüsszelben egyre nagyobb lendületet kapott a deepfake-ek tágabb problémájának kezelése. Az S&D javaslata nem részletezi, milyen mechanizmussal kellene végrehajtani a tilalmat, egyesek azonban úgy vélik, hogy a leghatékonyabb megoldás a dán példa követése, vagyis a szerzői jogi szabályozás alkalmazása lehet. Jogi szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az emberek digitális személyazonosságát védő, szerzői joghoz hasonló új szabályok visszafelé is elsülhetnek, és akár azt is lehetővé tehetik a vállalatok számára, hogy ellenőrzést szerezzenek az MI által létrehozott képmásaik felett.
„Ne építsük be a szerzői jogba” - mondta Stina Teilmann-Lock, a Koppenhágai Üzleti Iskola docense. „Mert ezzel csak újabb problémákat okozunk a szerzői jog területén, miközben lehet, hogy a valódi problémát nem oldjuk meg.” A dán törvényjavaslat módosítaná az ország szerzői jogi törvényét annak érdekében, hogy védje az emberek arcát, hangját és más, személyazonosságuk felismerésére alkalmas jellemzőit. A szabályozás a nyilvános terjesztést célozza, nem pedig a magáncélú létrehozást, és kivételeket engedélyez a paródia, a szatíra és a kritika esetében. Egy külön rendelkezés az MI által készített utánzatokkal szemben védené a színészeket és a zenészeket az előadásaik lemásolása esetén.
A meglévő uniós szabályok másként közelítik meg a problémát. Az MI-rendelet átláthatósági követelményeket állapít meg a deepfake-ekre vonatkozóan, míg a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet azt szabályozza, hogyan kell a platformoknak kezelniük az illegális tartalmakat. Decemberben új korlátozások lépnek életbe bizonyos olyan MI-rendszerek „levetkőztető” funkcióira vonatkozóan, amelyek beleegyezés nélkül készítenek szexuálisan explicit tartalmakat. E szabályok egyike sem biztosít azonban általános, az egész EU-ra kiterjedő jogot az emberek digitális képmása felett. Egy híresség nevében készített hamis reklám vagy támogató nyilatkozat egyszerre több jogterületet is érinthet, köztük a magánélet védelmét, a beleegyezést, a platformok kötelezettségeit és a kereskedelmi célú felhasználást.
„Ami egyértelműen hiányzik, az a tulajdonjogi igény az uniós jogban” - mondta Joao Pedro Quintais, az Amszterdami Egyetem Információs Jogi Intézetének docense. „Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne létezne védelem, hanem arról, hogy nincs egyértelmű keretrendszer a tulajdonjog meghatározására.” Ciprus márciusban módosította szerzői jogi törvényét, hogy védelmet biztosítson a jogosulatlan digitális utánzatokkal szemben. Belga törvényhozók szeptemberben új, szomszédos jogi védelmet javasoltak az emberek képmására és hangjára vonatkozóan. Ez a szerzői joghoz hasonló védelmi forma lenne. Hollandia tavaly egyeztetést indított egy jogszabálytervezetről, miközben Németország kormánya külön intézkedéseket támogatott a szexualizált deepfake-ek, valamint a tágabb értelemben vett káros megszemélyesítések visszaszorítására.
Leentje Grillaert belga jobbközép parlamenti képviselő, aki társszerzője volt országa javaslatának, olyan esetekre hívta fel a figyelmet, amelyekben orvosok nevével visszaélve félrevezető online videókat készítettek. Szerinte Brüsszel jó irányba halad, de nem elég gyorsan. „Úgy gondolom, hogy uniós szinten jó irányba haladnak, de szeretnénk biztosítani, hogy Dániához és Hollandiához hasonlóan mi is tovább menjünk, és valamivel gyorsabban haladjunk” - mondta.
A szakértők ugyanakkor bírálták azt az elképzelést, hogy a digitális személyazonosság védelmét a szerzői joghoz hasonló jogszabályokba építsék be, és megkérdőjelezték, hogy ez valóban megfelelő eszköz-e a probléma kezelésére. A veszély abban rejlik, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok licencbe adhatók vagy átruházhatók. Előfordulhat, hogy az előadók végül lemondanak az MI által létrehozott digitális másaik feletti ellenőrzésről a lemezkiadók vagy a filmstúdiók javára. Éppen ezt a helyzetet kellene megakadályozniuk azoknak a törvényeknek, amelyek az előadók védelmét szolgálják. A dán szabályozás általános védelme nem ruházható át, az előadókra vonatkozó külön jog azonban licencbe adható.
Bernt Hugenholtz, az Amszterdami Egyetem jogászprofesszora szerint a meglévő adatvédelmi és személyiségi jogok már most is jelentős védelmet nyújtanak. Az egyes országok eltérő szabályozási rendszereinek mozaikszerű együttese azonban önmagában is problémát jelent. „Már önmagában az a tény, hogy most ennyi nemzeti javaslat kerül előterjesztésre, indokolja, hogy az EU tegyen valamit” - mondta.
Márciusban az Európai Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jogosulatlan digitális másolatok elleni fellépés lehetséges eszközeit. Christel Schaldemose dán szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki részt vett a kezdeményezésben, azt szeretné, ha Brüsszel felmérné, milyen előnyökkel járhatnak a közös szabályok. „Most azt szeretném, ha a Bizottság válaszolna a Parlament felhívására, és felmérné, hogy az uniós szintű jogalkotás jelentene-e többletértéket az olyan nemzeti kezdeményezések mellett, mint a dániai” - mondta.
A Bizottság már most is visszajelzéseket gyűjt az uniós szerzői jogi szabályok lehetséges módosításairól. Az ezzel kapcsolatos konzultáció november 3-ig tart. Egy korábbi bizonyítékgyűjtési felhívás már felvetette annak lehetőségét, hogy erősebb védelmet biztosítsanak az előadóknak az MI által létrehozott megszemélyesítésekkel szemben. Wölken arra számít, hogy a digitális másolatok elleni védelem a Bizottság közelgő szerzői jogi kezdeményezésének részét képezi majd, és olyan biztosítékokat szeretne, amelyek nemcsak az előadókra terjednek ki. „Világos szabályokra van szükségünk, amelyek védik a személyes képmásunkat az MI által, beleegyezés nélkül létrehozott deepfake-ekkel szemben, függetlenül attól, hogy a felhasználás egyértelműen bűncselekménynek minősül-e vagy sem” - mondta.