SG.hu
Katasztrófális hírneve van az adatközpontoknak a közvéleményben
Jórészt az MI iránti mostani hype-nak köszönhető az adatközpontok építésének hulláma, de az iparág számos területen a helyi közösségek ellenállásába ütközik, amit valahogyan meg akarnak oldani. De hogyan lehetne javítani egy szervereket tartalmazó létesítmény közvéleményben kialakult imázsát és elfogadottságát? Ez volt a legfőbb téma a Datacloud Global Congress konferencián, amelyet a múlt héten rendeztek Cannes-ban, Franciaországban.
„Vannak olyan közösségek, amelyek nem akarnak minket maguknál látni” – panaszkodott Val Walsh, a Microsoft felhőalapú műveletekért és innovációért felelős alelnöke. "A közvélemény nem érti miért van szükség adatközpontokra, mert nem fogják fel, hogy egész életük az adatközpontokon keresztül zajlik. Tehát még mindig negatív konnotációjuk van, például az anyám azt mondaná: 'Ó, az adatközpont, az a dublini újságokban van.' Ez az őrületbe kerget. De tény, hogy a lakosság 80 százaléka nem ért hozzá" – tette hozzá, utalva az írországi adatközpontok körüli vitára. A szigeten az ilyen építmények 2023-ban az ország villamosenergia-fogyasztásának több mint egyötödét tették ki.
A konferencia egy egész panelszekciót szentelt a témának, ahol a résztvevők azt kérdezték egymástól, hogyan jutottak el idáig, és mit lehet tenni ez ellen. Emma Fryer, a CyrusOne adatközpont-üzemeltető közpolitikai igazgatója szerint három fő mítosz létezik: hogy az internet varázslat segítségével működik; hogy az adatközpontok nem végeznek semmi hasznosat, és hogy bárhol meg lehet őket építeni. "Az emberek nem látják az összefüggést a digitális szolgáltatások, amelyekre életük minden percében támaszkodnak, és azon tény között, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása ipari méretű infrastruktúrát igényel” - mondta.
A megjelentek általánosan úgy vélték, hogy oktatásra van szükség, hogy a közvélemény jobban tájékozott legyen arról, hogy mit is csinálnak valójában, és milyen alkalmazások és iparágak függenek tőlük. Ez azonban visszaüthet, különösen ha a hangsúlyt az adatközpontok fontosságára helyezik az MI szempontjából. "A legtöbb ember kurvára fél a mesterséges intelligenciától, mintha egy szörnyet etetnénk” - mondta Garry Connolly, a Digital Infrastructure Ireland alapítója. Ha azt mondjuk a közvéleménynek, hogy hatalmas adatközpontokra van szükségünk a mesterséges intelligencia számára, az olyan reakciót vált ki, hogy "Ó, az a dolog el fogja venni a munkámat - ezzel tényleg megnyerem az emberek szívét és elméjét” - tette hozzá szarkasztikusan.
Connolly azt javasolja, hogy az iparág tegyen egy lépést hátra, és vezesse rá az embereket, hogy a szervertermeket ugyanolyan közműnek tekintsék, mint a víz- és áramellátást. "Gondol valaki a víztározóra, amikor kinyitja a csapot? Gondol valaki az alállomásra, amikor felkapcsolja a villanyt? Nem, miért? Mert ami ott van, amikor megszületsz, az nem technológia” – állította. Persze ennek a megközelítésnek nyilvánvaló hibája, hogy az emberek tisztában vannak a víz fontosságával, de mégsem akarnak víztározót építeni a lakóhelyük közelében, vagy például Magyarországon is megakadályozták a környezetvédők a nagymarosi vízlépcsőt.
Phillip Marangella, az EdgeConneX adatközponti vállalkozás marketing- és termékigazgatója elmondta, hogy cégük egy bizonyos piacon ellenállásba ütközött, ahol a helyi közösségnek Marangella szerint sok téves elképzelése volt. "Szennyezzük a vizet, emeljük az áram árát, meg ilyen érvek voltak. Ezért elmondtam nekik az előnyöket, hogy együttműködünk az áramszolgáltatóval, és befektetünk a saját áramellátásunkba” – tette hozzá. De talán az iparág talált egy jobb módszert a közvélemény ellenállásának kezelésére, mégpedig azt, hogy a politikai vezetőket a maga oldalára állítja. "Be kell hatolni a politikai döntéshozók fejébe” – mondta Connolly.
„Nagyon proaktívak vagyunk a kormányzattal való tárgyalásokban” – nyilatkozta Fryer. „Különösen az Egyesült Királyságban, ahol a legszorosabb kapcsolatom van a kormánnyal, hatalmas előny, hogy létrehoztak egy speciális osztályt a technológia ügyeinek kezelésére, és nagyon kiváltságos párbeszédet folytatunk ezzel az osztállyal. A társadalmi szerződésünk része, hogy őszintén beszélünk a hatalommal.”
Andy Buss, az IDC elemzőcég európai vállalati infrastruktúra programjának kutatási igazgatója elmondta: "A legtöbb adatközpontnak nincsenek PR-problémái, de a hiperméretű adatközpontoknak és az új MI gyáraknak (AI Factory) biztosan vannak. A tipikus vállalati munkaterheléshez szükséges <10 kW/rack-ről az MI-megoldásokhoz szükséges jelenlegi körülbelül 150 kW/rack-re való átállás, valamint a 2027-es időkeretben várható 600 kW/rack-re való emelés biztosan problémát jelent. Ez további energiát emészt fel, gyakran a hálózatba újonnan beépített megújuló kapacitást. Az MI-szolgáltatóknak a jövőbeli fejlesztési stratégiájuk részeként hozzá kell járulniuk a kapacitásbővítéshez és a hálózat rugalmasságához.”
Hozzátette: „Ezek a gigawattos osztályú adatközpontok a munkaterhelés elindulásakor vagy leállításakor jelentős destabilizáló hatással lehetnek a helyi áramellátásra. Az MI azonban csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy az általános kibocsátást vállalati szinten, ezért ezt is figyelembe kell venni az üzleti érvelésben, valamint az energiaigényes MI-gyárak környezetre gyakorolt hatásának megvitatásában.”
Fabrice Coquio, a Digital Realty franciaországi ügyvezető alelnöke egyetértett azzal, hogy változás történt a gondolkodásmódban, és megjegyezte: "Ha például Macron elnök által szervezett mesterséges intelligencia csúcstalálkozót vesszük, az egyrészt nagyon pozitív volt, mert elmagyarázta az ország minden polgármesterének és hatóságának, hogy az adatközpontok olyan alapvető infrastruktúraelemek, mint az utak, a kikötők, a repülőterek vagy bármi más. Ugyanakkor ez némi félelmet keltett a lakosságban... mik azok az adatközpontok és mi a céljuk, és azt mondták: 'Miért helyezünk el mindenhol adatközpontokat? Nem akarjuk őket.' De ugyanezek az emberek használják az adatközpontokat a Tiktokon található videóikhoz." Hozzátette: „Emellett ez egy olyan iparág, amely soha nem kért támogatást semmilyen féltől, ezért talán a lobbizás részét egy kicsit figyelmen kívül hagyták, és nekünk kell elmagyarázni, hogy mi is ez, miért van rá szükség, és hogyan lehet ezt a fenntarthatóságunk és hatásunk tudatos koncepciójában megvalósítani.”
Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Secure Power & Datacenter Business alelnöke elmondta, hogy iparágként a szerverterem építők „nem tudták elmagyarázni, hogy ez mennyire kritikus ágazat, hogy ez az infrastruktúra mennyire fontos a mai társadalom számára, és hogy az elmúlt öt évben, a COVID idején hogyan segítettük a társadalmat, hogyan tettük lehetővé az emberek számára, hogy otthonról dolgozzanak, online hívásokon keresztül kapcsolatba lépjenek bezárva élő családtagjaikkal, a Netflixen keresztül tévézzenek, vagy fellendítsék az online vásárlást. Úgy gondolom, hogy nem sikerült jól elmagyaráznunk a társadalomnak, hogy mennyire fontosak az adatközpontok a jelenlegi életünk fenntartásához, és nem tudtuk elmagyarázni, hogy mennyire fontosak az adatközpontok annak elkerüléséhez, hogy hatalmas, teljesen értelmetlen IT-infrastruktúrát hozzunk létre.”
Escribano szerint az iparág meglehetősen új, és „a kezdetektől fogva az energiahatékonyság és a megújuló szinergiák kihasználása foglalkoztatott minket az adatközpontok üzemeltetése során. Az adatközponti iparág még nem olyan régi. Ha megnézzük az európai adatközpontok túlnyomó többségét, azok nem régebbiek öt-tíz évnél. Az Egyesült Államokban korábban indult el. Ez biztosan egy nagy lehetőség az előrelépésre. Új hűtőberendezéseket alkalmazunk, amelyek az energiafogyasztás felére rúgnak. Az áramfogyasztás növekszik, de összességében ugyanaz az arány marad. Ez azt jelenti, hogy az adatok mennyisége nőtt, az adatok felhasználása nőtt, de sikerült leválasztanunk az adatok felhasználását az energiafogyasztástól. Ez azt mutatja, hogy az adatközponti iparág törődik az energiafogyasztásra gyakorolt hatással.
"Azt mondjuk, hogy az MI biztosan több kapacitást vagy több áramellátást fog igényelni, de még mindig elég sok áram áll rendelkezésre a különböző piacokon.” Escribano általánosabban beszélt az áramelosztás problémájáról, mondván, hogy „a hálózatba történő beruházásoknak követniük kell a keresletet. Ma a hálózati beruházások ciklusa hosszabb, mint az adatközpontok építőinek ciklusa. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a hálózat valóban stabil legyen és képes legyen megbirkózni a jövőbeli kereslettel, beruházásokra van szükség a hálózatba. Ezt még azelőtt kell megvalósítani, mielőtt új adatközpontokat építenének ezeken a területeken.”
„Vannak olyan közösségek, amelyek nem akarnak minket maguknál látni” – panaszkodott Val Walsh, a Microsoft felhőalapú műveletekért és innovációért felelős alelnöke. "A közvélemény nem érti miért van szükség adatközpontokra, mert nem fogják fel, hogy egész életük az adatközpontokon keresztül zajlik. Tehát még mindig negatív konnotációjuk van, például az anyám azt mondaná: 'Ó, az adatközpont, az a dublini újságokban van.' Ez az őrületbe kerget. De tény, hogy a lakosság 80 százaléka nem ért hozzá" – tette hozzá, utalva az írországi adatközpontok körüli vitára. A szigeten az ilyen építmények 2023-ban az ország villamosenergia-fogyasztásának több mint egyötödét tették ki.
A konferencia egy egész panelszekciót szentelt a témának, ahol a résztvevők azt kérdezték egymástól, hogyan jutottak el idáig, és mit lehet tenni ez ellen. Emma Fryer, a CyrusOne adatközpont-üzemeltető közpolitikai igazgatója szerint három fő mítosz létezik: hogy az internet varázslat segítségével működik; hogy az adatközpontok nem végeznek semmi hasznosat, és hogy bárhol meg lehet őket építeni. "Az emberek nem látják az összefüggést a digitális szolgáltatások, amelyekre életük minden percében támaszkodnak, és azon tény között, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása ipari méretű infrastruktúrát igényel” - mondta.
A megjelentek általánosan úgy vélték, hogy oktatásra van szükség, hogy a közvélemény jobban tájékozott legyen arról, hogy mit is csinálnak valójában, és milyen alkalmazások és iparágak függenek tőlük. Ez azonban visszaüthet, különösen ha a hangsúlyt az adatközpontok fontosságára helyezik az MI szempontjából. "A legtöbb ember kurvára fél a mesterséges intelligenciától, mintha egy szörnyet etetnénk” - mondta Garry Connolly, a Digital Infrastructure Ireland alapítója. Ha azt mondjuk a közvéleménynek, hogy hatalmas adatközpontokra van szükségünk a mesterséges intelligencia számára, az olyan reakciót vált ki, hogy "Ó, az a dolog el fogja venni a munkámat - ezzel tényleg megnyerem az emberek szívét és elméjét” - tette hozzá szarkasztikusan.
Connolly azt javasolja, hogy az iparág tegyen egy lépést hátra, és vezesse rá az embereket, hogy a szervertermeket ugyanolyan közműnek tekintsék, mint a víz- és áramellátást. "Gondol valaki a víztározóra, amikor kinyitja a csapot? Gondol valaki az alállomásra, amikor felkapcsolja a villanyt? Nem, miért? Mert ami ott van, amikor megszületsz, az nem technológia” – állította. Persze ennek a megközelítésnek nyilvánvaló hibája, hogy az emberek tisztában vannak a víz fontosságával, de mégsem akarnak víztározót építeni a lakóhelyük közelében, vagy például Magyarországon is megakadályozták a környezetvédők a nagymarosi vízlépcsőt.
Phillip Marangella, az EdgeConneX adatközponti vállalkozás marketing- és termékigazgatója elmondta, hogy cégük egy bizonyos piacon ellenállásba ütközött, ahol a helyi közösségnek Marangella szerint sok téves elképzelése volt. "Szennyezzük a vizet, emeljük az áram árát, meg ilyen érvek voltak. Ezért elmondtam nekik az előnyöket, hogy együttműködünk az áramszolgáltatóval, és befektetünk a saját áramellátásunkba” – tette hozzá. De talán az iparág talált egy jobb módszert a közvélemény ellenállásának kezelésére, mégpedig azt, hogy a politikai vezetőket a maga oldalára állítja. "Be kell hatolni a politikai döntéshozók fejébe” – mondta Connolly.
„Nagyon proaktívak vagyunk a kormányzattal való tárgyalásokban” – nyilatkozta Fryer. „Különösen az Egyesült Királyságban, ahol a legszorosabb kapcsolatom van a kormánnyal, hatalmas előny, hogy létrehoztak egy speciális osztályt a technológia ügyeinek kezelésére, és nagyon kiváltságos párbeszédet folytatunk ezzel az osztállyal. A társadalmi szerződésünk része, hogy őszintén beszélünk a hatalommal.”
Andy Buss, az IDC elemzőcég európai vállalati infrastruktúra programjának kutatási igazgatója elmondta: "A legtöbb adatközpontnak nincsenek PR-problémái, de a hiperméretű adatközpontoknak és az új MI gyáraknak (AI Factory) biztosan vannak. A tipikus vállalati munkaterheléshez szükséges <10 kW/rack-ről az MI-megoldásokhoz szükséges jelenlegi körülbelül 150 kW/rack-re való átállás, valamint a 2027-es időkeretben várható 600 kW/rack-re való emelés biztosan problémát jelent. Ez további energiát emészt fel, gyakran a hálózatba újonnan beépített megújuló kapacitást. Az MI-szolgáltatóknak a jövőbeli fejlesztési stratégiájuk részeként hozzá kell járulniuk a kapacitásbővítéshez és a hálózat rugalmasságához.”
Hozzátette: „Ezek a gigawattos osztályú adatközpontok a munkaterhelés elindulásakor vagy leállításakor jelentős destabilizáló hatással lehetnek a helyi áramellátásra. Az MI azonban csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy az általános kibocsátást vállalati szinten, ezért ezt is figyelembe kell venni az üzleti érvelésben, valamint az energiaigényes MI-gyárak környezetre gyakorolt hatásának megvitatásában.”
Fabrice Coquio, a Digital Realty franciaországi ügyvezető alelnöke egyetértett azzal, hogy változás történt a gondolkodásmódban, és megjegyezte: "Ha például Macron elnök által szervezett mesterséges intelligencia csúcstalálkozót vesszük, az egyrészt nagyon pozitív volt, mert elmagyarázta az ország minden polgármesterének és hatóságának, hogy az adatközpontok olyan alapvető infrastruktúraelemek, mint az utak, a kikötők, a repülőterek vagy bármi más. Ugyanakkor ez némi félelmet keltett a lakosságban... mik azok az adatközpontok és mi a céljuk, és azt mondták: 'Miért helyezünk el mindenhol adatközpontokat? Nem akarjuk őket.' De ugyanezek az emberek használják az adatközpontokat a Tiktokon található videóikhoz." Hozzátette: „Emellett ez egy olyan iparág, amely soha nem kért támogatást semmilyen féltől, ezért talán a lobbizás részét egy kicsit figyelmen kívül hagyták, és nekünk kell elmagyarázni, hogy mi is ez, miért van rá szükség, és hogyan lehet ezt a fenntarthatóságunk és hatásunk tudatos koncepciójában megvalósítani.”
Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Secure Power & Datacenter Business alelnöke elmondta, hogy iparágként a szerverterem építők „nem tudták elmagyarázni, hogy ez mennyire kritikus ágazat, hogy ez az infrastruktúra mennyire fontos a mai társadalom számára, és hogy az elmúlt öt évben, a COVID idején hogyan segítettük a társadalmat, hogyan tettük lehetővé az emberek számára, hogy otthonról dolgozzanak, online hívásokon keresztül kapcsolatba lépjenek bezárva élő családtagjaikkal, a Netflixen keresztül tévézzenek, vagy fellendítsék az online vásárlást. Úgy gondolom, hogy nem sikerült jól elmagyaráznunk a társadalomnak, hogy mennyire fontosak az adatközpontok a jelenlegi életünk fenntartásához, és nem tudtuk elmagyarázni, hogy mennyire fontosak az adatközpontok annak elkerüléséhez, hogy hatalmas, teljesen értelmetlen IT-infrastruktúrát hozzunk létre.”
Escribano szerint az iparág meglehetősen új, és „a kezdetektől fogva az energiahatékonyság és a megújuló szinergiák kihasználása foglalkoztatott minket az adatközpontok üzemeltetése során. Az adatközponti iparág még nem olyan régi. Ha megnézzük az európai adatközpontok túlnyomó többségét, azok nem régebbiek öt-tíz évnél. Az Egyesült Államokban korábban indult el. Ez biztosan egy nagy lehetőség az előrelépésre. Új hűtőberendezéseket alkalmazunk, amelyek az energiafogyasztás felére rúgnak. Az áramfogyasztás növekszik, de összességében ugyanaz az arány marad. Ez azt jelenti, hogy az adatok mennyisége nőtt, az adatok felhasználása nőtt, de sikerült leválasztanunk az adatok felhasználását az energiafogyasztástól. Ez azt mutatja, hogy az adatközponti iparág törődik az energiafogyasztásra gyakorolt hatással.
"Azt mondjuk, hogy az MI biztosan több kapacitást vagy több áramellátást fog igényelni, de még mindig elég sok áram áll rendelkezésre a különböző piacokon.” Escribano általánosabban beszélt az áramelosztás problémájáról, mondván, hogy „a hálózatba történő beruházásoknak követniük kell a keresletet. Ma a hálózati beruházások ciklusa hosszabb, mint az adatközpontok építőinek ciklusa. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a hálózat valóban stabil legyen és képes legyen megbirkózni a jövőbeli kereslettel, beruházásokra van szükség a hálózatba. Ezt még azelőtt kell megvalósítani, mielőtt új adatközpontokat építenének ezeken a területeken.”