SG.hu·
Megújuló energiához kötné az adatközpontok bővítését Írország
Európa technológiai fővárosa a világ adatközpontokkal kapcsolatos dilemmájának „szénbányában lévő kanárija”. Az Európai Unió technológiai fővárosaként, ahol a világ legnagyobb technológiai vállalatainak többsége működteti európai központját, Írország volt az egyik legelső helyszíne annak az ellenállásnak, amely az MI ígért forradalmának működtetéséhez szükséges, hatalmas energiaigényű adatközpontok ellen bontakozott ki.
Dublin most egy olyan európai kísérlet élére állt, amelynek célja, hogy a technológiai vállalatokat megújulóenergia-beruházásokra kényszerítse. Miközben Európa-szerte terjed az ellenállás, az adatközpontok pedig az Egyesült Államokban a félidős választások egyik kiemelt vitatémájává váltak, Írország a világ azon országainak élvonalába került, amelyek megpróbálják csillapítani a választók haragját az adatközpontok által okozott pénzügyi és környezeti zavarok miatt.
Írország már 2021-ben jóval megelőzte a korát az adatközpontok terjeszkedésének visszafogásában: az ország közműszolgáltatásait felügyelő szabályozó hatóság szinte teljesen leállította az új létesítmények csatlakozását a Dublin környéki, egyre rosszabb állapotban lévő villamosenergia-hálózathoz. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az adatközpont-iparág robbanásszerű növekedése „jelentős” kockázatot jelent az ország villamosenergia-ellátásának biztonságára. Tavaly, amikor feloldották a gyakorlatilag moratóriumnak számító korlátozást, Írország egy követelménylistát vezetett be azoknak a technológiai vállalatoknak, amelyek új adatközpontokat szeretnének csatlakoztatni az elektromos hálózathoz. Ennek része, hogy a cégeknek új írországi megújulóenergia-projekteket kell finanszírozniuk, amelyeknek legalább az energiaigényük 80 százalékát fedezniük kell.
Miközben Hollandiától Dániáig több ország, az Egyesült Államokban pedig New Yorktól Oregonig több tagállam is saját moratórium bevezetését fontolgatja, az ír megközelítés azt teszteli, hogy a szigorú, tiszta energiára vonatkozó szabályok a megoldás részét képezhetik-e, vagy fokozatosan elűzik a beruházásokat a térségből, miközben lekötik a helyben rendelkezésre álló megújulóenergia-forrásokat, és tovább növelik a helyi lakosság ellenérzéseit. „Az Európából most érkező hangulat alapján Írország a szénbányában lévő kanári” - mondta Ronan Kelly, az adatközpont-iparág érdekképviseleti szervezete, a Digital Infrastructure Ireland vezérigazgatója. „Mi járunk az élen annak kimondásában, hogy felelősségteljes megközelítésre van szükség az új adatközponti infrastruktúra és kapacitás kiépítésekor. Nem egyszerűen arról van szó, hogy bekapcsoljuk a dízelgenerátorokat, és napi 24 órában működtetjük őket.”
Az adatközponti kapacitás tekintetében Írország vezeti az uniós rangsort: 100 ezer lakosra 31 megawattnyi kapacitás jut, ami több mint háromszorosa a második helyen álló Hollandia értékének. De ez még mindig messze elmarad az Egyesült Államok olyan adatközponti gócpontjaitól, mint Virginia, Texas és Kalifornia, ahol az amerikaiak több mint egyharmada olyan adatközponttól számított öt kilométeren belül él, amely már működik. Tavaly az adatközpontok adták Írország teljes villamosenergia-fogyasztásának csaknem egynegyedét, szemben az egy évtizeddel korábbi 5 százalékkal. Ez megközelíti az ország összes háztartása által együttesen felhasznált villamos energia mennyiségét. Az ENSZ júniusban közzétett jelentése óvatosságra intő példaként írta le Írország sűrű adatközpont-hálózatát arra vonatkozóan, hogyan nem szabad hagyni, hogy az MI-infrastruktúra növekedése megelőzze a helyi villamosenergia-hálózatok kapacitásbővítését.
Brüsszel igyekszik elébe menni a problémának. Teresa Ribera, az Európai Bizottság zöld átállásért és versenypolitikáért felelős vezetője szerint az EU-nak arra kellene köteleznie a technológiai vállalatokat, hogy fektessenek be az adatközpontjaikat ellátó tiszta energiába. Miközben az EU a közelgő, adatközpontokra vonatkozó energiahatékonysági szabványokon dolgozik, Kelly szerint az ír adatközponti ágazat számára - amely 875 ezer munkahelyet biztosít - az a „nyugtalanító” kérdés, hogy Európa más országai is hasonló szabályokat vezetnek-e be, vagy az ír követelmények „kivételnek” számítanak majd, és emiatt az adatközponti beruházások máshová vándorolnak.
Az olyan országok, mint Spanyolország és Németország, már vezettek be olyan szabályokat, amelyek előírják az adatközpontok számára annak igazolását, hogy villamosenergia-fogyasztásuk egy meghatározott részét megújuló energia fedezi. Írország azonban ennél is tovább ment, és azt kéri az adatközpontok fejlesztőitől, hogy új megújulóenergia-projekteket finanszírozzanak.
A Microsoft, amely Írország egyik legnagyobb adatközponti beruházója és üzemeltetője, a megújuló energiára vonatkozó egyértelmű szabályozást „kulcsfontosságú” jelzésnek tekinti ahhoz, hogy továbbra is beruházzon az ír projektekbe. Az amerikai technológiai óriásvállalat közölte, hogy világszintű energiafogyasztását már most is 100 százalékban megújuló energiával fedezi, elsősorban megújulóenergia-szolgáltatókkal kötött hosszú távú áramvásárlási megállapodások révén. James O’Connor, a Microsoft írországi telephelyeiért felelős vezetője elmondta, hogy a vállalat most lép a tervezési szakaszba egy „jelentős” új adatközpont-fejlesztés esetében, amely a Naas melletti Jiggenstownban valósulna meg, a projekt azonban már most helyi ellenállásba ütközik.
„Megértjük a nyilvánosságban megfogalmazódó aggodalmakat, különösen akkor, amikor ilyen mértékű igény jelentkezik a villamos energiára” - mondta O’Connor. „Ugyanakkor úgy gondolom, hatalmas lehetőségünk van arra, hogy kiaknázzuk a megújuló energia óriási mennyiségét, hiszen be tudunk fektetni ebbe, állandó keresletet tudunk biztosítani, és tudjuk, hogy ez kulcsfontosságú lesz.” Tavaly Írország villamosenergia-termelésének legnagyobb részét, 40 százalékát földgáz elégetésével állították elő, a szélenergiából származó villamos energia aránya azonban elérte a 32 százalékot. A szigetországnak továbbra is hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségei vannak a tengeri szélerőművek révén történő megújulóenergia-termelésben.
Írország új adatközpont-politikája előírja a vállalatoknak, hogy azonnal biztosítsák saját energiaellátásukat, az új megújulóenergia-projektek megvalósítására pedig hat évet kapnak. Ezeknek a projekteknek az a céljuk, hogy az adatközpontok energiaellátásának megújuló energiaforrásokból származó része elérje a 80 százalékot. Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztettek, hogy az első hat évben az új adatközpontokat még mindig nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokkal, például földgázzal működő generátorokkal láthatják el energiával, ami növelheti a kibocsátást és a villamos energia árát.
„Papíron jól hangzik, a gyakorlatban azonban valójában meglehetősen veszélyes” - mondta Rosi Leonard, a Friends of the Earth Ireland környezetvédelmi civil szervezet munkatársa. „Úgy tűnik, ez nincs összhangban Írország éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásaival, mert megteremti a feltételeket az új adatközpontok tömeges kiépítéséhez. A vállalatoknak azonban hat év áll rendelkezésükre, hogy fokozatosan kiépítsék a megújulóenergia-kapacitásokat.” A Friends of the Earth Ireland egyike azoknak a környezetvédelmi szervezeteknek, amelyek közösen indítottak eljárást az ír közműszabályozó hatóság ellen az új szabályok miatt. A szervezet emellett az új adatközpontok építésének teljes leállításáért, valamint a már működő létesítmények bővítésének korlátozásáért kampányol.
Leonard szerint amikor az adatközpontok energiaellátásának 80 százaléka végül megújuló forrásokból származik majd, az azt jelenti, hogy a megújuló energiából igen jelentős mennyiséget fordítanak az MI működtetésére. Írország Éghajlatváltozási Tanácsadó Testülete arra figyelmeztetett, hogy az adatközpontok „felemésztik az ír megújulóenergia-kapacitás bővülését”. „Mi történik azokkal a már működő iparágakkal és ágazatokkal, amelyeknek dekarbonizálniuk kell?” - tette fel a kérdést Leonard. „Egyetlen iparágnak engedélyezik, hogy rendkívül jelentős ütemben bővüljön, és azt mondják, ez nem jelent problémát, mert megújuló energiát kell termelni hozzá. Ez azonban valójában csökkenti a megújuló energia teljes rendszeren belüli arányát.”
Az ír kormány megbízásából nemrég készült jelentés szerint az adatközpontok „alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Írország a digitális és technológiaorientált vállalkozások egyik vezető globális központja legyen”. A dokumentum megjegyzi, hogy az adatközpontoktól függő munkahelyek évente mintegy 14,6 milliárd eurónyi, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóbevételt eredményeznek. A jelentést Lynn Boylan ír európai parlamenti képviselő, a baloldali Sinn Féin párt politikusa bírálta, amiért kihagyta belőle azokat a megállapításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az adatközpontok terjeszkedése miként növelheti az emberek villanyszámláit.
Az Amazon tallaghti adatközpontja előtt állva David McManus, a jelenleg kormánykoalícióban részt vevő, jobbközép Fine Gael párt dél-dublini önkormányzati képviselője azt mondta, hogy az adatközpontok a nagy technológiai vállalatokkal járó megállapodás részét képezik. „Ez szerves része annak, amit az Amazon, a Google és a Microsoft a működésükhöz nélkülözhetetlennek tart” - mondta. „Nem fordulhatunk egyszerűen ezekhez a csúcstechnológiai vállalatokhoz azzal, hogy igen, szeretnénk a jól fizetett mérnököket és azt, hogy sok embernek adjanak munkát, de azokat az adatközpontokat már nem kérjük, amelyek mindezt a háttérből lehetővé teszik.”
McManus rámutatott, hogy az adatközpontból származó hőt a közeli szociális bérlakásokba, a könyvtárba és más önkormányzati épületekbe vezetik. Dél-Dublin megye önkormányzata emellett tavaly több mint 30 millió euró bevételre tett szert az adatközpontok által fizetett kereskedelmi ingatlanadóból. „Jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak az országos villamosenergia-hálózatból, ugyanakkor bevételt is termelnek számunkra, amelyet az országos hálózatba történő beruházásokra fordíthatunk” - mondta. „Végső soron az MI és az adatközpontok esetében csábító lehetőség, hogy felhúzzuk az erődítmény kerítését, és azt mondjuk: »Nem, ebből mi nem kérünk.« Ha így teszünk, akkor vissza kellene térnünk ahhoz a gazdasági helyzethez, amelyben valószínűleg tíz évvel ezelőtt voltunk, amikor kevesebb munkahely, kevesebb jól fizetett állás, kevesebb személyi jövedelemadó és kevesebb társasági adó volt.”
Leonard szerint azonban a választók úgy érzékelik, hogy a nagy technológiai vállalatoknak túl nagy a hatalmuk. „E vállalatok közül sok meglehetősen intenzív lobbitevékenységet folytatott uniós szinten azért, hogy ne kelljen közzétenniük bizonyos energiafogyasztási és vízfelhasználási mutatókat... Az embereknek egyszerűen elegük van ebből, és úgy érzik, hogy már nevetséges, mekkora hatalommal rendelkeznek ezek a vállalatok.”
Dublin most egy olyan európai kísérlet élére állt, amelynek célja, hogy a technológiai vállalatokat megújulóenergia-beruházásokra kényszerítse. Miközben Európa-szerte terjed az ellenállás, az adatközpontok pedig az Egyesült Államokban a félidős választások egyik kiemelt vitatémájává váltak, Írország a világ azon országainak élvonalába került, amelyek megpróbálják csillapítani a választók haragját az adatközpontok által okozott pénzügyi és környezeti zavarok miatt.
Írország már 2021-ben jóval megelőzte a korát az adatközpontok terjeszkedésének visszafogásában: az ország közműszolgáltatásait felügyelő szabályozó hatóság szinte teljesen leállította az új létesítmények csatlakozását a Dublin környéki, egyre rosszabb állapotban lévő villamosenergia-hálózathoz. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az adatközpont-iparág robbanásszerű növekedése „jelentős” kockázatot jelent az ország villamosenergia-ellátásának biztonságára. Tavaly, amikor feloldották a gyakorlatilag moratóriumnak számító korlátozást, Írország egy követelménylistát vezetett be azoknak a technológiai vállalatoknak, amelyek új adatközpontokat szeretnének csatlakoztatni az elektromos hálózathoz. Ennek része, hogy a cégeknek új írországi megújulóenergia-projekteket kell finanszírozniuk, amelyeknek legalább az energiaigényük 80 százalékát fedezniük kell.
Miközben Hollandiától Dániáig több ország, az Egyesült Államokban pedig New Yorktól Oregonig több tagállam is saját moratórium bevezetését fontolgatja, az ír megközelítés azt teszteli, hogy a szigorú, tiszta energiára vonatkozó szabályok a megoldás részét képezhetik-e, vagy fokozatosan elűzik a beruházásokat a térségből, miközben lekötik a helyben rendelkezésre álló megújulóenergia-forrásokat, és tovább növelik a helyi lakosság ellenérzéseit. „Az Európából most érkező hangulat alapján Írország a szénbányában lévő kanári” - mondta Ronan Kelly, az adatközpont-iparág érdekképviseleti szervezete, a Digital Infrastructure Ireland vezérigazgatója. „Mi járunk az élen annak kimondásában, hogy felelősségteljes megközelítésre van szükség az új adatközponti infrastruktúra és kapacitás kiépítésekor. Nem egyszerűen arról van szó, hogy bekapcsoljuk a dízelgenerátorokat, és napi 24 órában működtetjük őket.”
Az adatközponti kapacitás tekintetében Írország vezeti az uniós rangsort: 100 ezer lakosra 31 megawattnyi kapacitás jut, ami több mint háromszorosa a második helyen álló Hollandia értékének. De ez még mindig messze elmarad az Egyesült Államok olyan adatközponti gócpontjaitól, mint Virginia, Texas és Kalifornia, ahol az amerikaiak több mint egyharmada olyan adatközponttól számított öt kilométeren belül él, amely már működik. Tavaly az adatközpontok adták Írország teljes villamosenergia-fogyasztásának csaknem egynegyedét, szemben az egy évtizeddel korábbi 5 százalékkal. Ez megközelíti az ország összes háztartása által együttesen felhasznált villamos energia mennyiségét. Az ENSZ júniusban közzétett jelentése óvatosságra intő példaként írta le Írország sűrű adatközpont-hálózatát arra vonatkozóan, hogyan nem szabad hagyni, hogy az MI-infrastruktúra növekedése megelőzze a helyi villamosenergia-hálózatok kapacitásbővítését.
Brüsszel igyekszik elébe menni a problémának. Teresa Ribera, az Európai Bizottság zöld átállásért és versenypolitikáért felelős vezetője szerint az EU-nak arra kellene köteleznie a technológiai vállalatokat, hogy fektessenek be az adatközpontjaikat ellátó tiszta energiába. Miközben az EU a közelgő, adatközpontokra vonatkozó energiahatékonysági szabványokon dolgozik, Kelly szerint az ír adatközponti ágazat számára - amely 875 ezer munkahelyet biztosít - az a „nyugtalanító” kérdés, hogy Európa más országai is hasonló szabályokat vezetnek-e be, vagy az ír követelmények „kivételnek” számítanak majd, és emiatt az adatközponti beruházások máshová vándorolnak.
Az olyan országok, mint Spanyolország és Németország, már vezettek be olyan szabályokat, amelyek előírják az adatközpontok számára annak igazolását, hogy villamosenergia-fogyasztásuk egy meghatározott részét megújuló energia fedezi. Írország azonban ennél is tovább ment, és azt kéri az adatközpontok fejlesztőitől, hogy új megújulóenergia-projekteket finanszírozzanak.
A Microsoft, amely Írország egyik legnagyobb adatközponti beruházója és üzemeltetője, a megújuló energiára vonatkozó egyértelmű szabályozást „kulcsfontosságú” jelzésnek tekinti ahhoz, hogy továbbra is beruházzon az ír projektekbe. Az amerikai technológiai óriásvállalat közölte, hogy világszintű energiafogyasztását már most is 100 százalékban megújuló energiával fedezi, elsősorban megújulóenergia-szolgáltatókkal kötött hosszú távú áramvásárlási megállapodások révén. James O’Connor, a Microsoft írországi telephelyeiért felelős vezetője elmondta, hogy a vállalat most lép a tervezési szakaszba egy „jelentős” új adatközpont-fejlesztés esetében, amely a Naas melletti Jiggenstownban valósulna meg, a projekt azonban már most helyi ellenállásba ütközik.
„Megértjük a nyilvánosságban megfogalmazódó aggodalmakat, különösen akkor, amikor ilyen mértékű igény jelentkezik a villamos energiára” - mondta O’Connor. „Ugyanakkor úgy gondolom, hatalmas lehetőségünk van arra, hogy kiaknázzuk a megújuló energia óriási mennyiségét, hiszen be tudunk fektetni ebbe, állandó keresletet tudunk biztosítani, és tudjuk, hogy ez kulcsfontosságú lesz.” Tavaly Írország villamosenergia-termelésének legnagyobb részét, 40 százalékát földgáz elégetésével állították elő, a szélenergiából származó villamos energia aránya azonban elérte a 32 százalékot. A szigetországnak továbbra is hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségei vannak a tengeri szélerőművek révén történő megújulóenergia-termelésben.
Írország új adatközpont-politikája előírja a vállalatoknak, hogy azonnal biztosítsák saját energiaellátásukat, az új megújulóenergia-projektek megvalósítására pedig hat évet kapnak. Ezeknek a projekteknek az a céljuk, hogy az adatközpontok energiaellátásának megújuló energiaforrásokból származó része elérje a 80 százalékot. Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztettek, hogy az első hat évben az új adatközpontokat még mindig nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokkal, például földgázzal működő generátorokkal láthatják el energiával, ami növelheti a kibocsátást és a villamos energia árát.
„Papíron jól hangzik, a gyakorlatban azonban valójában meglehetősen veszélyes” - mondta Rosi Leonard, a Friends of the Earth Ireland környezetvédelmi civil szervezet munkatársa. „Úgy tűnik, ez nincs összhangban Írország éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásaival, mert megteremti a feltételeket az új adatközpontok tömeges kiépítéséhez. A vállalatoknak azonban hat év áll rendelkezésükre, hogy fokozatosan kiépítsék a megújulóenergia-kapacitásokat.” A Friends of the Earth Ireland egyike azoknak a környezetvédelmi szervezeteknek, amelyek közösen indítottak eljárást az ír közműszabályozó hatóság ellen az új szabályok miatt. A szervezet emellett az új adatközpontok építésének teljes leállításáért, valamint a már működő létesítmények bővítésének korlátozásáért kampányol.
Leonard szerint amikor az adatközpontok energiaellátásának 80 százaléka végül megújuló forrásokból származik majd, az azt jelenti, hogy a megújuló energiából igen jelentős mennyiséget fordítanak az MI működtetésére. Írország Éghajlatváltozási Tanácsadó Testülete arra figyelmeztetett, hogy az adatközpontok „felemésztik az ír megújulóenergia-kapacitás bővülését”. „Mi történik azokkal a már működő iparágakkal és ágazatokkal, amelyeknek dekarbonizálniuk kell?” - tette fel a kérdést Leonard. „Egyetlen iparágnak engedélyezik, hogy rendkívül jelentős ütemben bővüljön, és azt mondják, ez nem jelent problémát, mert megújuló energiát kell termelni hozzá. Ez azonban valójában csökkenti a megújuló energia teljes rendszeren belüli arányát.”
Az ír kormány megbízásából nemrég készült jelentés szerint az adatközpontok „alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Írország a digitális és technológiaorientált vállalkozások egyik vezető globális központja legyen”. A dokumentum megjegyzi, hogy az adatközpontoktól függő munkahelyek évente mintegy 14,6 milliárd eurónyi, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóbevételt eredményeznek. A jelentést Lynn Boylan ír európai parlamenti képviselő, a baloldali Sinn Féin párt politikusa bírálta, amiért kihagyta belőle azokat a megállapításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az adatközpontok terjeszkedése miként növelheti az emberek villanyszámláit.
Az Amazon tallaghti adatközpontja előtt állva David McManus, a jelenleg kormánykoalícióban részt vevő, jobbközép Fine Gael párt dél-dublini önkormányzati képviselője azt mondta, hogy az adatközpontok a nagy technológiai vállalatokkal járó megállapodás részét képezik. „Ez szerves része annak, amit az Amazon, a Google és a Microsoft a működésükhöz nélkülözhetetlennek tart” - mondta. „Nem fordulhatunk egyszerűen ezekhez a csúcstechnológiai vállalatokhoz azzal, hogy igen, szeretnénk a jól fizetett mérnököket és azt, hogy sok embernek adjanak munkát, de azokat az adatközpontokat már nem kérjük, amelyek mindezt a háttérből lehetővé teszik.”
McManus rámutatott, hogy az adatközpontból származó hőt a közeli szociális bérlakásokba, a könyvtárba és más önkormányzati épületekbe vezetik. Dél-Dublin megye önkormányzata emellett tavaly több mint 30 millió euró bevételre tett szert az adatközpontok által fizetett kereskedelmi ingatlanadóból. „Jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak az országos villamosenergia-hálózatból, ugyanakkor bevételt is termelnek számunkra, amelyet az országos hálózatba történő beruházásokra fordíthatunk” - mondta. „Végső soron az MI és az adatközpontok esetében csábító lehetőség, hogy felhúzzuk az erődítmény kerítését, és azt mondjuk: »Nem, ebből mi nem kérünk.« Ha így teszünk, akkor vissza kellene térnünk ahhoz a gazdasági helyzethez, amelyben valószínűleg tíz évvel ezelőtt voltunk, amikor kevesebb munkahely, kevesebb jól fizetett állás, kevesebb személyi jövedelemadó és kevesebb társasági adó volt.”
Leonard szerint azonban a választók úgy érzékelik, hogy a nagy technológiai vállalatoknak túl nagy a hatalmuk. „E vállalatok közül sok meglehetősen intenzív lobbitevékenységet folytatott uniós szinten azért, hogy ne kelljen közzétenniük bizonyos energiafogyasztási és vízfelhasználási mutatókat... Az embereknek egyszerűen elegük van ebből, és úgy érzik, hogy már nevetséges, mekkora hatalommal rendelkeznek ezek a vállalatok.”