SG.hu·
Oroszország terrorizmus elősegítésével vádolja a Telegram alapítóját
A Pavel Durov elleni vádemelés újabb fejezete annak az évek óta tartó konfliktusnak, amelyben a Kreml igyekszik ellenőrzése alá vonni az ország legnépszerűbb kommunikációs platformjait.
Oroszország fő biztonsági szolgálata közölte, hogy terrorizmus elősegítésének vádjával eljárást indított a Telegram alapítója ellen. A Telegram Oroszországban és világszerte is az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásnak számít. A lépés a Kreml azon törekvéseinek újabb állomása, amelyek célja, hogy korlátozza minden olyan kommunikációs csatorna működését, amely nem áll közvetlen állami ellenőrzés alatt. A biztonsági szolgálat, az FSZB a közleményében azt írta, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a 41 éves, Oroszországban született Telegram-alapító, Pavel Durov ellen. A szolgálat azzal vádolja a Telegramot, hogy nem távolított el olyan információkat, amelyeket "az ukrán különleges szolgálatok, terrorista szervezetek és szélsőséges szervezetek aktívan használnak fel szabotázsakciók, terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és kibercsalások előkészítésére és összehangolására" Oroszország területén.
A Kreml idén korlátozta a Telegram használatát Oroszországban, miközben egy alternatívát, a MAX nevű, állami támogatású üzenetküldő alkalmazást kezdte népszerűsíteni. A Kreml korábban is többféle módszerrel próbálta korlátozni a Telegram elérhetőségét. A hatóságok 2018-ban tettek először kísérletet az alkalmazás blokkolására, ám az továbbra is széles körben használatban maradt, végül pedig két évvel később a hatóságok kénytelenek voltak elismerni a kudarcot. A Durov elleni vádemelésről szóló bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, a hatóságok kapcsolatba léptek a Telegram vezetésével, hogy tárgyaljanak az alkalmazásra vonatkozó korlátozások feloldásáról.
A Kreml működését elemző szakértők közül többen úgy vélték, hogy Peszkov nyilatkozatának időzítése, valamint a Durov elleni vádemelés bejelentése az orosz kormányzaton belüli hatalmi harcot tükrözi arról, hogy nagyobb szabadságot kellene-e biztosítani az alkalmazásnak, vagy inkább tovább kellene szigorítani a használatát. Ilja Grascsenkov moszkvai politikai elemző Telegram-csatornáján azt írta: "Egyelőre ez kevésbé tűnik a Telegram oroszországi történetének végső fejezetének, mint inkább egy újabb fordulónak a felette zajló ellenőrzésért folytatott harcban."
A tavaly bevezetett korlátozások ellenére a Telegramot továbbra is széles körben használják Oroszországban virtuális magánhálózatokon, vagyis VPN-eken keresztül. Az alkalmazást nemcsak közvetlen kommunikációra használják, hanem számos médium is ezen keresztül közvetít olyan híreket és egyéb információkat, amelyeket a Kreml nem hagyott jóvá. A szolgáltatás emellett népszerű az orosz-ukrán háború mindkét oldalának katonái körében is. A Telegram közlése szerint világszerte több mint egymilliárd aktív felhasználója van. Durov áprilisban azt mondta, hogy a korlátozások ellenére is naponta 65 millió orosz használja a Telegramot.
Az elfogatóparancs kiadásáról szóló közleményében az FSZB egy konkrét ügyre is hivatkozott. Állítása szerint a Telegram egyik társkereső csevegőfelületét az ukrán különleges szolgálatok arra használták, hogy orosz állampolgárokat toborozzanak, majd "megtévesztéssel és pszichológiai manipulációval" bevonják őket "szabotázs- és terrorista tevékenységekbe". Az FSZB szerint Oroszország-szerte 46 embert, köztük kiskorúakat is őrizetbe vettek, akiket az alkalmazáson keresztül szerveztek be, és akik "fegyveres támadásokat követtek el rendvédelmi szervek munkatársai ellen, valamint felgyújtották a közlekedési, energetikai, hírközlési, illetve hitel- és pénzügyi rendszer létesítményeit".
Durov, aki rendszeresen bírálja a nyugati és más kormányokat is azért, mert szerinte korlátozni próbálják az internet szabadságát, közvetlenül nem reagált a vádakra. Röviddel azok bejelentése után azonban a Telegram hivatalos X közösségi oldali fiókja közzétett egy korábbi képet róla, amelyen a középső ujját mutatja. Durov emírségekbeli és francia állampolgársággal is rendelkezik, állandó lakóhelye pedig Dubajban van. A Telegram megalapítása előtt létrehozta a Vkontakte közösségi oldalt, amelyet gyakran az orosz Facebook megfelelőjeként emlegetnek. 2014 elején véglegesítette részesedésének értékesítését a Vkontakte-ban, amely ezt követően egy Kremlhez közel álló vállalat irányítása alá került.
2024-ben Durovot Franciaországba érkezésekor őrizetbe vették , majd később azzal is megvádolták, hogy a Telegramon keresztül elősegítette a bűncselekmények elkövetését. Négy nap őrizet után szabadon engedték, ugyanakkor a francia hatóságok arra kötelezték, hogy maradjon Franciaországban. Az utazási tilalmat később feloldották. A franciaországi letartóztatás idején kiadott nyilatkozatában Durov azt mondta: "Teljes mértékben valótlanok azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent állítások, amelyek szerint a Telegram valamiféle anarchista paradicsom lenne."
Oroszország fő biztonsági szolgálata közölte, hogy terrorizmus elősegítésének vádjával eljárást indított a Telegram alapítója ellen. A Telegram Oroszországban és világszerte is az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásnak számít. A lépés a Kreml azon törekvéseinek újabb állomása, amelyek célja, hogy korlátozza minden olyan kommunikációs csatorna működését, amely nem áll közvetlen állami ellenőrzés alatt. A biztonsági szolgálat, az FSZB a közleményében azt írta, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a 41 éves, Oroszországban született Telegram-alapító, Pavel Durov ellen. A szolgálat azzal vádolja a Telegramot, hogy nem távolított el olyan információkat, amelyeket "az ukrán különleges szolgálatok, terrorista szervezetek és szélsőséges szervezetek aktívan használnak fel szabotázsakciók, terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és kibercsalások előkészítésére és összehangolására" Oroszország területén.
A Kreml idén korlátozta a Telegram használatát Oroszországban, miközben egy alternatívát, a MAX nevű, állami támogatású üzenetküldő alkalmazást kezdte népszerűsíteni. A Kreml korábban is többféle módszerrel próbálta korlátozni a Telegram elérhetőségét. A hatóságok 2018-ban tettek először kísérletet az alkalmazás blokkolására, ám az továbbra is széles körben használatban maradt, végül pedig két évvel később a hatóságok kénytelenek voltak elismerni a kudarcot. A Durov elleni vádemelésről szóló bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, a hatóságok kapcsolatba léptek a Telegram vezetésével, hogy tárgyaljanak az alkalmazásra vonatkozó korlátozások feloldásáról.
A Kreml működését elemző szakértők közül többen úgy vélték, hogy Peszkov nyilatkozatának időzítése, valamint a Durov elleni vádemelés bejelentése az orosz kormányzaton belüli hatalmi harcot tükrözi arról, hogy nagyobb szabadságot kellene-e biztosítani az alkalmazásnak, vagy inkább tovább kellene szigorítani a használatát. Ilja Grascsenkov moszkvai politikai elemző Telegram-csatornáján azt írta: "Egyelőre ez kevésbé tűnik a Telegram oroszországi történetének végső fejezetének, mint inkább egy újabb fordulónak a felette zajló ellenőrzésért folytatott harcban."
A tavaly bevezetett korlátozások ellenére a Telegramot továbbra is széles körben használják Oroszországban virtuális magánhálózatokon, vagyis VPN-eken keresztül. Az alkalmazást nemcsak közvetlen kommunikációra használják, hanem számos médium is ezen keresztül közvetít olyan híreket és egyéb információkat, amelyeket a Kreml nem hagyott jóvá. A szolgáltatás emellett népszerű az orosz-ukrán háború mindkét oldalának katonái körében is. A Telegram közlése szerint világszerte több mint egymilliárd aktív felhasználója van. Durov áprilisban azt mondta, hogy a korlátozások ellenére is naponta 65 millió orosz használja a Telegramot.
Az elfogatóparancs kiadásáról szóló közleményében az FSZB egy konkrét ügyre is hivatkozott. Állítása szerint a Telegram egyik társkereső csevegőfelületét az ukrán különleges szolgálatok arra használták, hogy orosz állampolgárokat toborozzanak, majd "megtévesztéssel és pszichológiai manipulációval" bevonják őket "szabotázs- és terrorista tevékenységekbe". Az FSZB szerint Oroszország-szerte 46 embert, köztük kiskorúakat is őrizetbe vettek, akiket az alkalmazáson keresztül szerveztek be, és akik "fegyveres támadásokat követtek el rendvédelmi szervek munkatársai ellen, valamint felgyújtották a közlekedési, energetikai, hírközlési, illetve hitel- és pénzügyi rendszer létesítményeit".
— Telegram Messenger (@telegram) July 29, 2026
Durov, aki rendszeresen bírálja a nyugati és más kormányokat is azért, mert szerinte korlátozni próbálják az internet szabadságát, közvetlenül nem reagált a vádakra. Röviddel azok bejelentése után azonban a Telegram hivatalos X közösségi oldali fiókja közzétett egy korábbi képet róla, amelyen a középső ujját mutatja. Durov emírségekbeli és francia állampolgársággal is rendelkezik, állandó lakóhelye pedig Dubajban van. A Telegram megalapítása előtt létrehozta a Vkontakte közösségi oldalt, amelyet gyakran az orosz Facebook megfelelőjeként emlegetnek. 2014 elején véglegesítette részesedésének értékesítését a Vkontakte-ban, amely ezt követően egy Kremlhez közel álló vállalat irányítása alá került.
2024-ben Durovot Franciaországba érkezésekor őrizetbe vették , majd később azzal is megvádolták, hogy a Telegramon keresztül elősegítette a bűncselekmények elkövetését. Négy nap őrizet után szabadon engedték, ugyanakkor a francia hatóságok arra kötelezték, hogy maradjon Franciaországban. Az utazási tilalmat később feloldották. A franciaországi letartóztatás idején kiadott nyilatkozatában Durov azt mondta: "Teljes mértékben valótlanok azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent állítások, amelyek szerint a Telegram valamiféle anarchista paradicsom lenne."