SG.hu·
Eszméletlen mértékű adósságuk van az IT-óriásoknak
Az öt legnagyobb amerikai technológiai vállalat rejtett kötelezettségállománya a mesterséges intelligenciába irányuló beruházások robbanásszerű növekedése miatt nagyjából négy év alatt nyolcszorosára, becslések szerint 1,65 billió dollárra emelkedett - derül ki a Nikkei elemzéséből. Ez az összeg már meghaladja a vállalatok mérlegeiben kimutatott tényleges adósságállományt, és a befektetők számára is nehezebbé teszi a valódi kockázatok felmérését.
A Nikkei az Alphabet, a Microsoft, az Amazon, a Meta és az Oracle legfrissebb pénzügyi kimutatásait, valamint egyéb vállalati dokumentumait vizsgálta meg. Az Oracle kivételével a többi négy vállalat a héten teszi közzé második negyedéves eredményeit, így ezek az adatok a közeljövőben tovább emelkedhetnek. Az öt vállalat mérlegen kívüli, vagyis a hivatalos mérlegben nem szereplő kötelezettsége a legutóbbi negyedévben összesen 1,65 billió dollárt tett ki. Ez meghaladja a mérlegekben kimutatott, nagyjából 1,35 billió dolláros adósságállományt. Az elemzés egyes esetekben becsléseket is tartalmaz. Különösen magas a Meta mérlegen kívüli kötelezettsége, amely megközelítőleg 420 milliárd dollárra rúg. Ez közel háromszorosa a vállalat hivatalosan kimutatott adósságának.
A technológiai óriások rendkívül gyors ütemben bővítik adatközpontjaikat és egyéb számítási infrastruktúrájukat annak érdekében, hogy kiszolgálják a MI fejlesztéséhez szükséges számítási kapacitásokat. Ennek részeként hosszú távú beszerzési szerződéseket kötnek grafikus processzorokra és szerverekre. Egy modern adatközpont felépítése több milliárd, sőt gyakran több tízmilliárd dolláros beruházást igényel. A technológiai vállalatok ezért sok esetben adatközpont-üzemeltetőkkel kötnek hosszú távú bérleti szerződéseket, hogy csökkentsék a kezdeti beruházási költségeket. Ezekben a konstrukciókban az üzemeltető biztosítja a telket, az épületet és az energiaellátást, a technológiai vállalat pedig hosszú évekre bérbe veszi a létesítményt.
A számviteli szabályok szerint a hosszú távú szerződések alapján megrendelt, de még le nem szállított GPU-k és szerverek, valamint a még üzembe nem helyezett adatközpontokra vonatkozó bérleti szerződések mérlegen kívüli tételeknek számítanak. Az Oracle az OpenMI-jal közösen építi a Stargate nevű nagyszabású adatközpont-projektet, amely szintén külső üzemeltetőkkel kötött bérleti konstrukciókra épül. A vállalat mérlegen kívüli kötelezettsége május végére elérte a 273,3 milliárd dollárt, ami négy év alatt több mint harmincszoros növekedést jelent. A vállalatok ezeket a jövőbeni kötelezettségeket nem a mérlegükben tüntetik fel, hanem a negyedéves pénzügyi jelentések megjegyzéseiben ismertetik. Ez a számviteli szabályok szerint teljesen jogszerű gyakorlat, ugyanakkor a kisbefektetők számára megnehezítheti a tényleges kockázatok felismerését.
A piacon már megjelentek az első aggodalmak. A Morgan Stanley részletes elemzést készített a kérdésről befektetői jelentésében, míg a Moody's hitelminősítő már februári jelentésében is arra figyelmeztetett, hogy a még meg nem kezdett bérleti szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek rendkívül gyors ütemben növekednek. A technológiai vállalatok ugyanakkor arra számítanak, hogy jövőbeni bevételeik bőségesen fedezik majd ezeket a kötelezettségeket. A Microsoft, az Alphabet és az Amazon nyilvánosan közölt megrendelésállománya felhőszolgáltatásokból és egyéb üzletágaiból március végén összesen megközelítette az 1,45 billió dollárt. Matt Garman, az Amazon Web Services vezérigazgatója kijelentette, hogy vállalata beruházásai "nem spekulatív jellegűek". Arra a kérdésre, hogy miként értékelik a mérlegen kívüli kötelezettségek gyors növekedését, mind az öt vállalat elzárkózott a nyilatkozattól.
Mindeközben az intézményi befektetők szerepe is egyre jelentősebbé válik. A Meta például közös vállalatot hozott létre a Blue Owl Capital amerikai befektetési társaság által kezelt alapokkal egy hatalmas louisianai adatközpont megépítésére. A projekt teljes beruházási értékét még 2025-ben 27 milliárd dollárra becsülték. A Meta az üzemeltető társaságban 20 százalékos részesedést szerzett, miközben az adatközpont kapacitását hosszú távú bérleti szerződés keretében veszi igénybe. Ezzel ugyan biztosította magának a szükséges számítási kapacitást, ugyanakkor mérlegen kívüli kötelezettségei is tovább növekedtek. A Meta olyan szerződést is kötött, amely garantálja a befektetők veszteségeinek megtérítését arra az esetre, ha az adatközpontra később már nem lenne szükség, és a bérleti szerződést idő előtt felmondanák. A vállalat július 13-án bejelentette, hogy a létesítménybe irányuló teljes beruházás várhatóan már meghaladja az 50 milliárd dollárt.
A technológiai óriásvállalatok már most is vállalati kötvények és új részvények kibocsátására támaszkodnak, mivel beruházási kiadásaik meghaladják nyereségüket. Az intézményi befektetőktől bevont további források pedig még inkább túlfűtik a tőkebefektetéseket. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) közgazdászai egy márciusi jelentésükben ezt a mechanizmust, vagyis amikor a vállalatok úgy vonnak be tőkét intézményi befektetőktől, hogy közben a mérlegükben nem növelik az adósságukat, "árnyék hitelfelvételnek" nevezték. A szakértők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az adatközpont-projektek lelassulnak, és a MI-vel kapcsolatos aggodalmak az egész piacra átterjednek.
Egy japán könyvvizsgáló cég vezetője szerint egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a technológiai vállalatok "valós pénzügyi terhei lényegesen nagyobbak annál, mint amit a mérlegeik alapján látni lehet." Az amerikai Enron energiavállalat bár alapvetően teljesen más vállalat volt, mint a mai technológiai óriások, 2001-ben éppen azért omlott össze, mert mérlegen kívüli adósságait számos fedővállalaton keresztül rejtette el. Még a szabályos számviteli gyakorlat alkalmazása mellett is aggodalmat kelthet a piacon az alacsony átláthatóságú közös vállalatok számának növekedése.
Ennek a rejtett adósságnak jelentős része idővel végül meg fog jelenni a mérlegekben. Amikor az adatközpontok üzembe állnak, a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek hirtelen nagyon is valós adóssággá válnak. Ha pedig a MI iránti kereslet nem növekszik a várakozásoknak megfelelően, és a kihasználtság csökken, az adatközpontok eszközértéke is visszaeshet, ami veszteségeket okozhat.
A mai MI-iparágat részben egy körkörös beruházási mechanizmus tartja fenn. Az Nvidia és a technológiai óriások adatközpont-üzemeltetőkbe és MI-vállalatokba fektetnek be, ez a pénz pedig később GPU-k és felhőszolgáltatások használati díjaként áramlik vissza hozzájuk. A tényleges kereslet azonban nehezen látható, ami növeli annak valószínűségét, hogy túlzott beruházások valósulnak meg az adatközpontok területén. Ha a várt kereslet mégsem valósul meg, ezeknek a vállalatoknak akkor is fizetniük kell a feleslegessé váló számítási kapacitásért, miközben nem lesznek ügyfeleik, akiknek továbbértékesíthetnék azt. Még aggasztóbb, hogy a Nikkei szerint ezek a beruházások már most meghaladják a vállalatok nyereségét, vagyis a technológiai óriások egyre inkább vállalati kötvényekre és új részvénykibocsátásokra támaszkodnak finanszírozásuk során.
Bár a MI-hez szükséges számítási kapacitás iránti kereslet folyamatosan nő, maga a technológia még mindig viszonylag új és nem teljesen kiforrott. Számos szakértő szerint ahhoz, hogy ne alakuljon ki buborék, a MI előnyeinek sokkal szélesebb körben kellene megjelenniük. A szinte minden feladatra alkalmazott MI használatának költségei, az úgynevezett "tokenmaxxing" jelenség, több vállalatot is váratlanul ért, mivel az ügynökalapú MI-rendszerek néhány hét alatt képesek felélni egy teljes évre tervezett MI-költségvetést. Emiatt egyes vállalatok csökkentik a MI használatát, vagy kedvezőbb árú kínai modellekre váltanak. Ez a bizonytalanság, valamint az, ahogyan a technológiai vállalatok ezeket a kötelezettségeket "elrejtik", komoly aggodalmakat kelt, mivel a vállalatok hosszú távú kötelezettségei a valóságosnál kisebbnek tűnnek.
A Nikkei az Alphabet, a Microsoft, az Amazon, a Meta és az Oracle legfrissebb pénzügyi kimutatásait, valamint egyéb vállalati dokumentumait vizsgálta meg. Az Oracle kivételével a többi négy vállalat a héten teszi közzé második negyedéves eredményeit, így ezek az adatok a közeljövőben tovább emelkedhetnek. Az öt vállalat mérlegen kívüli, vagyis a hivatalos mérlegben nem szereplő kötelezettsége a legutóbbi negyedévben összesen 1,65 billió dollárt tett ki. Ez meghaladja a mérlegekben kimutatott, nagyjából 1,35 billió dolláros adósságállományt. Az elemzés egyes esetekben becsléseket is tartalmaz. Különösen magas a Meta mérlegen kívüli kötelezettsége, amely megközelítőleg 420 milliárd dollárra rúg. Ez közel háromszorosa a vállalat hivatalosan kimutatott adósságának.
A technológiai óriások rendkívül gyors ütemben bővítik adatközpontjaikat és egyéb számítási infrastruktúrájukat annak érdekében, hogy kiszolgálják a MI fejlesztéséhez szükséges számítási kapacitásokat. Ennek részeként hosszú távú beszerzési szerződéseket kötnek grafikus processzorokra és szerverekre. Egy modern adatközpont felépítése több milliárd, sőt gyakran több tízmilliárd dolláros beruházást igényel. A technológiai vállalatok ezért sok esetben adatközpont-üzemeltetőkkel kötnek hosszú távú bérleti szerződéseket, hogy csökkentsék a kezdeti beruházási költségeket. Ezekben a konstrukciókban az üzemeltető biztosítja a telket, az épületet és az energiaellátást, a technológiai vállalat pedig hosszú évekre bérbe veszi a létesítményt.
A számviteli szabályok szerint a hosszú távú szerződések alapján megrendelt, de még le nem szállított GPU-k és szerverek, valamint a még üzembe nem helyezett adatközpontokra vonatkozó bérleti szerződések mérlegen kívüli tételeknek számítanak. Az Oracle az OpenMI-jal közösen építi a Stargate nevű nagyszabású adatközpont-projektet, amely szintén külső üzemeltetőkkel kötött bérleti konstrukciókra épül. A vállalat mérlegen kívüli kötelezettsége május végére elérte a 273,3 milliárd dollárt, ami négy év alatt több mint harmincszoros növekedést jelent. A vállalatok ezeket a jövőbeni kötelezettségeket nem a mérlegükben tüntetik fel, hanem a negyedéves pénzügyi jelentések megjegyzéseiben ismertetik. Ez a számviteli szabályok szerint teljesen jogszerű gyakorlat, ugyanakkor a kisbefektetők számára megnehezítheti a tényleges kockázatok felismerését.
A piacon már megjelentek az első aggodalmak. A Morgan Stanley részletes elemzést készített a kérdésről befektetői jelentésében, míg a Moody's hitelminősítő már februári jelentésében is arra figyelmeztetett, hogy a még meg nem kezdett bérleti szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek rendkívül gyors ütemben növekednek. A technológiai vállalatok ugyanakkor arra számítanak, hogy jövőbeni bevételeik bőségesen fedezik majd ezeket a kötelezettségeket. A Microsoft, az Alphabet és az Amazon nyilvánosan közölt megrendelésállománya felhőszolgáltatásokból és egyéb üzletágaiból március végén összesen megközelítette az 1,45 billió dollárt. Matt Garman, az Amazon Web Services vezérigazgatója kijelentette, hogy vállalata beruházásai "nem spekulatív jellegűek". Arra a kérdésre, hogy miként értékelik a mérlegen kívüli kötelezettségek gyors növekedését, mind az öt vállalat elzárkózott a nyilatkozattól.
Mindeközben az intézményi befektetők szerepe is egyre jelentősebbé válik. A Meta például közös vállalatot hozott létre a Blue Owl Capital amerikai befektetési társaság által kezelt alapokkal egy hatalmas louisianai adatközpont megépítésére. A projekt teljes beruházási értékét még 2025-ben 27 milliárd dollárra becsülték. A Meta az üzemeltető társaságban 20 százalékos részesedést szerzett, miközben az adatközpont kapacitását hosszú távú bérleti szerződés keretében veszi igénybe. Ezzel ugyan biztosította magának a szükséges számítási kapacitást, ugyanakkor mérlegen kívüli kötelezettségei is tovább növekedtek. A Meta olyan szerződést is kötött, amely garantálja a befektetők veszteségeinek megtérítését arra az esetre, ha az adatközpontra később már nem lenne szükség, és a bérleti szerződést idő előtt felmondanák. A vállalat július 13-án bejelentette, hogy a létesítménybe irányuló teljes beruházás várhatóan már meghaladja az 50 milliárd dollárt.
A technológiai óriásvállalatok már most is vállalati kötvények és új részvények kibocsátására támaszkodnak, mivel beruházási kiadásaik meghaladják nyereségüket. Az intézményi befektetőktől bevont további források pedig még inkább túlfűtik a tőkebefektetéseket. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) közgazdászai egy márciusi jelentésükben ezt a mechanizmust, vagyis amikor a vállalatok úgy vonnak be tőkét intézményi befektetőktől, hogy közben a mérlegükben nem növelik az adósságukat, "árnyék hitelfelvételnek" nevezték. A szakértők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az adatközpont-projektek lelassulnak, és a MI-vel kapcsolatos aggodalmak az egész piacra átterjednek.
Egy japán könyvvizsgáló cég vezetője szerint egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a technológiai vállalatok "valós pénzügyi terhei lényegesen nagyobbak annál, mint amit a mérlegeik alapján látni lehet." Az amerikai Enron energiavállalat bár alapvetően teljesen más vállalat volt, mint a mai technológiai óriások, 2001-ben éppen azért omlott össze, mert mérlegen kívüli adósságait számos fedővállalaton keresztül rejtette el. Még a szabályos számviteli gyakorlat alkalmazása mellett is aggodalmat kelthet a piacon az alacsony átláthatóságú közös vállalatok számának növekedése.
Ennek a rejtett adósságnak jelentős része idővel végül meg fog jelenni a mérlegekben. Amikor az adatközpontok üzembe állnak, a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek hirtelen nagyon is valós adóssággá válnak. Ha pedig a MI iránti kereslet nem növekszik a várakozásoknak megfelelően, és a kihasználtság csökken, az adatközpontok eszközértéke is visszaeshet, ami veszteségeket okozhat.
A mai MI-iparágat részben egy körkörös beruházási mechanizmus tartja fenn. Az Nvidia és a technológiai óriások adatközpont-üzemeltetőkbe és MI-vállalatokba fektetnek be, ez a pénz pedig később GPU-k és felhőszolgáltatások használati díjaként áramlik vissza hozzájuk. A tényleges kereslet azonban nehezen látható, ami növeli annak valószínűségét, hogy túlzott beruházások valósulnak meg az adatközpontok területén. Ha a várt kereslet mégsem valósul meg, ezeknek a vállalatoknak akkor is fizetniük kell a feleslegessé váló számítási kapacitásért, miközben nem lesznek ügyfeleik, akiknek továbbértékesíthetnék azt. Még aggasztóbb, hogy a Nikkei szerint ezek a beruházások már most meghaladják a vállalatok nyereségét, vagyis a technológiai óriások egyre inkább vállalati kötvényekre és új részvénykibocsátásokra támaszkodnak finanszírozásuk során.
Bár a MI-hez szükséges számítási kapacitás iránti kereslet folyamatosan nő, maga a technológia még mindig viszonylag új és nem teljesen kiforrott. Számos szakértő szerint ahhoz, hogy ne alakuljon ki buborék, a MI előnyeinek sokkal szélesebb körben kellene megjelenniük. A szinte minden feladatra alkalmazott MI használatának költségei, az úgynevezett "tokenmaxxing" jelenség, több vállalatot is váratlanul ért, mivel az ügynökalapú MI-rendszerek néhány hét alatt képesek felélni egy teljes évre tervezett MI-költségvetést. Emiatt egyes vállalatok csökkentik a MI használatát, vagy kedvezőbb árú kínai modellekre váltanak. Ez a bizonytalanság, valamint az, ahogyan a technológiai vállalatok ezeket a kötelezettségeket "elrejtik", komoly aggodalmakat kelt, mivel a vállalatok hosszú távú kötelezettségei a valóságosnál kisebbnek tűnnek.