SG.hu
Párizsi MI-csúcstalálkozó: az EU attól tart, hogy jelentéktelenné válik az USA-val és Kínával szemben
Képzeljük el a párizsi olimpiai játékokat, de MI-stílusban, több geopolitikával: holnap nyitja meg kapuit Párizsban a globális mesterséges intelligencia csúcstalálkozó, amelyen 5000 mesterséges intelligencia-szakértő és 80 vezető érkezik a francia fővárosba, hogy megvitassák a világ legforróbb technológiájának legújabb fejleményeit.
Ez a harmadik globális MI-csúcstalálkozó, a 2023 novemberében megrendezésre került londoni és a 2024 májusában lezajlott szöuli után. "Párizs lesz az otthona az összes kutatónak, gondolkodónak, finanszírozónak, befektetőnek és üzleti vezetőnek, akik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak” - hirdeti az Elysée. A csúcstalálkozón olyan nagyágyúk vesznek részt, mint Dario Amodei, az Anthropic vezetője, Sam Altman, az OpenAI vezetője és Demis Hassabis, a Google DeepMind vezetője. A házigazdák közül Emmanuel Macron és az indiai Narendra Modi fog felszólalni, és várhatóan 80 különböző ország politikai vezetői lesznek majd ott, az EU-t pedig Ursula von der Leyen képviseli majd.
A szervezők azt remélik, hogy számos nemzetközi protokollról állapodnak meg, nagyszabású beruházásokat jelentenek be, és közös nyilatkozatot fogadnak el a fenntartható és felelős mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A csúcstalálkozóra akkor kerül sor, amikor a mesterséges intelligencia-technológia fejlődése minden korábbinál gyorsabb ütemű, megjelenik a munkahelyeken és az ipari folyamatokban, és komoly kérdéseket vet fel a nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban egy olyan területen, amelyet túlnyomórészt az USA és Kína ural. A DeepSeek kínai startup januárban bekövetkezett meteorszerű felemelkedése - amely első pillantásra mind számítási teljesítmény, mind költséghatékonyság terén megelőzte az amerikai versenytársakat - csak tovább fokozta a Peking és Washington közötti technológiai versenyt.
A mesterséges intelligencia azonban nem lehet „kizárólag az USA és Kína közötti beszélgetés” - vélik az Elysée palota szakértői. "Ha Franciaország és az EU nem tudja elsajátítani ezt a technológiát, akkor nem létezünk”. A csúcstalálkozó sok szempontból Franciaország és Európa ki nem mondott próbálkozása az MI irányítására, finanszírozására és a kontinens biztonságának szavatolására. Párizsnak lesz mit felmutatnia az eseményen, mert Franciaország mindig is az olcsó, szabályozható és szén-dioxid-mentes atomenergiát hirdette a mesterséges intelligencia befektetői számára. A múlt héten az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy mintegy 30-50 milliárd eurót fektetnek be egy nagy adatközpontba az országban, amely akár egy gigawatt kapacitást igényel majd. Ez körülbelül egymillió otthon energiaellátásának felel meg.
Párizs bemutatja majd az új MI Közérdekű Alapítványt, amely a közpénzek leghatékonyabb felhasználására és a kiemelt kezdeményezések célzott finanszírozására hivatott. Az alapítványt 50%-ban kormányok, 25%-ban az ipar, az utolsó 25%-ot pedig filantrópok fogják finanszírozni, bár egyelőre nem világos, hogy mennyi tőkét kap - ahogyan az sem, hogy mennyit jelentenek be állami és magánbefektetések révén. Egy dolog azonban biztos: ez semmi lesz ahhoz képest, hogy az USA 500 milliárd dollárt fektetett a Stargate infrastrukturális projektbe.
A vezetők várhatóan megállapodnak egy közös nyilatkozatról is az etikus és fenntartható mesterséges intelligenciáról, amely a tervezet szerint rögzíti „az inkluzív, több érdekelt felet érintő párbeszédek szükségességét” és „a mesterséges intelligencia ökoszisztéma sokszínűségének megerősítését”. A tervezet szerint a mesterséges intelligenciának „emberi jogi alapúnak, emberközpontúnak, etikusnak, biztonságosnak és megbízhatónak” kell lennie, és fel kell ismernie a környezeti kockázatokat, mivel az adatközpontok fellendülése az év 365 napján hatalmas mennyiségű áramot és vizet igényel.
A nyilatkozat szövegét gyakorlatilag a legkonszenzusosabb elemeire hígították fel. Még így is előfordulhat, hogy nem kapja meg az Egyesült Államok támogatását, mivel a Trump-kormányzat a sokszínűség, egyenlőség és társadalmi befogadás projektjek lebontásával és a bürokrácia jelentős csökkentésének felügyeletével van elfoglalva. "Arra ösztönöztek bennünket, hogy legyen egy nyilatkozat, de ez nem valami fontos dolog” - véli egy a megbeszéléseken részt vevő civil lobbista. A beruházások és a konkrét intézkedések érdekesebb történetet fognak elmesélni, mint a nyilatkozat tartalma - magyarázta. Számos más kezdeményezést is elő kell terjeszteni, többek között a gyermekvédelemről és a művészek és újságírók szerzői jogairól szóló szövegeket.
Felhívást tesznek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális partnerség megerősítésére, amely az OECD által vezetett együttműködési fórum, amely a legjobb nemzeti gyakorlatok megosztására törekszik anélkül, hogy egy újabb szabályozó hatósággá válna. "Ez nem egy újabb szabályozó testület” - erősítette meg az Elysée, attól tartva, hogy az EU ismét úgy tűnhet, hogy túlságosan belemerült a szabályozásba az innováció rovására. „Nem szabad túlszabályoznunk. Meg kell fordítanunk a megközelítésünket”.
Ez a harmadik globális MI-csúcstalálkozó, a 2023 novemberében megrendezésre került londoni és a 2024 májusában lezajlott szöuli után. "Párizs lesz az otthona az összes kutatónak, gondolkodónak, finanszírozónak, befektetőnek és üzleti vezetőnek, akik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak” - hirdeti az Elysée. A csúcstalálkozón olyan nagyágyúk vesznek részt, mint Dario Amodei, az Anthropic vezetője, Sam Altman, az OpenAI vezetője és Demis Hassabis, a Google DeepMind vezetője. A házigazdák közül Emmanuel Macron és az indiai Narendra Modi fog felszólalni, és várhatóan 80 különböző ország politikai vezetői lesznek majd ott, az EU-t pedig Ursula von der Leyen képviseli majd.
A szervezők azt remélik, hogy számos nemzetközi protokollról állapodnak meg, nagyszabású beruházásokat jelentenek be, és közös nyilatkozatot fogadnak el a fenntartható és felelős mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A csúcstalálkozóra akkor kerül sor, amikor a mesterséges intelligencia-technológia fejlődése minden korábbinál gyorsabb ütemű, megjelenik a munkahelyeken és az ipari folyamatokban, és komoly kérdéseket vet fel a nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban egy olyan területen, amelyet túlnyomórészt az USA és Kína ural. A DeepSeek kínai startup januárban bekövetkezett meteorszerű felemelkedése - amely első pillantásra mind számítási teljesítmény, mind költséghatékonyság terén megelőzte az amerikai versenytársakat - csak tovább fokozta a Peking és Washington közötti technológiai versenyt.
A mesterséges intelligencia azonban nem lehet „kizárólag az USA és Kína közötti beszélgetés” - vélik az Elysée palota szakértői. "Ha Franciaország és az EU nem tudja elsajátítani ezt a technológiát, akkor nem létezünk”. A csúcstalálkozó sok szempontból Franciaország és Európa ki nem mondott próbálkozása az MI irányítására, finanszírozására és a kontinens biztonságának szavatolására. Párizsnak lesz mit felmutatnia az eseményen, mert Franciaország mindig is az olcsó, szabályozható és szén-dioxid-mentes atomenergiát hirdette a mesterséges intelligencia befektetői számára. A múlt héten az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy mintegy 30-50 milliárd eurót fektetnek be egy nagy adatközpontba az országban, amely akár egy gigawatt kapacitást igényel majd. Ez körülbelül egymillió otthon energiaellátásának felel meg.
Párizs bemutatja majd az új MI Közérdekű Alapítványt, amely a közpénzek leghatékonyabb felhasználására és a kiemelt kezdeményezések célzott finanszírozására hivatott. Az alapítványt 50%-ban kormányok, 25%-ban az ipar, az utolsó 25%-ot pedig filantrópok fogják finanszírozni, bár egyelőre nem világos, hogy mennyi tőkét kap - ahogyan az sem, hogy mennyit jelentenek be állami és magánbefektetések révén. Egy dolog azonban biztos: ez semmi lesz ahhoz képest, hogy az USA 500 milliárd dollárt fektetett a Stargate infrastrukturális projektbe.
A vezetők várhatóan megállapodnak egy közös nyilatkozatról is az etikus és fenntartható mesterséges intelligenciáról, amely a tervezet szerint rögzíti „az inkluzív, több érdekelt felet érintő párbeszédek szükségességét” és „a mesterséges intelligencia ökoszisztéma sokszínűségének megerősítését”. A tervezet szerint a mesterséges intelligenciának „emberi jogi alapúnak, emberközpontúnak, etikusnak, biztonságosnak és megbízhatónak” kell lennie, és fel kell ismernie a környezeti kockázatokat, mivel az adatközpontok fellendülése az év 365 napján hatalmas mennyiségű áramot és vizet igényel.
A nyilatkozat szövegét gyakorlatilag a legkonszenzusosabb elemeire hígították fel. Még így is előfordulhat, hogy nem kapja meg az Egyesült Államok támogatását, mivel a Trump-kormányzat a sokszínűség, egyenlőség és társadalmi befogadás projektjek lebontásával és a bürokrácia jelentős csökkentésének felügyeletével van elfoglalva. "Arra ösztönöztek bennünket, hogy legyen egy nyilatkozat, de ez nem valami fontos dolog” - véli egy a megbeszéléseken részt vevő civil lobbista. A beruházások és a konkrét intézkedések érdekesebb történetet fognak elmesélni, mint a nyilatkozat tartalma - magyarázta. Számos más kezdeményezést is elő kell terjeszteni, többek között a gyermekvédelemről és a művészek és újságírók szerzői jogairól szóló szövegeket.
Felhívást tesznek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális partnerség megerősítésére, amely az OECD által vezetett együttműködési fórum, amely a legjobb nemzeti gyakorlatok megosztására törekszik anélkül, hogy egy újabb szabályozó hatósággá válna. "Ez nem egy újabb szabályozó testület” - erősítette meg az Elysée, attól tartva, hogy az EU ismét úgy tűnhet, hogy túlságosan belemerült a szabályozásba az innováció rovására. „Nem szabad túlszabályoznunk. Meg kell fordítanunk a megközelítésünket”.