SG.hu
Trump megharagudott Tim Cookra, ami nagy baj az Apple számára
Nagyon megváltozott Trump álláspontja az Apple vezérigazgatójával kapcsolatban, a dicséretekből harag lett, és ezzel tovább mélyítette a vállalat gondjait egy nagyon rossz évben.
Trump elnök közelmúltbeli közel-keleti útját megelőzően a Fehér Ház számos amerikai vállalat vezérigazgatóját és képviselőjét bátorította arra, hogy csatlakozzanak hozzá. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója ezt elutasította. A választás láthatóan irritálta Trumpot, mert miközben Szaúd-Arábiából az Egyesült Arab Emírségekbe repült, többször is célba vette Cookot. Rijádban tartott beszéde során például megdicsérte Jensen Huangot, az Nvidia vezérigazgatóját, amiért a Fehér Ház küldöttségével együtt a Közel-Keletre utazott. Aztán jött a beszólás: "Úgy értem, Tim Cook nincs itt, de te igen” - mondta Trump Huangnak egy olyan rendezvényen, amelyen olyan vezérigazgatók vettek részt, mint Sam Altman az OpenAI-tól vagy Lisa Su az AMD-től. Később Katarban Trump azt mondta, hogy „volt egy kis problémája Tim Cookkal”. Az elnök dicsérte az Apple amerikai beruházásait, majd elmondta, hogy közölte Cookkal: "De most hallom, hogy egész Indiában építkezel. Nem akarom, hogy Indiában építs".
Aztán a közösségi médiában nyilvánosan is betámadta, saját kormányát és az Apple vezetőségét is meglepve 25 százalékos vámmal fenyegette meg az Egyesült Államokon kívül bárhol máshol gyártott iPhone-okat. A poszt az Apple-t ismét a kormányzat célkeresztjébe állította, alig több mint egy hónappal azután, hogy Cook kilobbizta a Kínában összeszerelt és az Egyesült Államokban értékesített iPhone-okra kivetett 145 százalékos vám alóli mentességet. Az új fenyegetés fordulatot jelent Cook számára. Nyolc év alatt Trump egyik legkedveltebb vezérigazgatójából - akit az elnök 2019-ben tévesen és humorosan Tim Apple-nek nevezett - a Fehér Ház egyik legnagyobb vállalati célpontjává vált. Az összeomlás elég nagy ahhoz, hogy a bennfentesek Washingtonban és a Szilícium-völgyben is elgondolkodjanak, összeomlott a tech vezető befolyása Trumpra?
Nu Wexler, a Four Corners Public Affairs igazgatója, a Google és a Facebook korábbi washingtoni politikai kommunikációs vezetője szerint visszafelé sült el Cook "nagyon nyilvános kapcsolata” Trumppal. "Ez hátrányos helyzetbe hozta az Apple-t, mert minden lépést, beleértve Trump esetleges engedményét is, mindenki alaposan megvizsgál” - mondta Wexler. Trumpnak pedig "nem volt sok ösztönzője arra, hogy kíméletesen bánjon az Apple-lel, akár alkut kössön a vámokról”, szerinte „sokkal erősebb az ösztönzés a kemény fellépésre”. Trump új vámtarifái azután születtek, hogy megjelent a hír, az Apple beszállítója, a Foxconn 1,5 milliárd dollárt költene egy iPhone-okat gyártó indiai üzemre. Az elnök közölte, hogy a vámok június végén kezdődnek, és minden külföldön gyártott okostelefont érintenek, beleértve a Samsung készülékeit is.
A hét elején Cook Washingtonba látogatott, ahol Scott Bessent pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A Fox News adásában Bessent azt mondta, hogy a kormányzat a félvezetők és elektronikai alkatrészek tengerentúli gyártását „az egyik legnagyobb sebezhető pontunknak” tekinti, amelynek kezelésében az Apple segíthet. "Trump elnök következetesen egyértelművé tette, hogy szükség van a nemzeti és gazdasági biztonságunk szempontjából kritikus fontosságú gyártás áttelepítésére, beleértve a félvezetők és az azokat használó termékek gyártását is” - mondta Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője. Hozzátette, hogy a kormányzat „továbbra is termékeny kapcsolatot ápol az Apple-lel”.
A Fehér Ház új vámtervének időzítése nem is lehetne rosszabb Cook számára, aki közel 14 éve vezeti az Apple-t. A múlt hónapban a vállalat fájó vereséget szenvedett egy App Store-perben. A per bírája megdorgálta a társaság vezetőit, mondván, hogy "eskü alatt hazudtak”, és hogy „Cook rosszul választott”, és úgy döntött, hogy az Apple-nek meg kell változtatnia az App Store működését. Jony Ive, az Apple korábbi vezető tervezője, aki elhidegült Cooktól és 2019-ben távozott a cégtől, a múlt héten csatlakozott az OpenAI-hoz, hogy egy potenciális iPhone-versenytársat építsen. A Vision Pro vegyes valóság fejhallgatója, amelyet 2024 januárjában, rajongás közepette mutattak be, csalódást okozott. Márciusban pedig az Apple elhalasztotta az új Siri beígért kiadását, ami újabb kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy képes-e felvenni a versenyt a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott iparági versenyben.
Az OpenAI egyik fő célja egy olyan mesterséges intelligenciával működő eszköz kifejlesztése, amely megváltoztatja a jelenlegi számítástechnikai paradigmát, amelyben az emberek egész nap fekete téglalapokat bámulnak. Nehéz felmérni egy vadonatúj számítástechnikai eszközben rejlő lehetőségeket egy olyan cégtől, amely még soha nem készített ilyet. Mégis, az a tény, hogy a támadás az iPhone és más sikeres Apple-termékek tervezését vezető embertől származik, azt jelenti, hogy a bejelentést nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Az Apple látja a fenyegetést: „Lehet, hogy 10 év múlva már nem lesz szükséged iPhone-ra, bármilyen őrültségnek is hangzik” - vallotta az Apple egyik vezetője, Eddy Cue egy bírósági tárgyaláson ebben a hónapban.
Ennek ellenére az Apple piaci értéke több mint 2,5 billió dollárral nőtt a vezetése alatt, ami 2011 óta naponta mintegy 500 millió dollárt jelent. Az Apple pedig továbbra is pénztermelő gépezet, éves szinten közel 100 milliárd dolláros nyereséget termel. A részvényesek még mindig Cook legfontosabb választói. És a részvények 25%-os esése a csúcsról mutatja, hogy aggódnak amiatt, hogy ő - vagy bárki más - képes lesz-e elnavigálni a 2025-ös zavaros vizeken.
Az Apple-ről elmondható, hogy a vállalat türelmes, és ez a múltban gyakran kifizetődött. A társaság várhatóan nem mutat be semmilyen mesterséges intelligencia áttörést a pár hét múlva esedékes éves fejlesztői konferenciáján. Cook pedig az Apple legutóbbi eredménybeszámolóján azt mondta, hogy a személyre szabott Siri asszisztens még nem érkezett meg, mert a jelenlegi még nem felel meg az Apple „magas minőségi mércéjének”. A vállalatnak talán nem is kell elsőnek lennie a mesterséges intelligencia terén. Nem ez a cég készítette az első zenelejátszót, okostelefont vagy táblagépet. Várt, majd meghódította az egyes piacokat a legjobbakkal. Kérdés, hogy az eszközöknél sikeres stratégia az MI esetében is működni fog-e.
Állami és szövetségi törvényhozók törvényekkel fenyegetik az alkalmazásboltot, hogy az Apple-t kötelezzék a felhasználók életkorának ellenőrzésére. Bár egy ilyen lépés végső hatása nem egyértelmű, csökkentheti a tinédzserek költekezését, vagy akár felhatalmazhatja a szülőket arra, hogy jobban korlátozzák a tinédzserek okostelefonokkal való foglalkozását. Az Apple több milliárdos bevételt termel szolgáltatási üzletágából, amelynek bruttó haszonkulcsa 70% feletti, míg a hardver esetében ez az arány kevesebb mint 40%.
Eközben a Google ellen indított trösztellenes ügyet felügyelő bíró követelheti, hogy a keresőóriás ne fizessen az Apple-nek évente mintegy 20 milliárd dollárt azért, hogy a Safari alapértelmezett keresőmotorja legyen, ami az Apple számára alapvetően tiszta profitot jelent. Természetesen mindezek a problémák elhalványulnak a Cook legnagyobb alkotását - az Apple kínai beszállítói láncát - fenyegető veszélyek mellett. Trump követelései ellenére az Apple nem sokat tehet az iPhone-gyártás áthelyezéséért, amely továbbra is Kínában összpontosul. Bár az Apple egyre több iPhone végső összeszerelését helyezi át Indiába, a készülékben lévő alkatrészek nagy része még mindig a Himalája túloldaláról származik.
Trump újraválasztásával Cook úgy tűnt, hogy erős pozícióban van ahhoz, hogy segítsen az Apple-nek eligazodni az új kormányzatban. Trump 2019-ben azt mondta, hogy Cook "nagyszerű vezető, mert ő hív engem, mások pedig nem”. Cook pedig időnként jelezte, hogy nem ért egyet az elnökkel. A Fortune magazin egyik konferenciáján 2017 végén kifejtette, hogy a vállalat szívesen gyártana dolgokat az Egyesült Államokban, de Kínában több mérnök és jobb készségek vannak. Néhány hónappal később az MSNBC adásában jelent meg, és bírálta az elnök bevándorlási politikáját.
Idén a meleg kapcsolatuk kihűlt. Trump elszánt arra, hogy a gyártást gyorsan az Egyesült Államokba költöztesse, ami az Apple-t tette elsődleges célpontjává. A kormányzat más prioritásaival, például a sokszínűségi kezdeményezések lebontásával kapcsolatban Cook igyekezett diplomatikus álláspontot képviselni. A februári éves részvényesi közgyűlésen azt mondta, hogy az Apple továbbra is elkötelezett „a méltóság és a mindenki iránti tisztelet vezérlő csillaga” mellett, és továbbra is „az összetartozás kultúráját” fogja megteremteni, de lehet, hogy változtatásokra lesz szükség, hogy megfeleljen a változó jogi környezetnek.
A nagyobb problémát a kereskedelem jelenti. Az Apple nem kötelezte el magát amellett, hogy az iPhone, az iPad vagy a Mac laptopok gyártása az Egyesült Államokban történjen. Ehelyett a vállalat úgy döntött, hogy Indiában szerel össze több iPhone-t. Az Apple azzal próbálta elhárítani Trump kritikáit a külföldi gyártással kapcsolatban, hogy ígéretet tett arra, hogy a következő négy évben 500 milliárd dollárt költ az Egyesült Államokban. Cook megpróbálhatja Trumpot kiengesztelni azzal, hogy valami más gyártását áthelyezi az Egyesült Államokba, és Scott Bessent pénzügyminiszter talán adott Cooknak egy kiutat az iPhone-okkal kapcsolatban, amikor azt mondta, hogy a kormányzat azt szeretné, ha az Apple több chipet gyártana otthon. De Trump egyértelműen többet vár, egy Amerikában gyártott iPhone-t akar, de egy ilyen készülék több mint 3000 dollárba kerülhet, így nem valószínű, hogy kapni fog egyet.
Cook hangsúlyozta, hogy a vállalat idén 19 milliárd chipet fog az Egyesült Államokból beszerezni, és elkezdi az MI-szerverek gyártását Houstonban. De a szerverek nem elégítették ki Trumpot, azt szeretné, ha az iPhone-ok az Egyesült Államokban készülnének. A belengetett vám 25 százalékkal növelné az Indiából vagy Kínából az Egyesült Államokba szállított iPhone-ok költségét. Ez nem olyan magas, hogy végzetes kárt okoznak az Apple számára, de Trump bármikor emelhet rajta, amíg el nem éri amit akar. "Ha Amerikában fogják eladni, azt akarom, hogy az Egyesült Államokban épüljön” - mondta Trump. "Képesek erre.”
Trump elnök közelmúltbeli közel-keleti útját megelőzően a Fehér Ház számos amerikai vállalat vezérigazgatóját és képviselőjét bátorította arra, hogy csatlakozzanak hozzá. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója ezt elutasította. A választás láthatóan irritálta Trumpot, mert miközben Szaúd-Arábiából az Egyesült Arab Emírségekbe repült, többször is célba vette Cookot. Rijádban tartott beszéde során például megdicsérte Jensen Huangot, az Nvidia vezérigazgatóját, amiért a Fehér Ház küldöttségével együtt a Közel-Keletre utazott. Aztán jött a beszólás: "Úgy értem, Tim Cook nincs itt, de te igen” - mondta Trump Huangnak egy olyan rendezvényen, amelyen olyan vezérigazgatók vettek részt, mint Sam Altman az OpenAI-tól vagy Lisa Su az AMD-től. Később Katarban Trump azt mondta, hogy „volt egy kis problémája Tim Cookkal”. Az elnök dicsérte az Apple amerikai beruházásait, majd elmondta, hogy közölte Cookkal: "De most hallom, hogy egész Indiában építkezel. Nem akarom, hogy Indiában építs".
Aztán a közösségi médiában nyilvánosan is betámadta, saját kormányát és az Apple vezetőségét is meglepve 25 százalékos vámmal fenyegette meg az Egyesült Államokon kívül bárhol máshol gyártott iPhone-okat. A poszt az Apple-t ismét a kormányzat célkeresztjébe állította, alig több mint egy hónappal azután, hogy Cook kilobbizta a Kínában összeszerelt és az Egyesült Államokban értékesített iPhone-okra kivetett 145 százalékos vám alóli mentességet. Az új fenyegetés fordulatot jelent Cook számára. Nyolc év alatt Trump egyik legkedveltebb vezérigazgatójából - akit az elnök 2019-ben tévesen és humorosan Tim Apple-nek nevezett - a Fehér Ház egyik legnagyobb vállalati célpontjává vált. Az összeomlás elég nagy ahhoz, hogy a bennfentesek Washingtonban és a Szilícium-völgyben is elgondolkodjanak, összeomlott a tech vezető befolyása Trumpra?
Nu Wexler, a Four Corners Public Affairs igazgatója, a Google és a Facebook korábbi washingtoni politikai kommunikációs vezetője szerint visszafelé sült el Cook "nagyon nyilvános kapcsolata” Trumppal. "Ez hátrányos helyzetbe hozta az Apple-t, mert minden lépést, beleértve Trump esetleges engedményét is, mindenki alaposan megvizsgál” - mondta Wexler. Trumpnak pedig "nem volt sok ösztönzője arra, hogy kíméletesen bánjon az Apple-lel, akár alkut kössön a vámokról”, szerinte „sokkal erősebb az ösztönzés a kemény fellépésre”. Trump új vámtarifái azután születtek, hogy megjelent a hír, az Apple beszállítója, a Foxconn 1,5 milliárd dollárt költene egy iPhone-okat gyártó indiai üzemre. Az elnök közölte, hogy a vámok június végén kezdődnek, és minden külföldön gyártott okostelefont érintenek, beleértve a Samsung készülékeit is.
A hét elején Cook Washingtonba látogatott, ahol Scott Bessent pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A Fox News adásában Bessent azt mondta, hogy a kormányzat a félvezetők és elektronikai alkatrészek tengerentúli gyártását „az egyik legnagyobb sebezhető pontunknak” tekinti, amelynek kezelésében az Apple segíthet. "Trump elnök következetesen egyértelművé tette, hogy szükség van a nemzeti és gazdasági biztonságunk szempontjából kritikus fontosságú gyártás áttelepítésére, beleértve a félvezetők és az azokat használó termékek gyártását is” - mondta Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője. Hozzátette, hogy a kormányzat „továbbra is termékeny kapcsolatot ápol az Apple-lel”.
A Fehér Ház új vámtervének időzítése nem is lehetne rosszabb Cook számára, aki közel 14 éve vezeti az Apple-t. A múlt hónapban a vállalat fájó vereséget szenvedett egy App Store-perben. A per bírája megdorgálta a társaság vezetőit, mondván, hogy "eskü alatt hazudtak”, és hogy „Cook rosszul választott”, és úgy döntött, hogy az Apple-nek meg kell változtatnia az App Store működését. Jony Ive, az Apple korábbi vezető tervezője, aki elhidegült Cooktól és 2019-ben távozott a cégtől, a múlt héten csatlakozott az OpenAI-hoz, hogy egy potenciális iPhone-versenytársat építsen. A Vision Pro vegyes valóság fejhallgatója, amelyet 2024 januárjában, rajongás közepette mutattak be, csalódást okozott. Márciusban pedig az Apple elhalasztotta az új Siri beígért kiadását, ami újabb kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy képes-e felvenni a versenyt a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott iparági versenyben.
Az OpenAI egyik fő célja egy olyan mesterséges intelligenciával működő eszköz kifejlesztése, amely megváltoztatja a jelenlegi számítástechnikai paradigmát, amelyben az emberek egész nap fekete téglalapokat bámulnak. Nehéz felmérni egy vadonatúj számítástechnikai eszközben rejlő lehetőségeket egy olyan cégtől, amely még soha nem készített ilyet. Mégis, az a tény, hogy a támadás az iPhone és más sikeres Apple-termékek tervezését vezető embertől származik, azt jelenti, hogy a bejelentést nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Az Apple látja a fenyegetést: „Lehet, hogy 10 év múlva már nem lesz szükséged iPhone-ra, bármilyen őrültségnek is hangzik” - vallotta az Apple egyik vezetője, Eddy Cue egy bírósági tárgyaláson ebben a hónapban.
Ennek ellenére az Apple piaci értéke több mint 2,5 billió dollárral nőtt a vezetése alatt, ami 2011 óta naponta mintegy 500 millió dollárt jelent. Az Apple pedig továbbra is pénztermelő gépezet, éves szinten közel 100 milliárd dolláros nyereséget termel. A részvényesek még mindig Cook legfontosabb választói. És a részvények 25%-os esése a csúcsról mutatja, hogy aggódnak amiatt, hogy ő - vagy bárki más - képes lesz-e elnavigálni a 2025-ös zavaros vizeken.
Az Apple-ről elmondható, hogy a vállalat türelmes, és ez a múltban gyakran kifizetődött. A társaság várhatóan nem mutat be semmilyen mesterséges intelligencia áttörést a pár hét múlva esedékes éves fejlesztői konferenciáján. Cook pedig az Apple legutóbbi eredménybeszámolóján azt mondta, hogy a személyre szabott Siri asszisztens még nem érkezett meg, mert a jelenlegi még nem felel meg az Apple „magas minőségi mércéjének”. A vállalatnak talán nem is kell elsőnek lennie a mesterséges intelligencia terén. Nem ez a cég készítette az első zenelejátszót, okostelefont vagy táblagépet. Várt, majd meghódította az egyes piacokat a legjobbakkal. Kérdés, hogy az eszközöknél sikeres stratégia az MI esetében is működni fog-e.
Állami és szövetségi törvényhozók törvényekkel fenyegetik az alkalmazásboltot, hogy az Apple-t kötelezzék a felhasználók életkorának ellenőrzésére. Bár egy ilyen lépés végső hatása nem egyértelmű, csökkentheti a tinédzserek költekezését, vagy akár felhatalmazhatja a szülőket arra, hogy jobban korlátozzák a tinédzserek okostelefonokkal való foglalkozását. Az Apple több milliárdos bevételt termel szolgáltatási üzletágából, amelynek bruttó haszonkulcsa 70% feletti, míg a hardver esetében ez az arány kevesebb mint 40%.
Eközben a Google ellen indított trösztellenes ügyet felügyelő bíró követelheti, hogy a keresőóriás ne fizessen az Apple-nek évente mintegy 20 milliárd dollárt azért, hogy a Safari alapértelmezett keresőmotorja legyen, ami az Apple számára alapvetően tiszta profitot jelent. Természetesen mindezek a problémák elhalványulnak a Cook legnagyobb alkotását - az Apple kínai beszállítói láncát - fenyegető veszélyek mellett. Trump követelései ellenére az Apple nem sokat tehet az iPhone-gyártás áthelyezéséért, amely továbbra is Kínában összpontosul. Bár az Apple egyre több iPhone végső összeszerelését helyezi át Indiába, a készülékben lévő alkatrészek nagy része még mindig a Himalája túloldaláról származik.
Trump újraválasztásával Cook úgy tűnt, hogy erős pozícióban van ahhoz, hogy segítsen az Apple-nek eligazodni az új kormányzatban. Trump 2019-ben azt mondta, hogy Cook "nagyszerű vezető, mert ő hív engem, mások pedig nem”. Cook pedig időnként jelezte, hogy nem ért egyet az elnökkel. A Fortune magazin egyik konferenciáján 2017 végén kifejtette, hogy a vállalat szívesen gyártana dolgokat az Egyesült Államokban, de Kínában több mérnök és jobb készségek vannak. Néhány hónappal később az MSNBC adásában jelent meg, és bírálta az elnök bevándorlási politikáját.
Idén a meleg kapcsolatuk kihűlt. Trump elszánt arra, hogy a gyártást gyorsan az Egyesült Államokba költöztesse, ami az Apple-t tette elsődleges célpontjává. A kormányzat más prioritásaival, például a sokszínűségi kezdeményezések lebontásával kapcsolatban Cook igyekezett diplomatikus álláspontot képviselni. A februári éves részvényesi közgyűlésen azt mondta, hogy az Apple továbbra is elkötelezett „a méltóság és a mindenki iránti tisztelet vezérlő csillaga” mellett, és továbbra is „az összetartozás kultúráját” fogja megteremteni, de lehet, hogy változtatásokra lesz szükség, hogy megfeleljen a változó jogi környezetnek.
A nagyobb problémát a kereskedelem jelenti. Az Apple nem kötelezte el magát amellett, hogy az iPhone, az iPad vagy a Mac laptopok gyártása az Egyesült Államokban történjen. Ehelyett a vállalat úgy döntött, hogy Indiában szerel össze több iPhone-t. Az Apple azzal próbálta elhárítani Trump kritikáit a külföldi gyártással kapcsolatban, hogy ígéretet tett arra, hogy a következő négy évben 500 milliárd dollárt költ az Egyesült Államokban. Cook megpróbálhatja Trumpot kiengesztelni azzal, hogy valami más gyártását áthelyezi az Egyesült Államokba, és Scott Bessent pénzügyminiszter talán adott Cooknak egy kiutat az iPhone-okkal kapcsolatban, amikor azt mondta, hogy a kormányzat azt szeretné, ha az Apple több chipet gyártana otthon. De Trump egyértelműen többet vár, egy Amerikában gyártott iPhone-t akar, de egy ilyen készülék több mint 3000 dollárba kerülhet, így nem valószínű, hogy kapni fog egyet.
Cook hangsúlyozta, hogy a vállalat idén 19 milliárd chipet fog az Egyesült Államokból beszerezni, és elkezdi az MI-szerverek gyártását Houstonban. De a szerverek nem elégítették ki Trumpot, azt szeretné, ha az iPhone-ok az Egyesült Államokban készülnének. A belengetett vám 25 százalékkal növelné az Indiából vagy Kínából az Egyesült Államokba szállított iPhone-ok költségét. Ez nem olyan magas, hogy végzetes kárt okoznak az Apple számára, de Trump bármikor emelhet rajta, amíg el nem éri amit akar. "Ha Amerikában fogják eladni, azt akarom, hogy az Egyesült Államokban épüljön” - mondta Trump. "Képesek erre.”