SG.hu
A Telegram beleegyezett bizonyos felhasználói adatok kiadásába
A Telegram társalapítója és vezérigazgatója, Pavel Durov beleegyezett, hogy a „jogos” bűnüldözési kérésekre válaszul megosztja a felhasználói adatokat.
A Telegram üzenetküldő alkalmazás közölte, hogy átadja azon felhasználók IP-címeit és telefonszámait a hatóságoknak, akik ellen azoknak érvényes házkutatási parancsuk vagy más hasonló jogi végzésük van. A szolgáltatási feltételek és az adatvédelmi irányelvek módosítása „elriasztja a bűnözőket” - írja Pavel Durov vezérigazgató a Telegram bejegyzésében. "Míg a Telegram-felhasználók 99,999%-ának semmi köze a bűnözéshez, a tiltott tevékenységekben részt vevő 0,001% rossz képet fest az egész platformról, és veszélyezteti a közel egymilliárd felhasználó érdekeit” - folytatta.
A bejelentés jelentős fordulatot jelent a platform orosz származású társalapítójának hozzáállásában, akit a múlt hónapban a francia hatóságok őrizetbe vettek egy Párizstól északra fekvő repülőtéren. Napokkal később az ottani ügyészek azzal vádolták meg, hogy hiába tudott róluk, nem tett semmit a platformon folytatott bűncselekmények ellen. Az ellene felhozott vádak között szerepel a gyermekbántalmazásról készült képek terjesztésében és kábítószer-kereskedelemben való bűnrészesség. Azzal is megvádolták, hogy nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Durov tagadta a vádakat, és nem sokkal letartóztatása után kirohant a hatóságok ellen, mondván, hogy „meglepő” és „elhibázott”, hogy őt teszik felelőssé a platformon a felhasználók által elkövetett bűncselekményekért.
A kritikusok szerint a Telegram a félretájékoztatás, a gyermekpornográfia és a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmak melegágyává vált, részben egy olyan funkció miatt, amely lehetővé teszi, hogy a csoportoknak akár 200 000 tagja is legyen. A Meta tulajdonában lévő WhatsApp ezzel szemben 1000 főben korlátozza a csoportok méretét. A Telegramot a múlt hónapban azért vizsgálták, mert szélsőjobboldali csatornáknak adott otthont, amelyek hozzájárultak az angol városokban elkövetett erőszakhoz. A hét elején Ukrajna betiltotta az alkalmazást az állami eszközökön, hogy minimalizálja az Oroszország által jelentett fenyegetést.
A 39 éves vezérigazgató letartóztatása vitát váltott ki az internetes szólásszabadság védelmének jövőjéről. John Scott-Railton, a Torontói Egyetem Citizen Lab vezető kutatója szerint Durov letartóztatása után sokan elkezdték megkérdőjelezni, hogy a Telegram valóban biztonságos hely-e a politikai másként gondolkodók számára. A legutóbbi politikai változtatást máris még nagyobb riadalom fogadta számos közösségben. "A Telegram olyan platformként való marketingje, amely ellenáll a kormányzati követeléseknek, vonzotta azokat az embereket, akik biztonságban akarták érezni magukat, hogy megosszák politikai nézeteiket olyan helyeken, mint Oroszország, Fehéroroszország és a Közel-Kelet” - mondta Scott-Railton. "Sokan most azt az alapvető kérdés hangoztatva vizsgálják a Telegram bejelentését , hogy vajon ez azt jelenti, hogy a platform elkezd együttműködni az elnyomó rezsimek hatóságaival?” Szerinte a Telegram nem tisztázta még, hogy hogyan fogja kezelni az ilyen rezsimek vezetőinek a követeléseit a jövőben.
Kiberbiztonsági szakértők szerint bár a Telegram a múltban eltávolított néhány csoportot, a szélsőséges és illegális tartalmak moderálására sokkal gyengébb eszközrendszerrel rendelkezik, mint a konkurens közösségi médiavállalatok és üzenetküldő alkalmazások. Eddig a Telegram csak a terrorgyanús személyekről szolgáltatott információkat, de az alkalmazás mostantól „egy dedikált moderátorcsapatot” alkalmaz, akik mesterséges intelligenciát használva figyelik a problémás tartalmakat.
A Stanford Egyetem Internet és Társadalom Központjának munkatársa, Daphne Keller szerint azonban az ilyen típusú anyagok nehezebb elérhetősége valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy a francia vagy az európai jog által támasztott követelmények teljesüljenek. "Bármit, amit a Telegram alkalmazottai megnéznek, és ésszerű bizonyossággal felismerik, hogy az illegális, azt teljes mértékben el kellene távolítaniuk” - mondta Keller. Hozzátette, hogy egyes országokban a hatóságokat is értesíteniük kell bizonyos típusú, súlyosan illegális tartalmakról, például a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagokról. Keller megkérdőjelezte, hogy a vállalat változtatásai elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy kielégítsék a hatóságokat, amelyek információkat kérnek a nyomozás célpontjairól, beleértve azt is, hogy kivel kommunikálnak és az üzenetek tartalmát. „Ez olyan kötelezettségvállalásnak tűnik, amely valószínűleg kevesebb, mint amit a bűnüldöző szervek szeretnének” - mondta Keller.
A Telegram üzenetküldő alkalmazás közölte, hogy átadja azon felhasználók IP-címeit és telefonszámait a hatóságoknak, akik ellen azoknak érvényes házkutatási parancsuk vagy más hasonló jogi végzésük van. A szolgáltatási feltételek és az adatvédelmi irányelvek módosítása „elriasztja a bűnözőket” - írja Pavel Durov vezérigazgató a Telegram bejegyzésében. "Míg a Telegram-felhasználók 99,999%-ának semmi köze a bűnözéshez, a tiltott tevékenységekben részt vevő 0,001% rossz képet fest az egész platformról, és veszélyezteti a közel egymilliárd felhasználó érdekeit” - folytatta.
A bejelentés jelentős fordulatot jelent a platform orosz származású társalapítójának hozzáállásában, akit a múlt hónapban a francia hatóságok őrizetbe vettek egy Párizstól északra fekvő repülőtéren. Napokkal később az ottani ügyészek azzal vádolták meg, hogy hiába tudott róluk, nem tett semmit a platformon folytatott bűncselekmények ellen. Az ellene felhozott vádak között szerepel a gyermekbántalmazásról készült képek terjesztésében és kábítószer-kereskedelemben való bűnrészesség. Azzal is megvádolták, hogy nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Durov tagadta a vádakat, és nem sokkal letartóztatása után kirohant a hatóságok ellen, mondván, hogy „meglepő” és „elhibázott”, hogy őt teszik felelőssé a platformon a felhasználók által elkövetett bűncselekményekért.
A kritikusok szerint a Telegram a félretájékoztatás, a gyermekpornográfia és a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmak melegágyává vált, részben egy olyan funkció miatt, amely lehetővé teszi, hogy a csoportoknak akár 200 000 tagja is legyen. A Meta tulajdonában lévő WhatsApp ezzel szemben 1000 főben korlátozza a csoportok méretét. A Telegramot a múlt hónapban azért vizsgálták, mert szélsőjobboldali csatornáknak adott otthont, amelyek hozzájárultak az angol városokban elkövetett erőszakhoz. A hét elején Ukrajna betiltotta az alkalmazást az állami eszközökön, hogy minimalizálja az Oroszország által jelentett fenyegetést.
A 39 éves vezérigazgató letartóztatása vitát váltott ki az internetes szólásszabadság védelmének jövőjéről. John Scott-Railton, a Torontói Egyetem Citizen Lab vezető kutatója szerint Durov letartóztatása után sokan elkezdték megkérdőjelezni, hogy a Telegram valóban biztonságos hely-e a politikai másként gondolkodók számára. A legutóbbi politikai változtatást máris még nagyobb riadalom fogadta számos közösségben. "A Telegram olyan platformként való marketingje, amely ellenáll a kormányzati követeléseknek, vonzotta azokat az embereket, akik biztonságban akarták érezni magukat, hogy megosszák politikai nézeteiket olyan helyeken, mint Oroszország, Fehéroroszország és a Közel-Kelet” - mondta Scott-Railton. "Sokan most azt az alapvető kérdés hangoztatva vizsgálják a Telegram bejelentését , hogy vajon ez azt jelenti, hogy a platform elkezd együttműködni az elnyomó rezsimek hatóságaival?” Szerinte a Telegram nem tisztázta még, hogy hogyan fogja kezelni az ilyen rezsimek vezetőinek a követeléseit a jövőben.
Kiberbiztonsági szakértők szerint bár a Telegram a múltban eltávolított néhány csoportot, a szélsőséges és illegális tartalmak moderálására sokkal gyengébb eszközrendszerrel rendelkezik, mint a konkurens közösségi médiavállalatok és üzenetküldő alkalmazások. Eddig a Telegram csak a terrorgyanús személyekről szolgáltatott információkat, de az alkalmazás mostantól „egy dedikált moderátorcsapatot” alkalmaz, akik mesterséges intelligenciát használva figyelik a problémás tartalmakat.
A Stanford Egyetem Internet és Társadalom Központjának munkatársa, Daphne Keller szerint azonban az ilyen típusú anyagok nehezebb elérhetősége valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy a francia vagy az európai jog által támasztott követelmények teljesüljenek. "Bármit, amit a Telegram alkalmazottai megnéznek, és ésszerű bizonyossággal felismerik, hogy az illegális, azt teljes mértékben el kellene távolítaniuk” - mondta Keller. Hozzátette, hogy egyes országokban a hatóságokat is értesíteniük kell bizonyos típusú, súlyosan illegális tartalmakról, például a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagokról. Keller megkérdőjelezte, hogy a vállalat változtatásai elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy kielégítsék a hatóságokat, amelyek információkat kérnek a nyomozás célpontjairól, beleértve azt is, hogy kivel kommunikálnak és az üzenetek tartalmát. „Ez olyan kötelezettségvállalásnak tűnik, amely valószínűleg kevesebb, mint amit a bűnüldöző szervek szeretnének” - mondta Keller.