Tegnap este több mint 6000 tech-rajongó áramlott be a San Francisco-i Chase Centerbe, a Golden State Warriorsnak otthont adó és olyan popsztárokat, mint Olivia Rodrigo vendégül látó hatalmas rendezvénytérbe. Programozók, kockázati tőkebefektetők és szilícium-völgyi mogulok beszélgettek, miközben pizzaszeletekkel a kezükben keresték a helyüket. Az eseményen megjelent Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója, Daniel Ek, a Spotify alapítója Svédországból, de még Jensen Huang, az Nvidia nagyon elfoglalt vezérigazgatója is feltűnt. A várakozás nagy volt. Az emberek nem azért voltak ott, hogy egy koncerten tomboljanak, hanem 50 dollárt vagy annál is többet fizettek egy jegyért, hogy lássák Mark Zuckerberget, a Meta vezérigazgatóját, amint a mesterséges intelligenciáról ad elő és arról beszél, hogy miként tudott naggyá válni a Szilícium-völgyben.

A Meta vezérigazgatója az Acquired podcast házigazdáival, David Rosenthalnal és Ben Gilberttel ült le közel másfél órán át beszélgetni, és a szegmensek között zenekar játszott betéteket. Az üzletemberek számára kihagyhatatlan adásnak általában több mint 800 000 hallgatója van, és abban az Uber, a Sequoia Capital, a Berkshire Hathaway és mások vezetői szerepelnek. De a 40 éves Zuckerberg az eddigi legnagyobb fogás. „Ez a technológia ünnepe” - jelentette ki Rosenthal a színpadon. Ha furcsán hangzik, hogy egy podcastban nyilatkoznak a világ legnevesebb üzleti vezetői, akkor lehet, hogy nem figyelt oda. Az elmúlt években a Wall Street és azon túl a Szilícium-völgy milliárdosai és felsővezetői elkezdtek felhagyni azzal a megszokott gyakorlattal, hogy csak hagyományos médiainterjúkra üljenek le. Nem is olyan régen a technológiai elit a sajtóval való kapcsolattartás során szigorú szabályok szerint játszott. Zuckerberg és társai rendszeres szereplői voltak olyan eseményeknek, mint a D: All Things Digital technológiai konferencia és a South by Southwest. Rendszeresen interjút adtak olyan ismert hírügynökségeknek, mint a The Washington Post, a The Wall Street Journal vagy a The New York Times.

De manapság ehelyett egyre inkább a podcastok és a YouTube streamek barátságos terében mesélik el saját történeteiket, ahol gyakran nagyobb mozgásterük van arra, hogy - általában hosszasan - kifejtsék törekvéseiket és szenvedélyeiket. Sok interjú olyan, mintha haverok sörözés közben beszélgetnének egy kandalló mellett. Az "Acquired” esemény pedig megmutatta, hogy ez a formátum jelentős hatású, mivel az olyan podcasterek, mint Rosenthal és Gilbert, Lex Fridman vagy Dwarkesh Patel a viszonylagos ismeretlenségből indulva hatalmas hírnévre tettek szert. "A média demokratizálódása lehetővé tette, hogy mindenkinek legyen egy személyes talkshow-ja, és most a befolyásos pozíciókban lévők előtt széles választék áll, ha a nyilvánossághoz akarnak szólni” - mondta Jules Terpak, a digitális kultúra elemzője, aki időnként tech-vezetőkkel is interjúkat készít saját podcastja számára.


Ahogy az olyan technológiai vállalatok, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook - amelyet Zuckerberg később Meta névre keresztelt át - exponenciálisan nőttek, a médiamegjelenések egyre inkább a cégek hatalmára és elszámoltathatóságára összpontosítottak - gyakran a felelős vezetők bosszúságára. Ezzel egy időben a YouTube, a Twitter, az Instagram és a Twitch térhódítása egyéni műsorvezetők új generációját hozta létre, akik közül sokan a hagyományos riportkészítésről váltottak a webkamera és a podcast-mikrofon párosára. "Manapság a technológiai iparágban hajlamosak vagyunk arra, hogy 'közvetlenül' forduljunk a közönségünkhöz, különösen mivel a sajtóban megjelenő cikkek az évek során egyre kritikusabbak lettek” - mondta Sheel Mohnot, a Better Tomorrow Ventures nevű San Franciscó-i kockázati tőkebefektető cég egyik partnere. „Sokan közülünk inkább olyan emberekhez fordulnak, akik nagyszerű történeteket mutatnak be. Nem arról van szó, hogy nem nyújtanak egyensúlyt” - tette hozzá Mohnot. "Megvágják, de a teljes interjút is közzéteszik, és a vezérigazgatóknak ez sokat számít.”

Zuckerberg számára a felvétel diadalmenet volt. Göndör hajjal egy karosszékben ült a színpadon, mögötte pedig egy óriási képernyőre vetítették ki a fejét. Röviddel azután, hogy felugrott a színpadra azzal viccelődött, hogy a következő fellépését talán azért kell beütemeznie, hogy bocsánatot kérjen azért, amit mondani fog. Egy pillanat múlva hozzátette, hogy csak viccelt, és hogy valójában a bocsánatkérés napjainak immár vége. Zuckerbergnek az utóbbi időben volt egyfajta újjáalakulása. Most már szarvasmarhákat tenyészt Hawaiin, hosszú fürtjei és aranylánca van, és római stílusú szobrokat rendel a feleségéről. A színpadon a Facebook alapítója egy feliratos pólót viselt, amelyet Mike Amiri divattervezővel közösen alkotott meg, és amelyen görög betűkkel az áll, hogy „szenvedésen keresztül tanulni”.


Zuckerberg hosszasan beszélt a Meta által az idők során tapasztalt kihívásokról, többek között a 2010-es évek eleji nehéz időszakról, amikor a Facebooknak át kellett állnia a főként asztali számítógépeken használt közösségi hálózatról az okostelefonokra tervezettre. Elmondta, hogy tervei szerint még sok évig a cégnél akar maradni. "Az ember alábecsüli, hogy mennyire fájdalmasak lesznek a dolgok, így akár jó dolgokat is tehetünk” - mondta Zuckerberg a tömegnek a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot is magában foglaló birodalma felépítésének történetéről. Megemlítette Aiszkhüloszt, az ókori görög drámaírót, akit gyakran a tragédia atyjaként emlegetnek, utalva ezzel a hosszú időhorizontra, amelyben cégéről gondolkodik.

A bocsánatkérésre vonatkozó megjegyzés az Nvidia vezérigazgatójára, Jensen Huangra utalt, aki maga is egy baklövést emlegetett, amit az év elején az Acquired podcastben tett. Huang eredeti megjegyzését - miszerint soha nem indította volna el az Nvidiát, ha tudja, amit ma - állítása szerint durván kiragadták a szövegkörnyezetből. A videóban tisztázta, hogy mindenképpen újra belekezdene az Nvidia-t, és hogy megjegyzése inkább a startup-alapítók boldog tudatlanságáról szólt. Bár Zuckerberg nyitó megjegyzése csak egy baráti célzás volt Huang felé, mégis megadta az alaphangot a Meta tulaj új élethez és üzlethez való hozzáállásának. A Facebook alapítója korábban sok időt töltött azzal, hogy bocsánatot kért a Facebook tartalommoderációs problémái miatt. Amikor azonban karrierje legnagyobb hibáiról elmélkedett, Zuckerberg azt mondta, hogy a legnagyobb hibája egy 20 évvel ezelőtti politikai hiba volt. Konkrétan azt mondta, hogy túl nagy felelősséget vállalt a a Facebookon kívül álló problémákért.

„Néhány dologról azt állították, hogy mi csináltuk, vagy mi voltunk a felelősek, de szerintem valójában nem mi voltunk” - mondta Zuckerberg. „Amikor politikai problémáról van szó... vannak jóhiszemű emberek, akik azonosítanak egy problémát, és azt akarják, hogy az orvosolva legyen, és vannak olyanok, akik csak keresnek valakit, akit hibáztathatnak”. A homályos megjegyzések szerint kritikusok a Facebookot vádolják Donald Trump 2016-os választási győzelmében játszott szerepe miatt. A Cambridge Analytica nevű cég többek között a Facebook-felhasználók adatainak felhasználásával befolyásolt szavazókat Trump megválasztása érdekében. Külföldi szereplők is használták a platformot más választások befolyásolására és a politikai megosztottság magvainak elvetésére, ami a céget évek óta sújtó rossz sajtóban és abban csúcsosodott ki, hogy Zuckerbergnek tanúvallomást kellett tennie a kongresszus előtt.

Nem világos, hogy ezek a kampányok valójában mennyire voltak hatékonyak, de a 2016-os választásokat követő hónapokban Zuckerberg azon kesergett, hogy szinte senki sem tudott jót mondani a Facebookról. Most azonban Zuckerberg azt mondja, hogy megtalálta a megfelelő egyensúlyt a politikai kérdésekben. Ennél többet nem mondott, de a közelmúltbeli tettei tanulságosak. Augusztusban levelet küldött a képviselőház republikánusainak, amelyben gyakorlatilag bocsánatot kért a 2020-as COVID-19 körüli félretájékoztatás cenzúrázásáért, és hogy meghajolt a Biden-kormányzat követelései előtt. Zuckerberg azt mondta, sajnálja, hogy akkoriban nem volt szókimondóbb a kormánytisztviselők nyomásával szemben. Zuckerberg azt mondta, hogy a jövőben "visszavágna, ha ilyesmi ismét megtörténne”.

Közben a Meta platformjain a Facebook és az Instagram megszüntette Trump közösségi média-fiókjaira vonatkozó különleges korlátozásokat. Ezeket a korlátozásokat eredetileg a január 6-i lázadás után, 2021-ben helyezték el, de a 2024-es választásokig ki lesznek iktatva. Júliusban a Meta vezérigazgatója, bár nem ment el odáig, hogy egy konkrét amerikai elnökjelöltet támogasson, Trumpot „fenegyereknek”-nek nevezte, amiért a levegőbe emelte az öklét, miután valaki megpróbálta meggyilkolni őt. Tegnap este pedig elmondta, hogy mostanában a közösségi médián kívüli projektek sokkal jobban izgatják, és a Meta-t alapvetően „emberi kapcsolatokkal foglalkozó” cégként jellemezte. A Meta vezérigazgatója megjegyezte, hogy senki sem kel ki reggel az ágyból úgy, hogy „fuck yeah közösségi média!”. Ehelyett több „fantasztikus” terméket akar készíteni, látszólag a Meta AR-szemüvegére, VR-szemüvegére és nyílt forráskódú MI-törekvéseire utalva.

Zuckerberget egy ponton arról faggatták, hogy megbánta-e, hogy a céget Meta névre keresztelte át, ami jelezte a cég elfordulását a metaverzum felé. A vezérigazgató egyszerűen azt válaszolta: „A Meta egy jó név”. Függetlenül attól, hogy Zuckerberg hová összpontosít, a Meta közösségi médiaplatformjain továbbra is emberek milliárdjai gyűlnek össze nap mint nap. Ez azt jelenti, hogy a tartalom moderálásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznia kell, és a vezérigazgatónak következetes döntéseket kell hoznia.