Az InPost alapítója, Rafal Brzoska 150 prominens személyiséggel együtt szeretne pert indítani a Facebook anyavállalata ellen mesterséges intelligencia által létrehozott képek miatt.

Lengyelország egyik leggazdagabb vállalkozója azt szeretné, ha országának befolyásos személyiségei jogi lépéseket tennének a Meta ellen a közösségi médiavállalat platformjain terjedő „deepfake” csalások miatt. Az InPost csomagmegőrző cég alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy mintegy 150 olyan prominens lengyelországi személyt azonosított, akiket mesterséges intelligencia által generált imitációk céloztak meg, és akik csatlakoznának az 1,45 billió dolláros technológiai csoport elleni perhez.

A kereset a lengyel adatvédelmi hatóságok által nemrégiben hozott végzés „folytatása” lenne, amelynek célja, hogy a Meta platformjain ne jelenhessenek meg hamis hírek és képek, amelyeken az ő és felesége, Omenaa Mensah televíziós műsorvezető képmása szerepel. A múlt hónapban egy varsói bíróság előzetes döntést hozott, amelyben helyt adott Brzoska tiltó végzéssel kapcsolatos követeléseinek. "Semmi bajom a Metával mint céggel, de nagy nemet mondok arra, hogy kéz a kézben keressenek pénzt bűnözőkkel, akiknek a platform felhasználóinak körében reklámoznak bűncselekményeket” - mondta a lengyel milliárdos. „Ha a Meta akarná, nullára csökkenthetnék ezt, de rengeteg pénzt keresnek a deepfake anyagokkal”.

A Meta egyre nagyobb nyomás alá kerül, hogy kezelje a platformjain megjelenő kifinomult és meggyőző hamisítások növekvő áradatát, többek között olyan hirdetések blokkolásával, amelyekben valódi emberekről az MI által készített, a beleegyezésük nélkül létrehozott képek, videók és hangok szerepelnek. Júniusban egy amerikai bíró engedélyezte Andrew Forrest ausztrál bányászati milliárdosnak, hogy beperelje a Metát a Facebook deepfake hirdetései miatt, amelyekben kripto befektetéseket népszerűsítettek az ő nevében. Mások, mint például Martin Lewis, a brit MoneySavingExpert.com alapítója, már régóta panaszkodnak a nevüket és képüket engedély nélkül használó hamis hirdetésekre.

A Meta irányelvei tiltják az olyan hirdetések futtatását, amelyek közszereplőket használnak fel megtévesztő módon arra, hogy megpróbáljanak pénzt kicsalni az emberektől. Októberben a platform bejelentette, hogy teszteli az arcfelismerő technológia használatát az általa „celeb-csali hirdetéseknek” nevezett hirdetések észlelésére és blokkolására a platformjain, függetlenül attól, hogy a mesterséges intelligencia bevetésre kerül-e vagy sem.

Brzoska 2006-ban alapította cégét, és azóta az InPostot Európa legnagyobb automatizált csomagmegőrző szolgáltatójává tette. Az InPost piaci értéke 8,3 milliárd euró, miután 2021-ben az amerikai Advent International magántőke-befektető cég támogatásával tőzsdére vezették Amszterdamban. Brzoska elmondta, hogy a 150 lehetséges társperest tartalmazó listáján szerepel több korábbi lengyel elnök és miniszterelnök, de konkrét neveket nem közölt azokról, akiket megkeresne. Elmondta, hogy a cél az, hogy a Metát rákényszerítsék a deepfake csalások terjedésének megállítására, de nem akar pénzügyi kártérítést kérni a magánélet korábbi megsértéséért.

„Arra szeretném bátorítani mind a 150 érintett lengyelországi embert, hogy csatlakozzon a peremhez” - mondta Brzoska, aki precedenst keres, amely más országokban, különösen az Európai Unióban, más áldozatoknak is ugyanezt az utat biztosítaná. Szerintem ez megvalósítható: az Egyesült Államokban élő áldozatoknak, gondolom, nagyon nehéz lesz, de szabályozása miatt nagy reményt fűzök az Európai Unió iránt”. Az EU az online adatvédelmi jogok élére állt olyan jogszabályokkal, mint az általános adatvédelmi rendelet, egy olyan mérföldkőnek számító jogszabály, amely lehetővé teszi az európai szabályozók számára, hogy kemény bírságokat szabjanak ki azokra a vállalatokra, amelyek nem védik meg a polgárok adatait.

A Meta közleményében azt írta: „A Meta nem akarja, hogy a cégek az adatvédelmi szabályokat megszegjék. Az átverések összetett fenyegetést jelentenek, amelyek iparágakon átívelően célba veszik, megtévesztik és manipulálják az embereket, a csalók pedig minden rendelkezésükre álló platformot felhasználnak, és folyamatosan alkalmazkodnak ahhoz, hogy kikerüljék a jogérvényesítést.” A vállalat hozzátette: „Nem akarjuk, hogy az alkalmazásainkon olyan hirdetések jelenjenek meg, amelyek az emberek átverésére vagy félrevezetésére törekszenek - ezek sértik az irányelveinket és károsítják a platformjainkat. Éppen ezért iparági társainkkal együtt folyamatosan lépéseket teszünk a felderítés és a végrehajtás javítása érdekében”.”