SG.hu·
Nem várnak a tagországok Brüsszelre, saját közösségimédia tilalmakat vezetnek be
Görögország, Portugália, Ciprus, Ausztria, Németország és Olaszország is nemzeti intézkedésekkel próbálja korlátozni a fiatalok hozzáférését.
A nemzeti politikai vezetők hónapokon át szorgalmazták, hogy az Európai Unió egészében egységes korhatárokat vezessenek be a közösségi médiához való hozzáférésre, elkerülve ezzel 27 különböző szabályrendszer kialakulását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben válaszolt erre az igényre az EU Kids Act bemutatásával. Ez a második elnöki ciklusának egyik kiemelt kezdeményezése, amely megtiltaná a 13 év alattiak számára a legtöbb jelenleg működő közösségimédia-platform használatát, a 15 év alattiak hozzáférését pedig jelentősen korlátozná. Egyre világosabb azonban, hogy az egyes országok nem akarnak várni arra, amíg Brüsszelben végigjárja útját a jogalkotás lassú gépezete. Egyes esetekben pedig olyan nemzeti törvények elfogadásával haladnak előre, amelyek még több gyermeket tiltanának ki a platformokról, mint amennyit von der Leyen tervei előirányoznak.
„Amíg az EU Kids Actre várunk, előrelépünk a nemzeti jogalkotással” - mondta Christina Egelund, Dánia digitális ügyekért felelős minisztere. „A problémák sürgős megoldást igényelnek. Nem várhatjuk el a gyermekektől és a szülőktől, hogy várakozzanak.” A múlt héten Görögország parlamentje elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 15 év alattiak számára a közösségi média használatát, Olaszország pedig, ahol korábban elakadtak a 14 év alattiak védelmét célzó intézkedések, hirtelen új lendületet kapott. A Bizottságnak csütörtökig kell jeleznie, hogyan kívánja kezelni a nemzeti törvényeket. Az első próbatétel az lesz, miként reagál Ausztria javaslatára, amely megtiltaná a 14 év alattiak számára a közösségi médiához való hozzáférést.
A nemzeti kormányok végső soron az egységes uniós jogszabályt részesítik előnyben, amely összhangban áll a már érvényben lévő szabályokkal, és lehetővé teszi Brüsszel számára az olyan nagy platformok felügyeletét, mint az Instagram és a TikTok. Az összehangolt jogszabály azt is megakadályozná, hogy a különböző országok eltérő előírásai széttagolják a piacot. A jogszabály végleges szövegéről való megállapodás és az EU Kids Act végrehajtása azonban több mint egy évet vehet igénybe. Ez túl hosszú idő azoknak a politikusoknak, akik mielőbb bizonyítani akarják, hogy komolyan veszik a gyermekek mentális egészségének védelmét és a nagy technológiai vállalatok megfékezését. A korlátozások bevezetéséhez választott korhatár szintén vitás kérdés, mivel az egyes országok 13 és 16 év közötti különböző korhatárokat részesítenek előnyben.
„Görögország azért döntött úgy, hogy saját jogszabályával lép fel a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének szabályozására, mert a gyermekek védelme sürgető kérdés, amely időben meghozott, konkrét intézkedéseket követel” - mondta a görög digitális ügyekért felelős minisztérium szóvivője. „Felelősségünk foglalkozni egy olyan problémával, amely már most is hatással van a gyermekek és családjaik mindennapi életére” - tette hozzá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a görög törvény kiegészíti az uniós szabályozást, Athén pedig továbbra is támogatja az egész unióra kiterjedő megoldást.
Portugália alig több mint egy héttel az EU Kids Act javaslatának bemutatása után hivatalosan értesítette a Bizottságot saját törvényéről, és formálisan arra kérte az uniós végrehajtó testületet, hogy állapítsa meg, összhangban állnak-e Lisszabon tervei az európai szabályokkal. Ciprus miniszterei azon a napon hagyták jóvá saját, a 15 év alattiakra vonatkozó tilalmukat, amikor Brüsszel bemutatta javaslatát. Ausztria és Németország sem mutatja a lassítás jeleit. Ezen országok közül sokan korábban támogatták az egész unióra kiterjedő megoldást.
A jelenlegi folyamatok zavaros helyzetet teremthetnek a kiskorúak számára. Előfordulhat, hogy 2027 januárjában elveszítik hozzáférésüket a közösségi médiához, majd még ugyanabban az évben vagy 2028-ban, az EU Kids Act hatálybalépését követően, szülői felügyelet mellett ismét használhatják a platformokat. A Bizottság korábban hangsúlyozta, hogy a jogszabály „maximális harmonizációt” eredményezne. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti törvényeket hatályon kívül kellene helyezni, amennyiben és amikor életbe lépnek az egész unióra kiterjedő intézkedések.
Amikor Franciaország először hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot a 15 év alattiak közösségimédia-hozzáférését tiltó nemzeti törvényéről, a Bizottság egyik magas rangú tisztviselője szeptemberben, a jogszabály bejelentésekor azt mondta az újságíróknak: „Nagyon világosan megmondtuk, hogy képesnek kell lenniük a törvény hatályon kívül helyezésére, és készen is kell állniuk erre, amint európai szintű intézkedések lépnek életbe.” Néhány héttel később azonban Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az uniós végrehajtó testület még mindig mérlegeli, miként reagáljon azokra a törvényekre, amelyeket az európai szabályokkal való összeegyeztethetőség ellenőrzésére benyújtottak.
Az EU Kids Actről a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az uniós kormányoknak kell tárgyalniuk, ami azt jelenti, hogy a végleges szöveg elfogadása még hónapokig elhúzódhat. A jogszabály ezt követően hat hónappal lépne hatályba. A Bizottság magas rangú tisztviselője úgy becsülte, hogy a tárgyalások a következő szeptemberben kezdődve nyolc-tizenkét hónapig tartanak majd, így a végrehajtás időpontja jócskán 2028-ra tolódhat.
A nemzeti kormányok részben azért támogatták az egész Európára kiterjedő megoldást, mert az lehetővé teszi, hogy a szabályok betartatása összhangban legyen a mérföldkőnek számító digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, a Digital Services Acttel. Ez a jogszabály Brüsszelnek biztosít felügyeleti jogkört az olyan nagy platformok felett, mint az Instagram és a TikTok. Az iparág képviselői és egyes civil társadalmi szervezetek szintén támogatták az uniós szintű megoldást, mivel így nem kellene több tucatnyi nemzeti törvénnyel és az országonként eltérő korhatárokkal foglalkozniuk.
A közösségi médiával és a tinédzserek mentális egészségével kapcsolatos társadalmi megítélés azonban az elmúlt években jelentősen romlott. Ennek egyik csúcspontját azok az Egyesült Államokban született, több millió, egyes esetekben pedig több milliárd dolláros egyezségek jelentették, amelyek a Meta és a TikTok ellen indított ügyekben születtek. Mindeközben az európai vezetők és von der Leyen az elmúlt évben folyamatosan azt ígérték a nyilvánosságnak, hogy korhatárokat vezetnek be a közösségi média használatára. „Az európai korhatár sokkal erőteljesebb üzenetet küld majd a nagy technológiai vállalatoknak: elég volt, ennek véget kell vetni” - mondta a dán Egelund. „Egyúttal egyértelműen és közvetlenül azokra hárítja majd a felelősséget, akiknek viselniük kell azt, vagyis a technológiai óriásvállalatokra.”
A nemzeti politikai vezetők hónapokon át szorgalmazták, hogy az Európai Unió egészében egységes korhatárokat vezessenek be a közösségi médiához való hozzáférésre, elkerülve ezzel 27 különböző szabályrendszer kialakulását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben válaszolt erre az igényre az EU Kids Act bemutatásával. Ez a második elnöki ciklusának egyik kiemelt kezdeményezése, amely megtiltaná a 13 év alattiak számára a legtöbb jelenleg működő közösségimédia-platform használatát, a 15 év alattiak hozzáférését pedig jelentősen korlátozná. Egyre világosabb azonban, hogy az egyes országok nem akarnak várni arra, amíg Brüsszelben végigjárja útját a jogalkotás lassú gépezete. Egyes esetekben pedig olyan nemzeti törvények elfogadásával haladnak előre, amelyek még több gyermeket tiltanának ki a platformokról, mint amennyit von der Leyen tervei előirányoznak.
„Amíg az EU Kids Actre várunk, előrelépünk a nemzeti jogalkotással” - mondta Christina Egelund, Dánia digitális ügyekért felelős minisztere. „A problémák sürgős megoldást igényelnek. Nem várhatjuk el a gyermekektől és a szülőktől, hogy várakozzanak.” A múlt héten Görögország parlamentje elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 15 év alattiak számára a közösségi média használatát, Olaszország pedig, ahol korábban elakadtak a 14 év alattiak védelmét célzó intézkedések, hirtelen új lendületet kapott. A Bizottságnak csütörtökig kell jeleznie, hogyan kívánja kezelni a nemzeti törvényeket. Az első próbatétel az lesz, miként reagál Ausztria javaslatára, amely megtiltaná a 14 év alattiak számára a közösségi médiához való hozzáférést.
A nemzeti kormányok végső soron az egységes uniós jogszabályt részesítik előnyben, amely összhangban áll a már érvényben lévő szabályokkal, és lehetővé teszi Brüsszel számára az olyan nagy platformok felügyeletét, mint az Instagram és a TikTok. Az összehangolt jogszabály azt is megakadályozná, hogy a különböző országok eltérő előírásai széttagolják a piacot. A jogszabály végleges szövegéről való megállapodás és az EU Kids Act végrehajtása azonban több mint egy évet vehet igénybe. Ez túl hosszú idő azoknak a politikusoknak, akik mielőbb bizonyítani akarják, hogy komolyan veszik a gyermekek mentális egészségének védelmét és a nagy technológiai vállalatok megfékezését. A korlátozások bevezetéséhez választott korhatár szintén vitás kérdés, mivel az egyes országok 13 és 16 év közötti különböző korhatárokat részesítenek előnyben.
„Görögország azért döntött úgy, hogy saját jogszabályával lép fel a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének szabályozására, mert a gyermekek védelme sürgető kérdés, amely időben meghozott, konkrét intézkedéseket követel” - mondta a görög digitális ügyekért felelős minisztérium szóvivője. „Felelősségünk foglalkozni egy olyan problémával, amely már most is hatással van a gyermekek és családjaik mindennapi életére” - tette hozzá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a görög törvény kiegészíti az uniós szabályozást, Athén pedig továbbra is támogatja az egész unióra kiterjedő megoldást.
Portugália alig több mint egy héttel az EU Kids Act javaslatának bemutatása után hivatalosan értesítette a Bizottságot saját törvényéről, és formálisan arra kérte az uniós végrehajtó testületet, hogy állapítsa meg, összhangban állnak-e Lisszabon tervei az európai szabályokkal. Ciprus miniszterei azon a napon hagyták jóvá saját, a 15 év alattiakra vonatkozó tilalmukat, amikor Brüsszel bemutatta javaslatát. Ausztria és Németország sem mutatja a lassítás jeleit. Ezen országok közül sokan korábban támogatták az egész unióra kiterjedő megoldást.
A jelenlegi folyamatok zavaros helyzetet teremthetnek a kiskorúak számára. Előfordulhat, hogy 2027 januárjában elveszítik hozzáférésüket a közösségi médiához, majd még ugyanabban az évben vagy 2028-ban, az EU Kids Act hatálybalépését követően, szülői felügyelet mellett ismét használhatják a platformokat. A Bizottság korábban hangsúlyozta, hogy a jogszabály „maximális harmonizációt” eredményezne. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti törvényeket hatályon kívül kellene helyezni, amennyiben és amikor életbe lépnek az egész unióra kiterjedő intézkedések.
Amikor Franciaország először hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot a 15 év alattiak közösségimédia-hozzáférését tiltó nemzeti törvényéről, a Bizottság egyik magas rangú tisztviselője szeptemberben, a jogszabály bejelentésekor azt mondta az újságíróknak: „Nagyon világosan megmondtuk, hogy képesnek kell lenniük a törvény hatályon kívül helyezésére, és készen is kell állniuk erre, amint európai szintű intézkedések lépnek életbe.” Néhány héttel később azonban Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az uniós végrehajtó testület még mindig mérlegeli, miként reagáljon azokra a törvényekre, amelyeket az európai szabályokkal való összeegyeztethetőség ellenőrzésére benyújtottak.
Az EU Kids Actről a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az uniós kormányoknak kell tárgyalniuk, ami azt jelenti, hogy a végleges szöveg elfogadása még hónapokig elhúzódhat. A jogszabály ezt követően hat hónappal lépne hatályba. A Bizottság magas rangú tisztviselője úgy becsülte, hogy a tárgyalások a következő szeptemberben kezdődve nyolc-tizenkét hónapig tartanak majd, így a végrehajtás időpontja jócskán 2028-ra tolódhat.
A nemzeti kormányok részben azért támogatták az egész Európára kiterjedő megoldást, mert az lehetővé teszi, hogy a szabályok betartatása összhangban legyen a mérföldkőnek számító digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, a Digital Services Acttel. Ez a jogszabály Brüsszelnek biztosít felügyeleti jogkört az olyan nagy platformok felett, mint az Instagram és a TikTok. Az iparág képviselői és egyes civil társadalmi szervezetek szintén támogatták az uniós szintű megoldást, mivel így nem kellene több tucatnyi nemzeti törvénnyel és az országonként eltérő korhatárokkal foglalkozniuk.
A közösségi médiával és a tinédzserek mentális egészségével kapcsolatos társadalmi megítélés azonban az elmúlt években jelentősen romlott. Ennek egyik csúcspontját azok az Egyesült Államokban született, több millió, egyes esetekben pedig több milliárd dolláros egyezségek jelentették, amelyek a Meta és a TikTok ellen indított ügyekben születtek. Mindeközben az európai vezetők és von der Leyen az elmúlt évben folyamatosan azt ígérték a nyilvánosságnak, hogy korhatárokat vezetnek be a közösségi média használatára. „Az európai korhatár sokkal erőteljesebb üzenetet küld majd a nagy technológiai vállalatoknak: elég volt, ennek véget kell vetni” - mondta a dán Egelund. „Egyúttal egyértelműen és közvetlenül azokra hárítja majd a felelősséget, akiknek viselniük kell azt, vagyis a technológiai óriásvállalatokra.”