SG.hu
Oroszország betiltotta a Discordot
A tiltás egy szélesebb körű vitát is felújított arról, hogy Oroszország bürokratikus gépezete hogyan hiúsítja meg folyamatosan a katonai erőfeszítéseket.
Oroszország betiltotta a Discordot, a valós idejű kommunikáció népszerű platformját. Ez kiváltotta az orosz hadsereg haragját, amely széles körben használta az alkalmazást az ukrajnai harctéren lévő egységek koordinálására. Az internetes szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor által bejelentett tiltás rávilágít az orosz hadseregben tapasztalható kirívó technológiai hiányosságokra. Több mint 2 és fél éve tart a háború, de nem sikerült biztonságos, megbízható, orosz gyártmányú kommunikációs rendszert bevezetniük, ehelyett olyan magántulajdonban lévő platformokra támaszkodnak, mint a Discord és a Telegram.
Az inváziót támogató katonai bloggerek - akik közül sokan közvetlen kapcsolatban állnak az Ukrajnában harcoló egységekkel - nevetségesnek tartják a lépést, mondván, hogy a Discord blokkolásáról szóló bürokratikus döntés váratlanul érte az orosz csapatokat, és megfelelő kommunikáció nélkül hagyta őket. "Helyettesítő platformot kellett volna létrehozni és a parancsnokokat értesíteni kellett volna a tervről, hogy a fronton folyó munka ne szakadjon meg egy pillanat alatt” - írta az egyik blogger. "Ezt úgy hívják, hogy kicsit messzebbre látni az orrunknál”.
A Discordot azért hozták létre, hogy a játékosok és a kiber-sportok szerelmesei számára megbízható hang- és szöveges kommunikációs platformot biztosítson a meccsekhez. A Covid-19 világjárvány idején a platform kibővült, hogy különböző érdekalapú közösségeket, oktatókat és távolról dolgozó szakembereket szolgáljon ki. Olyan kulcsfontosságú funkciói, mint a nagy létszámú csoportok közötti stabil hangfolyam és a képernyőmegosztás lehetősége, hasznosnak bizonyultak a Counter-Strike-ban és más gyors tempójú játékokban csapatban játszó FPS játékosok számára. Ezeket a funkciókat később a hadseregek a frontvonal mindkét oldalán használták a való életben is. Az orosz katonák által felvett és a Telegramon közzétett, az inváziót támogató baráti bloggerekkel megosztott harctéri videókon gyakran felfedezhető a Discord-interfész az egységek parancsnoki központjainak képernyőin.
"Katonai szempontból a Discord betiltásával nem is az a fő probléma, hogy egyes parancsnokságok drónokról való közvetítés nélkül maradhatnak” - írta Mihail Zvincsuk katonai blogger a Rybar nevű Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében - "hanem az, hogy a védelmi minisztérium illetékes osztálya nem is törekszik arra, hogy alternatívát biztosítson a csapatoknak." Zvincsuk szerint hasonló, a hadsereg által is használható rendszereket már fejlesztettek Oroszországban, de a védelmi minisztérium nem építette be őket a napi műveletekbe.
"A speciális szoftverek központi biztosításának hiányában a parancsnokság a rendelkezésre álló nyugati kereskedelmi szolgáltatásokat fogja használni a harcirányítás megszervezéséhez, hiszen valahogyan harcolniuk kell” - mondta. "És akkor minden a jól ismert forgatókönyv szerint alakul: a bürokraták hirtelen rájönnek, hogy ezeknek a programoknak a szerverei - micsoda véletlen - NATO-országokban vannak, és az adatok online oda áramlanak, ahová nem kellene. És akkor az arra felhatalmazott szerv megkapja a parancsot, hogy hirtelen, egy csapásra vágjanak le mindent”.
A Roszkomnadzor évek óta keresztes hadjáratot folytat a nyugati online platformok betiltásáért és a „szuverén internet” megteremtéséért. Közleményük szerint a Discordhoz való hozzáférést korlátozták, „hogy megakadályozzák a használatát terrorista és szélsőséges célokra, az állampolgárok toborzására ezek elkövetésére, kábítószer-értékesítésre és illegális információk közzétételével kapcsolatban”. A múlt hónapban egy moszkvai bíróság pénzbírsággal sújtotta az amerikai céget, amiért „nem törölték a tiltott információkat”. A Roszkomnadzor később közölte, hogy felszólította a Discordot közel ezer oldal és csatorna eltávolítására, köztük gyermekpornográfiát és szélsőséges kijelentéseket tartalmazókra, de egyes tartalmak továbbra is elérhetőek voltak.
A káros tartalmak célba vétele mellett a Roszkomnadzor a „tiltott információk” kifejezést arra használta, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati informatikai óriásokra, hogy tartsák be az ország cenzúrázási törvényeit, amelyeket nem sokkal azután fogadtak el, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai háborúját. Az orosz törvények értelmében a háború, a hadsereg vagy a kormány tisztviselőinek kritizálása, a melegek jogainak támogatása vagy az ellenzéki személyek által írt tartalmak megosztása büntethető, és „szélsőségességre való felhívásnak” tekinthető. A Google, az Apple és más nagyvállalatok évek óta tartó bírósági tárgyalásokba keveredtek az orosz hatóságokkal, még azután is, hogy sokan közülük az ukrajnai teljes körű inváziót követően visszafogták működésüket az országban.
A YouTube közelmúltbeli kivéreztetése - amely az egyik utolsó nyugati platform volt, amely speciális eszközök, például virtuális magánhálózatok nélkül elérhető volt az orosz felhasználók számára - aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy Oroszország kísérletei az alternatív információforrások korlátozására és polgárainak a külföldi alapú közösségi médiaalkalmazásoktól a helyben kifejlesztett és erősen cenzúrázott alkalmazások felé való terelésére új fejezethez érkeztek. Egyes tisztviselők támogatták a döntést, dicsérve a Roszkomnadzornak a nyugati IT-termékekkel szembeni kérlelhetetlen álláspontját. "Ez jelzés minden külföldi informatikai vállalatnak, hogy előbb-utóbb elfogy a szabályozóink türelme és tárgyalási kedve” - mondta Anton Nemkin, az információs politikával foglalkozó parlamenti bizottság tagja. Nemkin azt állította, hogy a Discord veszélyes Oroszországra nézve, mert a bűnözők névtelenül regisztrálnak ott, és „aktívan toboroznak fiatalokat illegális célokra”.
Ennek ellenére számos törvényhozó nyilatkozattal állt elő, amelyben arra kérte a szabályozó hatóságot, hogy gondolja át a Discordhoz való hozzáférés korlátozásáról szóló döntést. "Valóban, a távközlési szolgáltatásokat nyújtó külföldi cégek gyakran nagyon nem kötelező módon viszonyulnak az orosz törvényekhez” - mondta a kommunista párt egyik tagja, Denis Parfenov. „A tiltó intézkedések azonban nem tűnnek optimális politikának”. Parfenov elmondta, hogy a Discordot „a különleges katonai műveletben részt vevő katonatisztek és sok állampolgár használja munkára, szabadidő eltöltésére és a távol lévő rokonokkal való kapcsolattartásra”. Azt javasolta, hogy egy általános szülői felügyeleti politika jobb megoldás lett volna.
Mások rámutattak, hogy Oroszországnak nincs olyan alternatív szoftvere, amely megfelelne a Discord képességeinek. "Funkcionalitását tekintve nem lehet megfelelően helyettesíteni egyetlen hazai termékkel sem. Ha így haladunk, hamarosan VPN nélkül nem lesznek elérhető közösségi hálózatok és szolgáltatások az országban. Fellebbezést készítek elő a Roskomnadzorhoz” - mondta Vladislav Davankov parlamenti képviselő. A Discord betiltásáról szóló döntés néhány héttel azután született, hogy orosz katonai bloggerek arról vitatkoztak, hogy a kormány a Telegram üzenetküldő alkalmazás leállítására is lépni fog, miután annak alapítóját, Pavel Durovot Franciaország őrizetbe vette. A viták azt a félelmet tükrözték, hogy Durov hozzáférést biztosítana a nyugati államoknak a privát üzenetekhez. Az orosz katonák széles körben használták a Telegramot az ukrajnai műveletek koordinálására és a hiányzó felszerelések beszerzésére.
Oroszország betiltotta a Discordot, a valós idejű kommunikáció népszerű platformját. Ez kiváltotta az orosz hadsereg haragját, amely széles körben használta az alkalmazást az ukrajnai harctéren lévő egységek koordinálására. Az internetes szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor által bejelentett tiltás rávilágít az orosz hadseregben tapasztalható kirívó technológiai hiányosságokra. Több mint 2 és fél éve tart a háború, de nem sikerült biztonságos, megbízható, orosz gyártmányú kommunikációs rendszert bevezetniük, ehelyett olyan magántulajdonban lévő platformokra támaszkodnak, mint a Discord és a Telegram.
Az inváziót támogató katonai bloggerek - akik közül sokan közvetlen kapcsolatban állnak az Ukrajnában harcoló egységekkel - nevetségesnek tartják a lépést, mondván, hogy a Discord blokkolásáról szóló bürokratikus döntés váratlanul érte az orosz csapatokat, és megfelelő kommunikáció nélkül hagyta őket. "Helyettesítő platformot kellett volna létrehozni és a parancsnokokat értesíteni kellett volna a tervről, hogy a fronton folyó munka ne szakadjon meg egy pillanat alatt” - írta az egyik blogger. "Ezt úgy hívják, hogy kicsit messzebbre látni az orrunknál”.
A Discordot azért hozták létre, hogy a játékosok és a kiber-sportok szerelmesei számára megbízható hang- és szöveges kommunikációs platformot biztosítson a meccsekhez. A Covid-19 világjárvány idején a platform kibővült, hogy különböző érdekalapú közösségeket, oktatókat és távolról dolgozó szakembereket szolgáljon ki. Olyan kulcsfontosságú funkciói, mint a nagy létszámú csoportok közötti stabil hangfolyam és a képernyőmegosztás lehetősége, hasznosnak bizonyultak a Counter-Strike-ban és más gyors tempójú játékokban csapatban játszó FPS játékosok számára. Ezeket a funkciókat később a hadseregek a frontvonal mindkét oldalán használták a való életben is. Az orosz katonák által felvett és a Telegramon közzétett, az inváziót támogató baráti bloggerekkel megosztott harctéri videókon gyakran felfedezhető a Discord-interfész az egységek parancsnoki központjainak képernyőin.
"Katonai szempontból a Discord betiltásával nem is az a fő probléma, hogy egyes parancsnokságok drónokról való közvetítés nélkül maradhatnak” - írta Mihail Zvincsuk katonai blogger a Rybar nevű Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében - "hanem az, hogy a védelmi minisztérium illetékes osztálya nem is törekszik arra, hogy alternatívát biztosítson a csapatoknak." Zvincsuk szerint hasonló, a hadsereg által is használható rendszereket már fejlesztettek Oroszországban, de a védelmi minisztérium nem építette be őket a napi műveletekbe.
"A speciális szoftverek központi biztosításának hiányában a parancsnokság a rendelkezésre álló nyugati kereskedelmi szolgáltatásokat fogja használni a harcirányítás megszervezéséhez, hiszen valahogyan harcolniuk kell” - mondta. "És akkor minden a jól ismert forgatókönyv szerint alakul: a bürokraták hirtelen rájönnek, hogy ezeknek a programoknak a szerverei - micsoda véletlen - NATO-országokban vannak, és az adatok online oda áramlanak, ahová nem kellene. És akkor az arra felhatalmazott szerv megkapja a parancsot, hogy hirtelen, egy csapásra vágjanak le mindent”.
A Roszkomnadzor évek óta keresztes hadjáratot folytat a nyugati online platformok betiltásáért és a „szuverén internet” megteremtéséért. Közleményük szerint a Discordhoz való hozzáférést korlátozták, „hogy megakadályozzák a használatát terrorista és szélsőséges célokra, az állampolgárok toborzására ezek elkövetésére, kábítószer-értékesítésre és illegális információk közzétételével kapcsolatban”. A múlt hónapban egy moszkvai bíróság pénzbírsággal sújtotta az amerikai céget, amiért „nem törölték a tiltott információkat”. A Roszkomnadzor később közölte, hogy felszólította a Discordot közel ezer oldal és csatorna eltávolítására, köztük gyermekpornográfiát és szélsőséges kijelentéseket tartalmazókra, de egyes tartalmak továbbra is elérhetőek voltak.
A káros tartalmak célba vétele mellett a Roszkomnadzor a „tiltott információk” kifejezést arra használta, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati informatikai óriásokra, hogy tartsák be az ország cenzúrázási törvényeit, amelyeket nem sokkal azután fogadtak el, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai háborúját. Az orosz törvények értelmében a háború, a hadsereg vagy a kormány tisztviselőinek kritizálása, a melegek jogainak támogatása vagy az ellenzéki személyek által írt tartalmak megosztása büntethető, és „szélsőségességre való felhívásnak” tekinthető. A Google, az Apple és más nagyvállalatok évek óta tartó bírósági tárgyalásokba keveredtek az orosz hatóságokkal, még azután is, hogy sokan közülük az ukrajnai teljes körű inváziót követően visszafogták működésüket az országban.
A YouTube közelmúltbeli kivéreztetése - amely az egyik utolsó nyugati platform volt, amely speciális eszközök, például virtuális magánhálózatok nélkül elérhető volt az orosz felhasználók számára - aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy Oroszország kísérletei az alternatív információforrások korlátozására és polgárainak a külföldi alapú közösségi médiaalkalmazásoktól a helyben kifejlesztett és erősen cenzúrázott alkalmazások felé való terelésére új fejezethez érkeztek. Egyes tisztviselők támogatták a döntést, dicsérve a Roszkomnadzornak a nyugati IT-termékekkel szembeni kérlelhetetlen álláspontját. "Ez jelzés minden külföldi informatikai vállalatnak, hogy előbb-utóbb elfogy a szabályozóink türelme és tárgyalási kedve” - mondta Anton Nemkin, az információs politikával foglalkozó parlamenti bizottság tagja. Nemkin azt állította, hogy a Discord veszélyes Oroszországra nézve, mert a bűnözők névtelenül regisztrálnak ott, és „aktívan toboroznak fiatalokat illegális célokra”.
Ennek ellenére számos törvényhozó nyilatkozattal állt elő, amelyben arra kérte a szabályozó hatóságot, hogy gondolja át a Discordhoz való hozzáférés korlátozásáról szóló döntést. "Valóban, a távközlési szolgáltatásokat nyújtó külföldi cégek gyakran nagyon nem kötelező módon viszonyulnak az orosz törvényekhez” - mondta a kommunista párt egyik tagja, Denis Parfenov. „A tiltó intézkedések azonban nem tűnnek optimális politikának”. Parfenov elmondta, hogy a Discordot „a különleges katonai műveletben részt vevő katonatisztek és sok állampolgár használja munkára, szabadidő eltöltésére és a távol lévő rokonokkal való kapcsolattartásra”. Azt javasolta, hogy egy általános szülői felügyeleti politika jobb megoldás lett volna.
Mások rámutattak, hogy Oroszországnak nincs olyan alternatív szoftvere, amely megfelelne a Discord képességeinek. "Funkcionalitását tekintve nem lehet megfelelően helyettesíteni egyetlen hazai termékkel sem. Ha így haladunk, hamarosan VPN nélkül nem lesznek elérhető közösségi hálózatok és szolgáltatások az országban. Fellebbezést készítek elő a Roskomnadzorhoz” - mondta Vladislav Davankov parlamenti képviselő. A Discord betiltásáról szóló döntés néhány héttel azután született, hogy orosz katonai bloggerek arról vitatkoztak, hogy a kormány a Telegram üzenetküldő alkalmazás leállítására is lépni fog, miután annak alapítóját, Pavel Durovot Franciaország őrizetbe vette. A viták azt a félelmet tükrözték, hogy Durov hozzáférést biztosítana a nyugati államoknak a privát üzenetekhez. Az orosz katonák széles körben használták a Telegramot az ukrajnai műveletek koordinálására és a hiányzó felszerelések beszerzésére.