SG.hu·
Kína a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciával építi új globális befolyását
Kína nyílt forráskódú, alacsony költségű mesterséges intelligencia szoftvereivel igyekszik globális befolyást és jóindulatot szerezni.
A hidegháború idején a soft power, azaz a "puha hatalom" az amerikai filmeket és zenét jelentette, amelyek külföldön emberek millióinak szívét és gondolkodását nyerték meg. A koncepció lényege, hogy a befolyást olyan eszközökkel lehet megszerezni, amelyeket az emberek önként választanak, nem pedig a katonai erőre és gazdasági nyomásgyakorlásra épülő úgynevezett kemény hatalom révén. Napjaink digitális korszakában azonban Kína egy egészen másfajta puha hatalmat helyez előtérbe: a nyílt forráskódú, alacsony költségű mesterséges intelligencia technológiáját. Hszi Csin-ping kínai államfő a múlt héten elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett nyílt forráskódú MI kulcsfontosságú Kína azon törekvései szempontjából, hogy meghatározó szerepet töltsön be a technológia globális fejlődésének alakításában. Hszi méltatta a nyílt forráskódú megközelítést, amelynek keretében a szoftverek jelentős része szabadon megosztható és módosítható, és azt "ritka történelmi lehetőségnek" nevezte arra, hogy a technológia előnyeit világszerte elterjesszék.
Hszi világossá tette, hogy Kína a nyílt megközelítés élharcosa kíván lenni, alternatívát kínálva az amerikai technológiai óriásokra való támaszkodással szemben, amelyek MI szoftverei jellemzően zárt rendszerűek és jóval drágábbak. "A mesterséges intelligencia fejlesztése nem egyetlen ország egyszemélyes előadása kell hogy legyen" - mondta Hszi. "Hanem a globális együttműködés szimfóniája." A mesterséges intelligencia új világrendjére vonatkozó kínai felhívás egy olyan időszakban érkezik, amikor egyre élesebb a globális dominanciáért folyó verseny a vezető amerikai vállalatok és a gyorsan fejlődő kínai riválisok között.
Az olyan amerikai vállalatok, mint az OpenAI, az Anthropic és a Google szigorúan őrzik technológiájukat, azzal érvelve, hogy az alapul szolgáló programkód védelme nagyobb biztonságot és jobb ellenőrzést biztosít a nagy teljesítményű MI rendszerek felett. Ezzel szemben olyan kínai vállalatok, mint a DeepSeek, a Moonshot AI, a Z.ai és az Alibaba a nyílt forráskódú MI mellett állnak ki. Álláspontjuk szerint ezek a rendszerek olcsóbbak, felgyorsítják a technológia globális elterjedését, és nem jelentenek kisebb biztonságot. A nyílt megközelítés alacsony költségű belépési lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia világába a szoftverfejlesztők és azon országok számára, amelyek szeretnének felzárkózni a technológia következő nagy hullámához. "Akik hasznot húznak az ingyenes MI szoftverekből, azok ezt természetesen felismerik" - mondta Lawrence Lessig, a Harvard Jogi Karának professzora és technológiapolitikai szakértő. "Politikai szempontból ez óriási nyereséget jelent Kína számára."
"A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia népszerűsítése egyszerre szolgálja Kína két célját: erősíti az ország megítélését mint befogadó MI vezető hatalomét, miközben csökkenti a világ függőségét az amerikai MI rendszerektől" - mondta Kyle Chan, a Brookings Institution kutatója és a kínai technológiapolitika szakértője. Mivel a kínai vállalatok gyors ütemben zárkóznak fel a mesterséges intelligencia teljesítményében, Kína és az Egyesült Államok versengése egyre ellenségesebbé vált. Amerikai vállalatok azzal vádolták egyes kínai versenytársaikat, hogy jogellenesen gyűjtöttek adatokat rendszereikből saját technológiájuk fejlesztésének elősegítésére.
A Trump-kormányzat komolyan veszi ezeket a vádakat: Scott Bessent pénzügyminiszter pár napja azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat vezethetnek be kínai MI vállalatok ellen. "Támogatjuk a nyílt forráskódú MI-t és az általa lehetővé tett innovációt" - írta Bessent az X közösségi oldalon. "De a nyílt forráskód nem jelenti azt, hogy szabad prédává válik az amerikai szellemi tulajdon." Az amerikai technológiai vezetők és befektetők attól is tartanak, hogy a kínai nyílt forráskódú technológia átalakíthatja a mesterséges intelligencia fejlesztésének gazdasági modelljét. A kínai modellek hatékonyabbak, jóval kevesebb számítási kapacitást igényelnek. Ezt az innovációt részben a kényszer szülte, mivel az amerikai kereskedelmi korlátozások jelentősen beszűkítették a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb MI chipjeihez.
Ha a kínai MI alternatívák közel azonos teljesítményt nyújtanak, miközben olcsóbbak - egyes feladatok esetében a becslések szerint 50-90 százalékkal kedvezőbbek -, akkor veszélybe sodorhatják az amerikai MI vezető vállalatok üzleti terveit és rendkívül magas tőzsdei értékelését. Ráadásul a kínai technológiát egyre több amerikai mérnök és vállalat is alkalmazza költségcsökkentési céllal. "Kína stratégiája az, hogy világszerte piaci részesedést szerezzen, még akkor is, ha ez rövid távon nem termel nyereséget" - mondta Wendy Chang, a Mercator Institute for China Studies agytröszt vezető elemzője.
A nyílt megközelítés hívei a Linux nyílt forráskódú operációs rendszert hozzák fel példaként az optimizmusra. Ez a szoftver működteti az internetes adatközpontok számítógépeinek többségét, fejlődését pedig nagyban segítette, hogy rengetegen átvizsgálták a programkódot, kijavították a hibákat és továbbfejlesztették azt. A számítástechnikai szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia ennél jóval összetettebb kérdés. Nem csupán a programkódról van szó, hanem például azokról az adatkészletekről is, amelyekkel a modelleket betanítják. Emellett a MI modellek ítéleteket hoznak és képesek következtetéseket levonni.
Biztonsági aggályok is felmerülnek. Egyes szakértők szerint a nyílt forráskódú megközelítés, amely nemcsak a szoftvert, hanem a modellek betanításához használt numerikus paramétereket, az úgynevezett súlyokat is nyilvánosságra hozza, jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a technológiát kibertámadásokra vagy akár biológiai fegyverek fejlesztésének elősegítésére használják fel. A kínai kormány vállalatok feletti erős befolyása szintén adatvédelmi és biztonsági aggályokat vet fel. A Szilícium-völgyi vállalatok zárt modelljei ugyanakkor saját biztonsági problémákkal is szembesültek. Nemrég az OpenAI az egyik tesztelés alatt álló modellje önálló működésbe kezdett, és megtámadta egy másik vállalat számítógépes rendszereit. A célba vett Hugging Face közölte, hogy az adatok elemzésére és a támadás elhárítására a Z.ai egyik kínai nyílt forráskódú modelljét vetette be.
Kína autoriter államként a külföld felé irányuló kapcsolataiban gyakran használja a nyitottság nyelvezetét, különösen a fejlődő országok irányába. Beszédében Hszi beruházásokat is bejelentett. Ezek között szerepel a következő öt évben 5000, mesterséges intelligenciával foglalkozó képzési és szemináriumi program elindítása fejlődő országok diákjai és munkavállalói számára, valamint új MI kezdeményezések létrehozása, illetve a meglévők bővítése Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Hszi beszédével egy időben a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja, a People's Daily cikket közölt Kína külföldi MI beruházásairól, amely hosszasan sorolta a képzési és közös fejlesztési programokat. A cikk önelégült zárómegállapítása így szólt: "Kína segíti a világ országait, különösen a Globális Dél államait képességeik megerősítésében, és ezzel széles körű nemzetközi elismerést és támogatást vív ki."
A hidegháború idején a soft power, azaz a "puha hatalom" az amerikai filmeket és zenét jelentette, amelyek külföldön emberek millióinak szívét és gondolkodását nyerték meg. A koncepció lényege, hogy a befolyást olyan eszközökkel lehet megszerezni, amelyeket az emberek önként választanak, nem pedig a katonai erőre és gazdasági nyomásgyakorlásra épülő úgynevezett kemény hatalom révén. Napjaink digitális korszakában azonban Kína egy egészen másfajta puha hatalmat helyez előtérbe: a nyílt forráskódú, alacsony költségű mesterséges intelligencia technológiáját. Hszi Csin-ping kínai államfő a múlt héten elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett nyílt forráskódú MI kulcsfontosságú Kína azon törekvései szempontjából, hogy meghatározó szerepet töltsön be a technológia globális fejlődésének alakításában. Hszi méltatta a nyílt forráskódú megközelítést, amelynek keretében a szoftverek jelentős része szabadon megosztható és módosítható, és azt "ritka történelmi lehetőségnek" nevezte arra, hogy a technológia előnyeit világszerte elterjesszék.
Hszi világossá tette, hogy Kína a nyílt megközelítés élharcosa kíván lenni, alternatívát kínálva az amerikai technológiai óriásokra való támaszkodással szemben, amelyek MI szoftverei jellemzően zárt rendszerűek és jóval drágábbak. "A mesterséges intelligencia fejlesztése nem egyetlen ország egyszemélyes előadása kell hogy legyen" - mondta Hszi. "Hanem a globális együttműködés szimfóniája." A mesterséges intelligencia új világrendjére vonatkozó kínai felhívás egy olyan időszakban érkezik, amikor egyre élesebb a globális dominanciáért folyó verseny a vezető amerikai vállalatok és a gyorsan fejlődő kínai riválisok között.
Az olyan amerikai vállalatok, mint az OpenAI, az Anthropic és a Google szigorúan őrzik technológiájukat, azzal érvelve, hogy az alapul szolgáló programkód védelme nagyobb biztonságot és jobb ellenőrzést biztosít a nagy teljesítményű MI rendszerek felett. Ezzel szemben olyan kínai vállalatok, mint a DeepSeek, a Moonshot AI, a Z.ai és az Alibaba a nyílt forráskódú MI mellett állnak ki. Álláspontjuk szerint ezek a rendszerek olcsóbbak, felgyorsítják a technológia globális elterjedését, és nem jelentenek kisebb biztonságot. A nyílt megközelítés alacsony költségű belépési lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia világába a szoftverfejlesztők és azon országok számára, amelyek szeretnének felzárkózni a technológia következő nagy hullámához. "Akik hasznot húznak az ingyenes MI szoftverekből, azok ezt természetesen felismerik" - mondta Lawrence Lessig, a Harvard Jogi Karának professzora és technológiapolitikai szakértő. "Politikai szempontból ez óriási nyereséget jelent Kína számára."
"A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia népszerűsítése egyszerre szolgálja Kína két célját: erősíti az ország megítélését mint befogadó MI vezető hatalomét, miközben csökkenti a világ függőségét az amerikai MI rendszerektől" - mondta Kyle Chan, a Brookings Institution kutatója és a kínai technológiapolitika szakértője. Mivel a kínai vállalatok gyors ütemben zárkóznak fel a mesterséges intelligencia teljesítményében, Kína és az Egyesült Államok versengése egyre ellenségesebbé vált. Amerikai vállalatok azzal vádolták egyes kínai versenytársaikat, hogy jogellenesen gyűjtöttek adatokat rendszereikből saját technológiájuk fejlesztésének elősegítésére.
A Trump-kormányzat komolyan veszi ezeket a vádakat: Scott Bessent pénzügyminiszter pár napja azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat vezethetnek be kínai MI vállalatok ellen. "Támogatjuk a nyílt forráskódú MI-t és az általa lehetővé tett innovációt" - írta Bessent az X közösségi oldalon. "De a nyílt forráskód nem jelenti azt, hogy szabad prédává válik az amerikai szellemi tulajdon." Az amerikai technológiai vezetők és befektetők attól is tartanak, hogy a kínai nyílt forráskódú technológia átalakíthatja a mesterséges intelligencia fejlesztésének gazdasági modelljét. A kínai modellek hatékonyabbak, jóval kevesebb számítási kapacitást igényelnek. Ezt az innovációt részben a kényszer szülte, mivel az amerikai kereskedelmi korlátozások jelentősen beszűkítették a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb MI chipjeihez.
Ha a kínai MI alternatívák közel azonos teljesítményt nyújtanak, miközben olcsóbbak - egyes feladatok esetében a becslések szerint 50-90 százalékkal kedvezőbbek -, akkor veszélybe sodorhatják az amerikai MI vezető vállalatok üzleti terveit és rendkívül magas tőzsdei értékelését. Ráadásul a kínai technológiát egyre több amerikai mérnök és vállalat is alkalmazza költségcsökkentési céllal. "Kína stratégiája az, hogy világszerte piaci részesedést szerezzen, még akkor is, ha ez rövid távon nem termel nyereséget" - mondta Wendy Chang, a Mercator Institute for China Studies agytröszt vezető elemzője.
A nyílt megközelítés hívei a Linux nyílt forráskódú operációs rendszert hozzák fel példaként az optimizmusra. Ez a szoftver működteti az internetes adatközpontok számítógépeinek többségét, fejlődését pedig nagyban segítette, hogy rengetegen átvizsgálták a programkódot, kijavították a hibákat és továbbfejlesztették azt. A számítástechnikai szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia ennél jóval összetettebb kérdés. Nem csupán a programkódról van szó, hanem például azokról az adatkészletekről is, amelyekkel a modelleket betanítják. Emellett a MI modellek ítéleteket hoznak és képesek következtetéseket levonni.
Biztonsági aggályok is felmerülnek. Egyes szakértők szerint a nyílt forráskódú megközelítés, amely nemcsak a szoftvert, hanem a modellek betanításához használt numerikus paramétereket, az úgynevezett súlyokat is nyilvánosságra hozza, jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a technológiát kibertámadásokra vagy akár biológiai fegyverek fejlesztésének elősegítésére használják fel. A kínai kormány vállalatok feletti erős befolyása szintén adatvédelmi és biztonsági aggályokat vet fel. A Szilícium-völgyi vállalatok zárt modelljei ugyanakkor saját biztonsági problémákkal is szembesültek. Nemrég az OpenAI az egyik tesztelés alatt álló modellje önálló működésbe kezdett, és megtámadta egy másik vállalat számítógépes rendszereit. A célba vett Hugging Face közölte, hogy az adatok elemzésére és a támadás elhárítására a Z.ai egyik kínai nyílt forráskódú modelljét vetette be.
Kína autoriter államként a külföld felé irányuló kapcsolataiban gyakran használja a nyitottság nyelvezetét, különösen a fejlődő országok irányába. Beszédében Hszi beruházásokat is bejelentett. Ezek között szerepel a következő öt évben 5000, mesterséges intelligenciával foglalkozó képzési és szemináriumi program elindítása fejlődő országok diákjai és munkavállalói számára, valamint új MI kezdeményezések létrehozása, illetve a meglévők bővítése Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Hszi beszédével egy időben a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja, a People's Daily cikket közölt Kína külföldi MI beruházásairól, amely hosszasan sorolta a képzési és közös fejlesztési programokat. A cikk önelégült zárómegállapítása így szólt: "Kína segíti a világ országait, különösen a Globális Dél államait képességeik megerősítésében, és ezzel széles körű nemzetközi elismerést és támogatást vív ki."