SG.hu·
Európa sem akar kimaradni az Instagram és a Facebook átalakításából
Az Egyesült Államok pár napja kényszerítette rá a Metát, hogy változtasson azon, ahogyan a gyerekeket kezeli. Az Európai Bizottság azokat a változtatásoknál is többet követelhet, amelyekbe a Meta 47 amerikai állammal már beleegyezett.
A múlt héten az Egyesült Államok 47 állama egy 18 milliárd dolláros peren kívüli megállapodást kötött a Metával, amelyben megállapodtak a technológiai óriással arról, hogy korlátokat állítanak fel a vállalat függőséget okozó dizájnmegoldásainál, hogy ezáltal jobban megvédjék a tinédzsereket a károktól. Ezzel lezárult egy évek óta tartó küzdelem, amely az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi egyezségéhez vezetett. Brüsszel szemszögéből ez egyszerre győzelem az online biztonság számára és presztízsveszteség az európai szabályozó számára, amely évek óta próbálja rávenni a közösségi médiás óriást, hogy változtasson a működésén.
A megállapodás részletesen felsorolja azokat a változtatásokat, amelyeket a Metának a következő 10 évben végre kell hajtania a Facebookon és az Instagramon. Ezek között szerepel a kiskorúak platformon töltött napi idejének korlátozása, a felhasználók életkorának szigorúbb ellenőrzése, valamint a szépségszűrők kikapcsolása a tinédzserek számára. Mindez magasabbra tette a lécet a brüsszeli közösségimédia-szabályozók számára.
„Ironikus módon 12 intézkedésből 9-re kiterjed a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a 2023 óta hatályos törvényünk. Az amerikai bíróságok gyorsabban haladnak, mint az Európai Bizottság. MOST KELL ÉRVÉNYESÍTENÜNK A DSA-T!” - írta az X-en a megállapodás hírére Thierry Breton, korábbi európai biztos, aki 2024-ig tárgyalt az EU közösségimédia-szabálykönyvéről, és annak betartatását is felügyelte. Andreas Schwab, a német jobbközép egyik európai parlamenti képviselője szerint a Meta az Egyesült Államokban most „még azon is túl kell menjen, amit az európai fogyasztóknak kínál”. Schwab, aki az EU egyik Big Tech vállalatokra vonatkozó jogszabályának, a digitális piacokról szóló jogszabálynak az egyik kidolgozója volt, azt szorgalmazta, hogy a Meta két joghatóságban alkalmazott politikáját hangolják össze.
Az Európai Bizottság júliusban azzal vádolta meg a Metát, hogy megsérti az uniós szabályokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján azzal, hogy függőséget okozó dizájnfunkciókat működtet a Facebookon és az Instagramon. Áprilisban pedig azt kifogásolták, hogy a cég nem tesz eleget a 13 év alattiak platformjaitól való távol tartásáért. Az EU függőséget okozó dizájnnal és kiskorúakkal kapcsolatos vizsgálata több mint két éve tart, de a vállalat egyelőre sem engedményeket nem tett, sem szankciót nem kapott a szabályok be nem tartása miatt.
Laura Ballarín Cereza, a spanyol balközép egyik európai parlamenti képviselője azt kérdezte a Bizottságtól, hogy a Meta miért vállalta, hogy csak az amerikai felhasználók számára hajt végre változtatásokat, miközben az uniós hatóságokkal ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. „Hogyan fogja a Bizottság biztosítani, hogy az uniós polgároknak ne legyen gyengébb védelmük, mint az Egyesült Államokban élőknek?” - írta. Thomas Regnier, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős szóvivője egy közleményben azt mondta, hogy a Bizottság „folyamatos párbeszédet folytat a Metával, amelynek továbbra is lehetősége van arra, hogy kötelezettségvállalásokat tegyen az EU-ban”.
A Meta közölte, hogy nem ért egyet a Bizottság áprilisi és júliusi megállapításaival. Ha nem hajt végre olyan változtatásokat, amelyek megfelelnek az EU elvárásainak, a vállalat éves globális bevételének akár 6 százalékára rúgó bírságot is kaphat, ami legfeljebb 12 milliárd dollárt jelentene. Még ha a teljes bírságot ki is szabnák, ami nagyon valószínűtlen, az jóval kevesebb lenne annál a 18 milliárd dollárnál, amelyet a vállalat az Egyesült Államokban kialkudott.
A Meta által az Egyesült Államokban vállalt változtatások azonban nem feltétlenül olyan átfogóak, mint amilyennek elsőre tűnnek, és az is lehet, hogy nem felelnek meg az uniós végrehajtó szerv követelményeinek. A Bizottság azt akarja, hogy a Meta változtasson a platformjai alapvető, függőséget okozó dizájnelemein, vagy legalább alapértelmezés szerint biztosítson a felhasználóknak lehetőséget ezek kikapcsolására. Ilyen például az automatikus lejátszás, a végtelen görgetés és a nagymértékben személyre szabott hírfolyamok. Az EU olyan megoldásokat is követel, amelyek korlátozzák az alkalmazásban töltött időt, és korábban már elutasította a Meta időmenedzsmentre és szülői felügyeletre szolgáló eszközeit, mondván, hogy azok nem elégségesek.
A megállapodásban javasolt változtatások „a szokásos üzletmenetet jelentik” - mondta Jessica Galissaire, az Interface agytröszt vezető szakpolitikai kutatója az EU vizsgálatával kapcsolatban. Elmondása szerint a Bizottság a szolgáltatás függőséget okozó dizájnjának sokkal átfogóbb megváltoztatását követeli, nem pusztán a hozzáférés korlátozását. „A platformok kezdenek megijedni a perektől” - mondta Galissaire. „Ez néhány lépés a jó irányba”, de „nem kellene megelégednünk azokkal a könnyű változtatásokkal, amelyeket a Meta javasol.” A megállapodás elsősorban arra összpontosít, hogy alapértelmezett beállításként bizonyos időszakokban korlátozza az alkalmazáshoz való hozzáférést, és ezeken a területeken a tinédzserek vagy a szülők sok esetben átválthatnak ezekről a beállításokról kevésbé korlátozó megoldásokra. A Bizottság vezető tisztviselői korábban bírálták a Meta szülői felügyeleti eszközeit azok bonyolultsága miatt.
A Meta azonban csak lehetőséget biztosít majd a felhasználóknak arra, hogy kikapcsolják az elköteleződés maximalizálásához legszorosabban kapcsolódó funkciókat, például az automatikus lejátszást és a személyre szabott hírfolyamokat, ahelyett, hogy ezeket minden gyermek számára alapértelmezettként kapcsolná ki - mondta Francesca Pisanu, a gyermekek jogaival foglalkozó Eurochild vezető szakpolitikai tisztviselője. „Az Egyesült Államokkal kötött megállapodás az erős alapértelmezett beállítások, a használati korlátozások és a szülői felügyelet kombinációját hozza létre, miközben a Bizottság előzetes megközelítése kifejezettebben kérdőjelezi meg maguknak a platformoknak a háttérben működő, elköteleződést maximalizáló felépítését” - mondta Pisanu.
Leanda Barrington-Leach, a gyermekek jogaival foglalkozó 5Rights Foundation ügyvezető igazgatója azt mondta: „A gyermekek hozzáférésének korlátozására összpontosító változtatások nem fogják megakadályozni a gyermekek folyamatos kizsákmányolását és az őket érő károkat.”
Egyelőre a Meta nem vállalta, hogy az Egyesült Államokban bevezetendő változtatásokat világszerte kiterjeszti a felhasználókra. A vállalat azt mondta, figyelemmel fogja kísérni, hogyan működnek ezek a változtatások az Egyesült Államokban, és továbbra is egyeztetni fog más kormányokkal. Mindez annak ellenére történik, hogy az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és máshol a tisztviselők kifejezetten kérték erre. Pat McFadden, az Egyesült Királyság munkaügyi és nyugdíjügyi államtitkára arra számít, hogy a Meta az Egyesült Királyságra is kiterjeszti a változtatásokat. Mint mondta, a kormány nem akar „olyan helyzetet, amelyben az amerikai fiatalok magasabb szintű védelemben részesülnek, mint az Egyesült Királyságban élő fiatalok”.
A múlt héten az Egyesült Államok 47 állama egy 18 milliárd dolláros peren kívüli megállapodást kötött a Metával, amelyben megállapodtak a technológiai óriással arról, hogy korlátokat állítanak fel a vállalat függőséget okozó dizájnmegoldásainál, hogy ezáltal jobban megvédjék a tinédzsereket a károktól. Ezzel lezárult egy évek óta tartó küzdelem, amely az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi egyezségéhez vezetett. Brüsszel szemszögéből ez egyszerre győzelem az online biztonság számára és presztízsveszteség az európai szabályozó számára, amely évek óta próbálja rávenni a közösségi médiás óriást, hogy változtasson a működésén.
A megállapodás részletesen felsorolja azokat a változtatásokat, amelyeket a Metának a következő 10 évben végre kell hajtania a Facebookon és az Instagramon. Ezek között szerepel a kiskorúak platformon töltött napi idejének korlátozása, a felhasználók életkorának szigorúbb ellenőrzése, valamint a szépségszűrők kikapcsolása a tinédzserek számára. Mindez magasabbra tette a lécet a brüsszeli közösségimédia-szabályozók számára.
„Ironikus módon 12 intézkedésből 9-re kiterjed a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a 2023 óta hatályos törvényünk. Az amerikai bíróságok gyorsabban haladnak, mint az Európai Bizottság. MOST KELL ÉRVÉNYESÍTENÜNK A DSA-T!” - írta az X-en a megállapodás hírére Thierry Breton, korábbi európai biztos, aki 2024-ig tárgyalt az EU közösségimédia-szabálykönyvéről, és annak betartatását is felügyelte. Andreas Schwab, a német jobbközép egyik európai parlamenti képviselője szerint a Meta az Egyesült Államokban most „még azon is túl kell menjen, amit az európai fogyasztóknak kínál”. Schwab, aki az EU egyik Big Tech vállalatokra vonatkozó jogszabályának, a digitális piacokról szóló jogszabálynak az egyik kidolgozója volt, azt szorgalmazta, hogy a Meta két joghatóságban alkalmazott politikáját hangolják össze.
$17 billion?
— Thierry Breton (@ThierryBreton) August 26, 2026
That’s what it took for US states to force Meta to protect children online.
Ironically, 9 measures out of 12 are covered by the DSA, our ?? law since 2023.
US courts are going faster than the EU Commission.
We must ENFORCE DSA NOW!https://t.co/kyOmVyODHq
Az Európai Bizottság júliusban azzal vádolta meg a Metát, hogy megsérti az uniós szabályokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján azzal, hogy függőséget okozó dizájnfunkciókat működtet a Facebookon és az Instagramon. Áprilisban pedig azt kifogásolták, hogy a cég nem tesz eleget a 13 év alattiak platformjaitól való távol tartásáért. Az EU függőséget okozó dizájnnal és kiskorúakkal kapcsolatos vizsgálata több mint két éve tart, de a vállalat egyelőre sem engedményeket nem tett, sem szankciót nem kapott a szabályok be nem tartása miatt.
Laura Ballarín Cereza, a spanyol balközép egyik európai parlamenti képviselője azt kérdezte a Bizottságtól, hogy a Meta miért vállalta, hogy csak az amerikai felhasználók számára hajt végre változtatásokat, miközben az uniós hatóságokkal ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. „Hogyan fogja a Bizottság biztosítani, hogy az uniós polgároknak ne legyen gyengébb védelmük, mint az Egyesült Államokban élőknek?” - írta. Thomas Regnier, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős szóvivője egy közleményben azt mondta, hogy a Bizottság „folyamatos párbeszédet folytat a Metával, amelynek továbbra is lehetősége van arra, hogy kötelezettségvállalásokat tegyen az EU-ban”.
A Meta közölte, hogy nem ért egyet a Bizottság áprilisi és júliusi megállapításaival. Ha nem hajt végre olyan változtatásokat, amelyek megfelelnek az EU elvárásainak, a vállalat éves globális bevételének akár 6 százalékára rúgó bírságot is kaphat, ami legfeljebb 12 milliárd dollárt jelentene. Még ha a teljes bírságot ki is szabnák, ami nagyon valószínűtlen, az jóval kevesebb lenne annál a 18 milliárd dollárnál, amelyet a vállalat az Egyesült Államokban kialkudott.
A Meta által az Egyesült Államokban vállalt változtatások azonban nem feltétlenül olyan átfogóak, mint amilyennek elsőre tűnnek, és az is lehet, hogy nem felelnek meg az uniós végrehajtó szerv követelményeinek. A Bizottság azt akarja, hogy a Meta változtasson a platformjai alapvető, függőséget okozó dizájnelemein, vagy legalább alapértelmezés szerint biztosítson a felhasználóknak lehetőséget ezek kikapcsolására. Ilyen például az automatikus lejátszás, a végtelen görgetés és a nagymértékben személyre szabott hírfolyamok. Az EU olyan megoldásokat is követel, amelyek korlátozzák az alkalmazásban töltött időt, és korábban már elutasította a Meta időmenedzsmentre és szülői felügyeletre szolgáló eszközeit, mondván, hogy azok nem elégségesek.
A megállapodásban javasolt változtatások „a szokásos üzletmenetet jelentik” - mondta Jessica Galissaire, az Interface agytröszt vezető szakpolitikai kutatója az EU vizsgálatával kapcsolatban. Elmondása szerint a Bizottság a szolgáltatás függőséget okozó dizájnjának sokkal átfogóbb megváltoztatását követeli, nem pusztán a hozzáférés korlátozását. „A platformok kezdenek megijedni a perektől” - mondta Galissaire. „Ez néhány lépés a jó irányba”, de „nem kellene megelégednünk azokkal a könnyű változtatásokkal, amelyeket a Meta javasol.” A megállapodás elsősorban arra összpontosít, hogy alapértelmezett beállításként bizonyos időszakokban korlátozza az alkalmazáshoz való hozzáférést, és ezeken a területeken a tinédzserek vagy a szülők sok esetben átválthatnak ezekről a beállításokról kevésbé korlátozó megoldásokra. A Bizottság vezető tisztviselői korábban bírálták a Meta szülői felügyeleti eszközeit azok bonyolultsága miatt.
A Meta azonban csak lehetőséget biztosít majd a felhasználóknak arra, hogy kikapcsolják az elköteleződés maximalizálásához legszorosabban kapcsolódó funkciókat, például az automatikus lejátszást és a személyre szabott hírfolyamokat, ahelyett, hogy ezeket minden gyermek számára alapértelmezettként kapcsolná ki - mondta Francesca Pisanu, a gyermekek jogaival foglalkozó Eurochild vezető szakpolitikai tisztviselője. „Az Egyesült Államokkal kötött megállapodás az erős alapértelmezett beállítások, a használati korlátozások és a szülői felügyelet kombinációját hozza létre, miközben a Bizottság előzetes megközelítése kifejezettebben kérdőjelezi meg maguknak a platformoknak a háttérben működő, elköteleződést maximalizáló felépítését” - mondta Pisanu.
Leanda Barrington-Leach, a gyermekek jogaival foglalkozó 5Rights Foundation ügyvezető igazgatója azt mondta: „A gyermekek hozzáférésének korlátozására összpontosító változtatások nem fogják megakadályozni a gyermekek folyamatos kizsákmányolását és az őket érő károkat.”
Egyelőre a Meta nem vállalta, hogy az Egyesült Államokban bevezetendő változtatásokat világszerte kiterjeszti a felhasználókra. A vállalat azt mondta, figyelemmel fogja kísérni, hogyan működnek ezek a változtatások az Egyesült Államokban, és továbbra is egyeztetni fog más kormányokkal. Mindez annak ellenére történik, hogy az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és máshol a tisztviselők kifejezetten kérték erre. Pat McFadden, az Egyesült Királyság munkaügyi és nyugdíjügyi államtitkára arra számít, hogy a Meta az Egyesült Királyságra is kiterjeszti a változtatásokat. Mint mondta, a kormány nem akar „olyan helyzetet, amelyben az amerikai fiatalok magasabb szintű védelemben részesülnek, mint az Egyesült Királyságban élő fiatalok”.