Franczy

SACD: megnyerő új technológia

Mark Levinson, a high-end audiorendszerek és házimozi rendszerek fejlesztésével foglalkozó, szakmai körökben nagy elismerésnek örvendő tervezőmérnök a legutóbbi Las Vegasi Consumer Electronics Show kiállításon tartott előadásában elmondta, hogy szerinte az emberek már egy kicsit unják a CD technológiát. Levinson szerint a CD rendkívül sikeres volt az elmúlt években, évtizedekben, hiszen a szabvány megjelenése óta már több mint 80 milliárd CD-t adtak el világszerte, azonban lassan eljárt az idő a technológia felett, és éppen itt lenne az ideje a váltásnak.


PHILIPS SACD-1000
Levinson az előadás alatt megpróbálta bemutatni a Sony és Philips által közösen kifejlesztett Super Audio CD (SACD) szabványban rejlő képességeket, és elmondta, hogy szerinte az ennek a szabványnak megfelelő lemezek lesznek majd a mai audio-CD-k utódai. Az SACD szabvány egyébként a DVD lemezekhez hasonló nagykapacitású lemezekre, és DSD-nek (Direct Stream Digital) nevezett enkódolási technológiára épít, melyek segítségével sokkal több zenei felvétel fér majd rá egyetlen lemezre, és természetesen a minőség terén is komoly előrelépésre lehet számítani.


SONY SCD-C555ES
Levinson előadása elején a megjelent hallgatóság még elég szkeptikusan állt hozzá ehhez az egész SACD dologhoz, hiszen a legtöbb szakértő úgy gondolta, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy a cégek olyan újabb elektronikus berendezéseket akarnak rásózni az emberekre, melyek semmilyen igazi újdonságot nem hordoznak magukban. Levinson azonban egyszer csak belehelyezett egy SACD lemezt a megfelelő lejátszó berendezésbe, és ezután állítólag megfagyott a légkör, ugyanis a vájtfülű zenei szakemberek is letették a hajukat a hallott zene minőségének következtében. A szakértők úgy definiálták az SACD-nek a normál CD-hez képesti előnyét, hogy az SACD sokkal kevésbé "szögletes" hangot biztosít, valamint a megszólaltatott SACD-n tárolt zene valahogy sokkal "melegebb, áttetszőbb és mélyebb". A hallgatóság nagy része azonban egyszerűen csak annyit mondott, hogy az SACD "nagyon, nagyon jól szól".

Az SACD azonban nem az egyetlen olyan szabvány, mely a CD szabvány babérjaira tör, hiszen nem szabad megfeledkeznünk a DVD-Audio formátumról sem, mely 24 bites technológiai háttérrel és 96 kHz-es mintavételezési frekvenciával rendelkezik. Egyelőre kérdéses, hogy melyik szabvány lesz a nyerő, de a szakértők szerint talán, mintha a 2,8 MHz-es mintavételezési frekvenciát alkalmazó SACD szabvány egy picit meggyőzőbb lenne. A 2,8 MHz nem elírás, hiszen az SACD teljesen új jelfeldolgozási technológiájával a CD szabványban foglaltnál akár 64-szer nagyobb mintavételi frekvencia is elérhető. A DVD-Audio és az SACD lemezek ára egyébként egyaránt 17 dollár körül alakul. A Sony és a Marantz első SACD lejátszói egyébként még nagyon drágák, általában 3000 dollár (~900e Ft) feletti árakon lehet hozzájuk jutni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ixyon #15
    de, hallottam az adat-dvdrol is, es abban is van regiokod, sot, a dsdben is van sztem regiokod, mert van az alap DVD szabvany, abban van bennefoglalva a regiokod, es a DSD, meg a DVDvideo, meg a DVD data csak ennek az alszabvanyai. szal mindeben van regiokod. es en attol fuggetlenuls azert szurkolok a SACDnek, a CDre is mindenki aszonta, amikor megjelent, hogy kinekk kell ez, oszt jovore szepen vett 1et otthonra.
  • Laalee #7
    csak 190000 :) de jo egyeseknek :)
    jonekem a cd meg a mp3... zenet ugyis a kocsiba hallgatok oda meg pont eleg a cd tar
  • Arnie #3
    Úgy tom nincs régiókód a DVD-Audio-ban. Az csak halivúd, meg a filmjei miatt kellett a DVD-Video-ba. De ha belegondolsz az Audio-CD-k ugyanakkor jelennek meg nálunk, mint Amerikában.
  • ixyon #1
    nekem jo a CDis... az is szepen szol bar ha SACD vagy DSD kozott kell valasztnom, akkor mar inkabb SACD, mert ebbol szerintem ki van felejtv a teruleti kodolas, es a nyakamat rateszem, hogy lesz hozza data szabvany is. mint a CD is eleinte csak audio volt, aztan lett a szamitogepek adattaroloja