SG.hu·
Az Európai Bizottság szerint az Apple döntött a Siri AI halasztásáról
Az Apple adatvédelmi aggályokra hivatkozik, Brüsszel szerint azonban a vállalatnak alkalmazkodnia kell az interoperabilitási kötelezettségekhez.
Az Apple ezen a héten jelentette be digitális asszisztensének, a Sirinek a továbbfejlesztett változatát, amely mesterséges intelligenciára épülő funkciókkal segíti a felhasználókat a kérdések megválaszolásában, feladatok elvégzésében és az eszközökön, illetve alkalmazásokban található információk felkutatásában. A vállalat közlése szerint a Siri még az idei év folyamán elérhetővé válik, ám az Európai Unió 27 tagállamában élő, hozzávetőleg 450 millió embernek tovább kell várnia.
Az Európai Bizottság reagált az Apple bejelentésére, miszerint a Siri MI nem indul el az Európai Unióban, és közölte, hogy ez a döntés kizárólag az Apple-é. A Bizottság szerint a vállalat ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelő megoldást dolgozott volna ki, inkább mentességet próbált kérni a rá vonatkozó kötelezettségek alól. A Bizottság szóvivője, Thomas Regnier Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az Apple nem tudott olyan interoperabilitási megoldásokat kialakítani, amelyek megfelelnek az Európai Unió adatvédelmi és biztonsági követelményeinek. Ehelyett azt kérte, hogy teljes mértékben mentesítsék jogi kötelezettségei alól.
Regnier úgy fogalmazott, hogy az Apple "kapuőr" szerepet tölt be, és "nem zárhatja le a piacot". "A Siri AI európai bevezetésének elhalasztásáról szóló döntés az Apple döntése, és kizárólag az Apple-é. Az Apple egyszerűen nem tudott olyan interoperabilitási megoldásokat kidolgozni, amelyek megfelelnek az Európai Unió alapvető adatvédelmi és biztonsági előírásainak. Ahelyett, hogy megfelelő jogkövető megoldást próbált volna találni, az Apple egyszerűen azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy mentesítsék az interoperabilitási kötelezettségei alól. Ez nem lehetséges."
A Bizottság állásfoglalása bizonyos mértékig ellentmond az Apple által korábban ismertetett eseménysornak. Az Apple előző nap jelentette be, hogy a Siri AI sem iOS-en, sem iPadOS-en nem lesz elérhető az Európai Unióban, és ezért a szabályozó hatóságokat tette felelőssé, azt állítva, hogy azok nem működtek együtt érdemben a javasolt megoldások kidolgozásában. Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős vezető alelnöke kijelentette, hogy a vállalat "mélységesen csalódott" a kialakult helyzet miatt. Elmondása szerint a szabályozó hatóságok elutasították az Apple valamennyi javaslatát, köztük egy Trusted System Agent nevű rendszert is, amely lehetővé tette volna, hogy külső fejlesztők virtuális asszisztensei ugyanazokat az eszközszintű képességeket érjék el biztonságos módon, mint amelyeket a Siri AI használ.
A Bizottság beszámolója azonban egészen más képet fest. A szabályozók szerint nem az Apple által javasolt technikai megoldások részleteiről folyt a vita. Állításuk szerint az Apple valójában azt kérte, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály, vagyis a Digital Markets Act alapján teljes körű felmentést kapjon interoperabilitási kötelezettségei alól. Az Európai Bizottság szerint ilyen kivétel biztosítására nincs lehetőség. Az Apple ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a DMA előírásai azt követelnék meg, hogy bármely MI rendszer "szinte korlátlan hozzáférést" kapjon a felhasználók készülékeihez. A vállalat szerint ez komoly adatvédelmi és biztonsági kockázatokat hordozna magában.
Ahhoz, hogy egy MI-alapú asszisztens hatékonyan működjön, a szoftvernek széles körű hozzáférésre van szüksége a felhasználó eszközén, hogy átvizsgálhassa a fájlokat, alkalmazásokat, fényképeket és egyéb adatokat. Az Apple szerint, ha ilyen szintű hozzáférést kapnának külső alkalmazásfejlesztők, az magában hordozná a személyes adatok, köztük a jelszavak és fényképek ellopásának veszélyét, valamint annak kockázatát, hogy a fájlokat és a fiókbeállításokat engedély nélkül módosítsák. Európa az Apple második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 2025-ben 111 milliárd dollár értékű értékesítéssel. Kína, ahol a szolgáltatás szintén nem lesz azonnal elérhető, az Apple harmadik legfontosabb piaca. Az Apple ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszabb távon szeretné elérhetővé tenni a Siri AI szolgáltatást az Európai Unióban is, és továbbra is kapcsolatban marad az európai szabályozó hatóságokkal. Arra azonban nem adott választ, hogy erre mikor kerülhet sor.
Az ügy jól szemlélteti az egyre erősödő feszültséget az amerikai technológiai vállalatok és az Európai Unió szabályozási törekvései között. Míg az EU a verseny erősítését, az interoperabilitást és a fogyasztói választási lehetőségek bővítését tekinti elsődleges célnak, addig az érintett cégek gyakran arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen előírások veszélyeztethetik a felhasználók adatainak biztonságát és lassíthatják az innovációt. Az sem példa nélküli, hogy egy amerikai technológiai vállalat új szolgáltatásának európai rajtját szabályozási viták késleltetik. Korábban a Meta is halasztotta egyes MI alapú szolgáltatásainak, intelligens szemüvegeinek és a Threads közösségi platformnak az európai bevezetését, míg az Apple már 2024-ben is visszatartott bizonyos MI funkciókat az uniós piacról.
Az Apple ezen a héten jelentette be digitális asszisztensének, a Sirinek a továbbfejlesztett változatát, amely mesterséges intelligenciára épülő funkciókkal segíti a felhasználókat a kérdések megválaszolásában, feladatok elvégzésében és az eszközökön, illetve alkalmazásokban található információk felkutatásában. A vállalat közlése szerint a Siri még az idei év folyamán elérhetővé válik, ám az Európai Unió 27 tagállamában élő, hozzávetőleg 450 millió embernek tovább kell várnia.
Az Európai Bizottság reagált az Apple bejelentésére, miszerint a Siri MI nem indul el az Európai Unióban, és közölte, hogy ez a döntés kizárólag az Apple-é. A Bizottság szerint a vállalat ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelő megoldást dolgozott volna ki, inkább mentességet próbált kérni a rá vonatkozó kötelezettségek alól. A Bizottság szóvivője, Thomas Regnier Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az Apple nem tudott olyan interoperabilitási megoldásokat kialakítani, amelyek megfelelnek az Európai Unió adatvédelmi és biztonsági követelményeinek. Ehelyett azt kérte, hogy teljes mértékben mentesítsék jogi kötelezettségei alól.
Regnier úgy fogalmazott, hogy az Apple "kapuőr" szerepet tölt be, és "nem zárhatja le a piacot". "A Siri AI európai bevezetésének elhalasztásáról szóló döntés az Apple döntése, és kizárólag az Apple-é. Az Apple egyszerűen nem tudott olyan interoperabilitási megoldásokat kidolgozni, amelyek megfelelnek az Európai Unió alapvető adatvédelmi és biztonsági előírásainak. Ahelyett, hogy megfelelő jogkövető megoldást próbált volna találni, az Apple egyszerűen azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy mentesítsék az interoperabilitási kötelezettségei alól. Ez nem lehetséges."
A Bizottság állásfoglalása bizonyos mértékig ellentmond az Apple által korábban ismertetett eseménysornak. Az Apple előző nap jelentette be, hogy a Siri AI sem iOS-en, sem iPadOS-en nem lesz elérhető az Európai Unióban, és ezért a szabályozó hatóságokat tette felelőssé, azt állítva, hogy azok nem működtek együtt érdemben a javasolt megoldások kidolgozásában. Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős vezető alelnöke kijelentette, hogy a vállalat "mélységesen csalódott" a kialakult helyzet miatt. Elmondása szerint a szabályozó hatóságok elutasították az Apple valamennyi javaslatát, köztük egy Trusted System Agent nevű rendszert is, amely lehetővé tette volna, hogy külső fejlesztők virtuális asszisztensei ugyanazokat az eszközszintű képességeket érjék el biztonságos módon, mint amelyeket a Siri AI használ.
A Bizottság beszámolója azonban egészen más képet fest. A szabályozók szerint nem az Apple által javasolt technikai megoldások részleteiről folyt a vita. Állításuk szerint az Apple valójában azt kérte, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály, vagyis a Digital Markets Act alapján teljes körű felmentést kapjon interoperabilitási kötelezettségei alól. Az Európai Bizottság szerint ilyen kivétel biztosítására nincs lehetőség. Az Apple ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a DMA előírásai azt követelnék meg, hogy bármely MI rendszer "szinte korlátlan hozzáférést" kapjon a felhasználók készülékeihez. A vállalat szerint ez komoly adatvédelmi és biztonsági kockázatokat hordozna magában.
Ahhoz, hogy egy MI-alapú asszisztens hatékonyan működjön, a szoftvernek széles körű hozzáférésre van szüksége a felhasználó eszközén, hogy átvizsgálhassa a fájlokat, alkalmazásokat, fényképeket és egyéb adatokat. Az Apple szerint, ha ilyen szintű hozzáférést kapnának külső alkalmazásfejlesztők, az magában hordozná a személyes adatok, köztük a jelszavak és fényképek ellopásának veszélyét, valamint annak kockázatát, hogy a fájlokat és a fiókbeállításokat engedély nélkül módosítsák. Európa az Apple második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 2025-ben 111 milliárd dollár értékű értékesítéssel. Kína, ahol a szolgáltatás szintén nem lesz azonnal elérhető, az Apple harmadik legfontosabb piaca. Az Apple ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszabb távon szeretné elérhetővé tenni a Siri AI szolgáltatást az Európai Unióban is, és továbbra is kapcsolatban marad az európai szabályozó hatóságokkal. Arra azonban nem adott választ, hogy erre mikor kerülhet sor.
Az ügy jól szemlélteti az egyre erősödő feszültséget az amerikai technológiai vállalatok és az Európai Unió szabályozási törekvései között. Míg az EU a verseny erősítését, az interoperabilitást és a fogyasztói választási lehetőségek bővítését tekinti elsődleges célnak, addig az érintett cégek gyakran arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen előírások veszélyeztethetik a felhasználók adatainak biztonságát és lassíthatják az innovációt. Az sem példa nélküli, hogy egy amerikai technológiai vállalat új szolgáltatásának európai rajtját szabályozási viták késleltetik. Korábban a Meta is halasztotta egyes MI alapú szolgáltatásainak, intelligens szemüvegeinek és a Threads közösségi platformnak az európai bevezetését, míg az Apple már 2024-ben is visszatartott bizonyos MI funkciókat az uniós piacról.