Az üzenetküldő alkalmazás népszerűsége az Oroszországgal vívott háború alatt ugrásszerűen megnőtt, ami arra késztette az ukrán tisztviselőket, hogy egyre inkább mérlegeljék a Telegram előnyeit a biztonsági kockázatokkal szemben.

Az Ukrajna orosz megszállása óta eltelt közel három évben a Telegram üzenetküldő alkalmazás ukránok millióinak jelentett mentőövet. Információkat szolgáltat a közelgő támadásokról, és segít a közösségeknek megszervezni az élelmiszer-ellátást, orvosi segítséget és egyéb támogatást. De ami eddig megváltás volt, egyre inkább komoly aggodalom forrásává válik. Az elmúlt hónapokban az ukrán tisztviselők egyre jobban aggódnak az ország Telegramtól való függősége miatt, mivel az alkalmazás dezinformációs vektorként és kémkedési eszközként használható Oroszország számára.

Ukrajna most megpróbálja függetleníteni magát a Telegramtól. Szeptemberben a hatóságok utasították a hadsereget, a kormánytisztviselőket és a kritikus infrastruktúrában dolgozókat, hogy korlátozzák az alkalmazás használatát a munkahelyi telefonokon. Az érzékenyebb kommunikációt a Signalhoz hasonló titkosított alkalmazásokba helyezték át. Egyes magas rangú tisztviselők új korlátozásokat javasoltak a Telegramra vonatkozóan, többek között olyan szabályokat, amelyek szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy kik állnak a nagy követőtáborral rendelkező, névtelenül működtetett csatornák mögött. "Tudatában vagyunk a függőségünknek” - mondta Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament egyik tagja, aki törvénytervezetet készített a Telegram szabályozásának szigorítására. "Ez probléma számunkra.”

Ukrajna Telegrammal kapcsolatos tapasztalatai jól illusztrálják az egyetlen alkalmazáshoz való kötődés előnyeit és hátrányait. Ritkán fordult elő, hogy egy ország ennyire függött volna egy olyan platformtól, amely felett nincs befolyása a kommunikáció, az információ és más kritikus szolgáltatások terén, különösen háború idején. Ezt a függőséget talán csak Oroszországban lehet megismételni, ahol a Telegramot a lakosság nagyjából fele használja, köztük sokan a hadseregben és a kormányban. Ez tette az alkalmazást a háború központi információs csataterévé. Egyes esetekben az ukrán és orosz drónpilóták Telegram-csoportokat használnak egymás kigúnyolására és a támadásokról készült videók megosztására.

Ukrajna aggodalmai a Telegrammal kapcsolatban párhuzamosak a platformmal kapcsolatos növekvő globális vizsgálódással. A népszerűsége megközelíti az egymilliárd felhasználót, ezzel együtt hatósági figyelmet vonzott mindenfelől, mert az egykor csak aktivisták és a tekintélyelvű kormányok alatt élők menedékének tekintett alkalmazás tiltott és szélsőséges anyagok terjesztőjévé vált. Pavel Durovot, a Telegram alapítóját augusztusban letartóztatták Franciaországban azzal a váddal, hogy a vállalat nem foglalkozott a platformon folyó illegális tevékenységekkel.


Ukrajna számára nem lesz könnyű elhatárolódni a Telegramtól. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az ukránok mintegy 70 százaléka használja fő hírforrásként. Amikor beindul egy légiriadó szirénája és rakéták csapódnak be az ukrán városokba, az emberek Telegram-csoportokba áramlanak, hogy valós idejű híreket kapjanak. A kormány az alkalmazáson keresztül hivatalos közleményeket sugároz és hírszerzési információkat gyűjt az oroszok által megszállt területeken belül. Idén mégis titkos kiberbiztonsági megbeszéléseken ukrán tisztviselők arról tárgyaltak, hogy új korlátozásokat vezetnek be a Telegramra. Az ország hírszerző szolgálata arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és Oroszország dezinformációra, kibertámadásokra, hackelésre, rosszindulatú programok terjesztésére, helymeghatározásra és rakétacsapások célzására használja.

Biztonsági intézkedésként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki több mint 700 ezer követőjének rendszeresen posztol háborús frissítéseket a Telegramon, nem használja az alkalmazást a személyes telefonján - mondta egy ukrán kiberbiztonsági tisztviselő. A Telegram egy nyilatkozatban megvédte platformjának biztonságát, mondván, Oroszország „nem fér - és nem is férhet - hozzá a felhasználói információkhoz”. A vállalat hozzátette: „A Telegram biztonságos az ukránok és a felhasználók számára, és mindig is az volt”.

De ami a Telegramot olyan erőssé teszi, az egyben fenyegetést is jelent. Más közösségi médiumokkal ellentétben a platformon kevés védőkorlát van. Nincs algoritmus, amely meghatározza, hogy mit lássanak az emberek, és ritka a tartalom moderálása, ami lehetővé teszi az életmentő figyelmeztetések gyors terjedését, de egyben ki is teszi az alkalmazást a visszaélés veszélyének. A közvetítési funkciók lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy gyorsan megosszthassanak szöveget, videókat és fájlokat nagy csoportokkal, de ez hamis hírek vagy félretájékoztatás esetén pont, hogy hátrány.

"Van néhány rokonom a megszállt területeken, és a Telegram az egyetlen módja annak, hogy kapcsolatba lépjek velük” - mondta Makszim Jali, az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ elemzője. Ez a kormányzati ügynökség a Telegramot és más alkalmazásokat figyeli a dezinformáció szempontjából. "De háborús körülmények között a kockázatok felülmúlják-e az előnyöket?” Elmondta, hogy az Oroszországban barátokhoz vagy családtagokhoz látogató ukránoknak a repülőtéren át kell adniuk a telefonjukat a biztonsági tiszteknek, akik speciális szoftverrel ellenőrzik a Telegram-alkalmazást, beleértve a törölt anyagokat is, ukránbarát tartalmak után kutatva.


Az ukránok Telegram iránti vonzalma 2017-ben kezdődött. Ekkor tiltotta be az ország az orosz ellenőrzés alatt álló VKontakte közösségi médiaplatformot, amelyet az orosz dezinformáció és propaganda felerősítésére használtak. A Telegram ismertsége Zelenszkij 2019-es elnökválasztási kampánya alatt nőtt meg. Kampánya ügyesen használta a szolgáltatást a választókkal való kapcsolattartásra, részben Mykhailo Fedorovnak, egy fiatal digitális stratégának köszönhetően, aki most a Digitális Átalakítási Minisztériumot vezeti. Egy 2020-as interjúban Fedorov elmondta, hogy rendszeres kapcsolatban állt Durovval és vezetői csapatával. 2022-ben, közvetlenül az orosz invázió előtt az ukrán hírszerzés figyelmeztette Zelenszkijt a Telegrammal kapcsolatban. Egy feljegyzésben a katonai hírszerzés az orosz befolyás kockázataira figyelmeztetett, de a fenyegetés még nem indokolta az alkalmazás teljes betiltását.

A háború során kiderült, hogy számos Telegram-csatornát Oroszországból irányítottak. Az ukránnak tűnő fiókok dezinformációt terjesztettek, többek között azt állították, hogy Zelenszkij elmenekült az országból. Az alkalmazás népszerűsége mégis ugrásszerűen megnőtt, miközben a hagyományos média nehezen tudott lépést tartani vele. "A Telegram a fő információforrás, több mint a televízió, a rádió és az összes többi média” - mondta Maksym Dvorovyi, a Digital Security Lab Ukraine civil szervezet digitális jogokkal foglalkozó vezetője. Szerinte ez „szomorú valóság” a biztonsági kockázatok és az ellenőrizetlen információk és propaganda mennyisége miatt.

Sok népszerű Telegram-csatornára áramlott a pénz. A több millió követővel rendelkező csatornák több ezer dollárt számoltak fel a hirdetésekért, és a süteményboltok és kriptohívők promóciói mellett dróntámadásokról szóló figyelmeztetések és áramszünetekről szóló bejelentések is helyet kaptak. Kevesen ismerik a leglátogatottabb csatornák némelyikének üzemeltetőit, amelyek olyan neveket viselnek, mint a „Legitimate” és a „Cartel”. Az Európai Unió által támogatott Detector Media megfigyelőcsoport szeptemberi tanulmánya szerint a 100 legnépszerűbb ukrajnai Telegram-csatornából 76-ot névtelenül üzemeltetnek.

Az ukrán tisztviselők aggódtak az Oroszországban született Durov hovatartozása miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021-ben azt mondta, hogy a kormány „megegyezett” a Telegrammal, miután a hatóságok megpróbálták blokkolni az alkalmazást a felhasználói adatokhoz való hozzáférésről szóló vita során. Az ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország hozzáférhet az alkalmazáson keresztül a magánadatokhoz és a kommunikációhoz, és példákra mutattak rá, amikor az orosz hatóságok magánbeszélgetések másolatát mutatták be a Telegramban folytatott magánbeszélgetésekről nyomozás alatt álló személyeknek.


Ukrajna nem mutatott fel meggyőző bizonyítékot, amely Durovot vagy a céget az orosz kormányhoz kötné, a Telegram pedig azt állította, hogy nincs kapcsolata a Kremllel. A vállalat szerint az általa megvizsgált, Oroszország által lehallgatott kommunikáció minden példája elkobzott eszköz vagy rosszindulatú szoftver eredménye volt, nem pedig az alkalmazás biztonsági hiányosságaié. "A Telegramnak soha nem volt jogi vagy fizikai kapcsolata Oroszországgal” - közölte a vállalat. "A Telegramot kifejezetten azzal a céllal alapították, hogy megvédje a felhasználói adatokat az orosz megfigyeléstől”.

Az év elején a Telegramban olyannyira elharapózott a háborúval kapcsolatos dezinformáció, hogy Ukrajna az Apple-t kérte, hogy avatkozzon be. A kormány azt kérte, hogy a techóriás használja ki befolyását, hogy rávegye a Telegramot bizonyos, Oroszországból működtetett hamis fiókok eltávolítására. Áprilisra a Telegram eltávolította a fiókokat, a határozat azonban egy csavarral járt. A Telegram rövid időre több olyan ukrán kormány által vezetett fiókot is blokkolt, amelyeken keresztül a polgárok információkat oszthattak meg az orosz csapatok mozgásáról. Az ukrán tisztviselők ezt a lépést alig burkolt figyelmeztetésnek tekintették: Ha túl nagy nyomást gyakorolnak a vállalatra, annak ára lehet. "Kimondatlanul, de fenyegetés volt” - mondta Jurcsisin.

A Telegram megerősítette, hogy az Apple kérésére távolította el a hamis fiókokat, de azt mondta, hogy az ukrán csatornákat tévesen távolították el, és néhány órán belül visszaállították. A vállalat közölte, hogy eszközöket fejleszt a dezinformáció elleni küzdelemhez, beleértve új tényellenőrző funkciókat is. Fedorov digitális miniszter egy nyilatkozatban azt mondta, hogy segítséget kért az Apple-től a Telegrammal való kommunikációban, „az összes olyan platformmal folytatott folyamatos munkánk részeként, amelyek ilyen nagy hatókörrel rendelkeznek és az ukrajnai háborúról tudósítanak”.

Az ukrán Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Központ szeptemberi ülése után az alkalmazás használatát korlátozták a kormányzat és a hadsereg körében. Néhány egyetem is betiltotta az alkalmazást. Kyrylo Budanov, Ukrajna legfőbb hírszerzési tisztviselője nyilvánosan figyelmeztetett a Telegram veszélyére, de azt mondta, nem hiszi, hogy teljesen be kellene tiltani. A nagy csatornák adminisztrátorainak anonimitásának eltörlésére szólított fel. A Telegram régóta azzal érvel, hogy az anonimitás kulcsfontosságú a felhasználók védelmében.

Oroszországnak is megvannak a maga aggályai a Telegrammal kapcsolatban. Durov augusztusi franciaországi letartóztatása után orosz kommentátorok és katonai elemzők nyilvánosan riadalmat keltettek az országnak az alkalmazástól való függőségével kapcsolatban, mondván, hogy a nyugati hírszerző szolgálatoknak hozzáférést biztosíthat a személyes adatokhoz. Ukrajnában Durov letartóztatása felbátorította a Telegram korlátozására irányuló erőfeszítéseket. Jurcsisin elmondta, hogy olyan jogszabályon dolgozik, miszerint a cigarettásdobozokon lévő figyelmeztetésekhez hasonló figyelmeztetéseket adjanak ki, amelyek emlékeztetik a felhasználókat arra, hogy a platformon található információk megbízhatatlanok lehetnek, és hogy a csatornák üzemeltetői névtelenek. Elismerte azonban, hogy bármilyen új szabály nem valószínű, hogy csökkentené a Telegram befolyását. "Ki akar olyan politikus vagy vezető lenni, aki felelősséget vállal egy ilyen népszerű hálózat betiltásáért?” - tette fel a kérdést Jurcsisin.