SG.hu
Oroszország megfojtja a YouTube-ot
Oroszország keményen fellép az alternatív információforrásokkal szemben, különösen az interneten, és távol tartja a polgárokat a külföldi alapú közösségi médiaalkalmazásoktól.
Az oroszok lassan elveszítik a hozzáférést a YouTube-hoz, az utolsó nagy nyugati közösségi platformhoz, amely szabadon elérhető az országban, ezzel elvágva őket a Kremltől független információktól, és riadalmat keltve az internet szabadságának védelmezői, újságírók és ellenzéki aktivisták körében. A YouTube-ot széles körben használják az országban többek között rajzfilmek és a kormányzati korrupcióról szóló leleplezések megtekintésére. Mindezen dolgok annak a félelemnek a közepette történnek, hogy Oroszország a Telegram üzenetküldő alkalmazást is leállítja, miután alapítóját, Pavel Durovot Franciaország őrizetbe vette. A lépésre azért került sor, mert Oroszország egyre inkább visszaszorítja az alternatív információforrásokat, különösen az online információkat, és a külföldi alapú közösségi médiaalkalmazásokról a helyben kifejlesztett, szigorúbb ellenőrzés alatt álló alkalmazások, például a videostreaming alternatívája, a RuTube felé tereli polgárait.
Augusztus elején az orosz felhasználók, akik megszokták, hogy a YouTube-on rajzfilmeket játszanak le, hogy szórakoztassák gyerekeiket vagy a háttérben lejátszott műsorok mellett étkeznek, arról számoltak be, hogy a videók nem töltődnek be. Augusztus 3-ára az állami média arról számolt be, hogy a szolgáltatás szinte minden, az asztali verziót futtató böngészőben leállította a nagy felbontású videók lejátszását Oroszországban. Dmitrij Kolezev orosz újságíró és YouTuber - aki a YouScore nevű közönségmérő eszközt üzemelteti - elmondta, hogy augusztusban 30 százalékos visszaesést tapasztalt az orosz felhasználók számában saját csatornáján. "A tisztán szórakoztató és politikával nem foglalkozó csatornák még nagyobb visszaesésről számolnak be, mint a politikai csatornák” - mondta. "Feltételezzük, hogy a politikailag aktív nézők aktívabban használják a megkerülő eszközöket, míg a többi néző gyorsabban elhagyja a platformot" - mondta.
A YouTube hihetetlenül népszerű Oroszországban. A Mediascope orosz médiapiackutató cég szerint 95 millió orosz - a lakosság nagyjából 80 százaléka - használja havonta a platformot. Régóta a negyedik leglátogatottabb online platform az országban, a Google, a Yandex (Oroszország saját keresőmotorja) és a WhatsApp után. Emellett gazdasági óriás és nagy piac az orosz influencerek, hírességek és szórakoztatóipari produkciós cégek számára, akik milliókat öltek csatornáik felhasználószámának növelésébe. A NetBlocks - egy brit székhelyű internetszabadság-figyelő szervezet - szerint a YouTube egy napi leállása mintegy 23 millió dollárjába kerül az orosz gazdaságnak.
Szakértők szerint a platform népszerűsége és kulturális ismertsége tette eddig lehetővé, hogy sokkal tovább fennmaradjon, mint más nyugati közösségi médiumok, amelyeket röviddel a háború után betiltottak. Mégsem világos, hogy az orosz hatóságok miért most, hónapokkal a többi közösségi médium átfogó betiltása után döntöttek úgy, hogy fellépnek a YouTube ellen. Lehet, hogy a tulajdonos Google elleni megtorlásról van szó, amiért az blokkolt néhány orosz csatornát a YouTube-on.
Az orosz szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor és a YouTube tulajdonosa, a Google évek óta vitában állnak egymással a tartalom, a cenzúra és az adattárolás miatt, amely nézeteltérés az ukrajnai orosz invázió után heves lángra kapott. Oroszországot irritálta, hogy a Google nem volt hajlandó blokkolni a független média és Kreml-ellenes aktivisták által működtetett csatornákat a YouTube-on, ezért 100 millió dollárra bírságolta a céget, lefoglalta helyi vagyonát, és 2022-ben csődeljárásra kényszerítette. Miközben a Google lényegében kivonult az országból, a Gmail és a YouTube működőképes maradt, bár a cég eltávolította a hirdetési és monetizációs funkciókat, amelyekre sok aktivista támaszkodott a finanszírozás érdekében.
"A YouTube egy olyan hely, ahol a független hangok és a polgári újságírók otthonra és közönségre találtak. Ezért dolgoztunk keményen azon, hogy a YouTube elérhető maradjon Oroszországban, miközben számos intézkedést is hoztunk a dezinformációval szemben Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta” - mondta a YouTube szóvivője. A YouTube sávszélességének oroszországi csökkenése előtti hónapokban a platform több mint 3000 orosz csatornát tiltott le, amelyek az inváziót támogató propagandistákhoz és az államilag irányított médiához kapcsolódtak - derül ki a Google fenyegetéselemző csoportjának nemrégiben készült jelentéséből. Ezek között a csatornák között voltak Sámán és Polina Gagarina, az ukrajnai háborút erőteljesen támogató mainstream orosz popsztárok fiókjai is, és a lépés azt követi, hogy néhány nappal korábban az Európai Unió szankciókkal sújtotta őket.
Ez kiváltotta az orosz internetes cenzorok haragját. Az állami szabályozó hatóság felszólította Sundar Pichai-t, a Google vezérigazgatóját, hogy állítson vissza több mint 200 olyan YouTube-csatornát, amelyek a Kreml-barát médiához, kormányzati szervekhez és más közszereplőkhöz tartoznak, „akik az Orosz Föderáció és a hatóságok intézkedései mellett szólalnak fel”. Egyes orosz tisztviselők arra utaltak, hogy a Google-lal folytatott tárgyalások végül meghiúsultak, Alekszandr Hinshtein törvényhozó július végén azt mondta, hogy a YouTube „első kézből fogja látni, hogy az állam a meggyőzésektől a konkrét lépések felé mozdult el”. "Szeretném még egyszer hangsúlyozni: mindaz, ami történik, a tárhelyszolgáltatás oroszellenes politikájának következménye, amely következetesen eltávolítja közéleti személyiségeink (bloggerek, újságírók, művészek) csatornáit, akiknek álláspontja eltér a nyugati állásponttól” - írta Hinshtein egy Telegram-posztban.
A Roszkomnadzor azonban a lassulásért azt okolta, hogy a Google nem szervizeli a berendezéseit, nem pedig azt, hogy a Google részéről bármilyen lépés történt volna. "Elhagyta Oroszországot, a csődeljárást választotta, és leállította a kommunikációs hálózatainkban lévő cache-szerverek infrastruktúrájának támogatását” - mondta a szabályozó az RBC újságnak adott nyilatkozatában. A YouTube azzal kontrázott, hogy az oroszországi kapcsolati problémák „nem a mi oldalunkon felmerülő technikai problémák vagy a mi intézkedésünk következményei”.
A YouTube lassítása tovább korlátozza a független hangok elérését az egyszerű oroszok körében, különösen azoknál, akik elsősorban szórakoztató tartalmakat fogyasztanak, de időnként politikai tartalmakat fedeznek fel az ajánló algoritmusok segítségével. Orosz háborúellenes aktivisták több nyílt levelet is írtak a Google-nak, remélve, hogy a Kreml-kritikus csatornákon visszaállítják a monetizációt és a reklámok elhelyezését, hogy segítsék e projektek túlélését.
A Korrupcióellenes Alapítvány - amelyet az időközben elhunyt Alekszej Navalnij aktivista alapított - közel 40 százalékos bevételcsökkenésről számolt be, miután a YouTube kivonta a monetizációt a csatornáiról. Januárban a csoport politikai ajánlásokat küldött az amerikai szabályozó hatóságoknak, amelyek szerint „sürgősen nyomást kell gyakorolni a Google-ra, elsősorban azért, hogy ösztönözze a fizetett hirdetések újraindítását Oroszországon belül, mint az egyik legfontosabb prioritást, és átlátható algoritmikus megközelítést alkalmazzon”. "Oroszországban sokak számára a YouTube nem csupán egy videómegosztó platform; ez egy életmentő vonal, amely támogatja a megélhetést és létfontosságú információforrást biztosít. Jelentősége abban rejlik, hogy képessé teszi a független hangokat, alternatívát kínálva az államilag ellenőrzött médiával szemben” - áll a szervezet jelentésében. Kolezev - aki aláírta a YouTube-hoz intézett leveleket - elmondta, hogy a vállalat döntését, miszerint fenntartja orosz szegmensét, az ország disszidensei dicsérték, de megjegyezte, hogy nem történt semmilyen kapcsolatfelvétel az orosz civil társadalom megsegítésére.
Távközlési szakértők szerint bár a Google helyi szerverei valószínűleg a jövőben romlani fognak, a jelenlegi problémák a betöltési sebességgel kapcsolatban az oroszországi internetcenzúra egyre bővülő rendszerével függnek össze. Vlagyimir Putyin elnök uralkodása első éveiben kevés figyelmet fordított az internetre, ehelyett a hagyományos média ellen lépett fel, és szigorú ellenőrzése alá vonta azt. Miközben az orosz hatóságok módszeresen betiltották és kigyomlálták a független híroldalakat, a YouTube a Telegrammal együtt politikai szereplővé vált, platformot adva az újságíróknak és az ellenzéknek, hogy megcáfolják a Kreml narratíváit. Az orosz kormány csak lassan ismerte fel a fenyegetést, lehetővé téve az olyan ellenzéki vezetők számára, mint Navalnij, hogy több millió támogatót érjenek el online, és a 2010-es években onnan koordinálják a tüntetéseket.
2018-ban a Roszkomnadzor nem tudta blokkolni a Telegramot, miután az nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a hatóságoknak a felhasználói adatokhoz és üzenetekhez. 2020-ban a névleges tiltást visszafordították, lehetővé téve az alkalmazás normális működését, de a szabályozó hatóság megtanulta a leckét, és nekilátott kifinomultabb eszközöket alkalmazni az internet ellenőrzésére. A Roszkomnadzor több törvényt is keresztülvitt annak érdekében, hogy egy „szuverén internetet” hozzon létre. A szervezet Oroszországnak a világhálótól és az amerikai cégektől való függetlenné tételét tűzte ki célul - hasonlóan ahhoz, ahogyan Kína és Irán is elkülönítette magát a globális internettől.
A virtuális magánhálózatok, a VPN-ként ismert titkosított digitális alagút volt a következő áldozat. A hatóságok tavaly nyáron betiltották a legtöbbjüket, és eltűntek az orosz Apple Store-ból is. "Ez megmutatja, hogy a Kreml hogyan befolyásolja a nagy technológiai vállalatokat annak érdekében, hogy cenzúrát építsen ki az országban” - mondta Mikhail Klimarev távközlési elemző és digitális szabadságjogokért küzdő aktivista. Klimarev szerint az ország figyelőszolgálata a közelmúltban olyan speciális berendezések és szoftverek beszerzésével szerezte meg ezt a képességet, amelyek lehetővé teszik az egyes weboldalak blokkolása helyett az alkalmazott kommunikációs módszerek meghatározott csoportjának blokkolását.
Klimarev és újságírók egy csoportja 2022-ben olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyekből kiderül, hogy ezt a berendezést orosz vállalatok szállítják, de külföldről, többek között Izraelből, Kínából és az Egyesült Államokból beszerzett alkatrészekből és mikrochipekből állítják össze. Az ellenzéki informatikusok gyorsan számos eszközt fejlesztettek ki a blokkok megkerülésére, az egyszerű, nyílt forráskódú VPN-ektől kezdve az otthoni routerek átalakítására vonatkozó útmutatókig, hogy elkerüljék a szabályozó hatóság figyelmét. "Láthatatlan háború folyik a technológiai közösség és a Roskomnadzor között” - tette hozzá. "De az utóbbinak sok-sok erőforrása van, és a legfontosabb most az, hogy megakadályozzuk, hogy Oroszország olyan berendezéseket szerezzen be, amelyek lehetővé teszik a blokkolásokat.”
Klimarev azt vetítette előre, hogy Oroszország az internetkorlátozások iráni modellje felé fog elmozdulni, ahol a kevés engedélyezett weboldal fehér listára kerül, a tiltott címek feketelistára kerülnek, és a domainek jelentős része - az úgynevezett szürke lista - "szándékos” megszakításokkal szembesül. "Ha az orosz állam eddigi logikáját követjük, a következő állomás Irán, és a YouTube, majd a Telegram is blokkolva lesz” - mondta.
Az oroszok lassan elveszítik a hozzáférést a YouTube-hoz, az utolsó nagy nyugati közösségi platformhoz, amely szabadon elérhető az országban, ezzel elvágva őket a Kremltől független információktól, és riadalmat keltve az internet szabadságának védelmezői, újságírók és ellenzéki aktivisták körében. A YouTube-ot széles körben használják az országban többek között rajzfilmek és a kormányzati korrupcióról szóló leleplezések megtekintésére. Mindezen dolgok annak a félelemnek a közepette történnek, hogy Oroszország a Telegram üzenetküldő alkalmazást is leállítja, miután alapítóját, Pavel Durovot Franciaország őrizetbe vette. A lépésre azért került sor, mert Oroszország egyre inkább visszaszorítja az alternatív információforrásokat, különösen az online információkat, és a külföldi alapú közösségi médiaalkalmazásokról a helyben kifejlesztett, szigorúbb ellenőrzés alatt álló alkalmazások, például a videostreaming alternatívája, a RuTube felé tereli polgárait.
Augusztus elején az orosz felhasználók, akik megszokták, hogy a YouTube-on rajzfilmeket játszanak le, hogy szórakoztassák gyerekeiket vagy a háttérben lejátszott műsorok mellett étkeznek, arról számoltak be, hogy a videók nem töltődnek be. Augusztus 3-ára az állami média arról számolt be, hogy a szolgáltatás szinte minden, az asztali verziót futtató böngészőben leállította a nagy felbontású videók lejátszását Oroszországban. Dmitrij Kolezev orosz újságíró és YouTuber - aki a YouScore nevű közönségmérő eszközt üzemelteti - elmondta, hogy augusztusban 30 százalékos visszaesést tapasztalt az orosz felhasználók számában saját csatornáján. "A tisztán szórakoztató és politikával nem foglalkozó csatornák még nagyobb visszaesésről számolnak be, mint a politikai csatornák” - mondta. "Feltételezzük, hogy a politikailag aktív nézők aktívabban használják a megkerülő eszközöket, míg a többi néző gyorsabban elhagyja a platformot" - mondta.
A YouTube hihetetlenül népszerű Oroszországban. A Mediascope orosz médiapiackutató cég szerint 95 millió orosz - a lakosság nagyjából 80 százaléka - használja havonta a platformot. Régóta a negyedik leglátogatottabb online platform az országban, a Google, a Yandex (Oroszország saját keresőmotorja) és a WhatsApp után. Emellett gazdasági óriás és nagy piac az orosz influencerek, hírességek és szórakoztatóipari produkciós cégek számára, akik milliókat öltek csatornáik felhasználószámának növelésébe. A NetBlocks - egy brit székhelyű internetszabadság-figyelő szervezet - szerint a YouTube egy napi leállása mintegy 23 millió dollárjába kerül az orosz gazdaságnak.
Szakértők szerint a platform népszerűsége és kulturális ismertsége tette eddig lehetővé, hogy sokkal tovább fennmaradjon, mint más nyugati közösségi médiumok, amelyeket röviddel a háború után betiltottak. Mégsem világos, hogy az orosz hatóságok miért most, hónapokkal a többi közösségi médium átfogó betiltása után döntöttek úgy, hogy fellépnek a YouTube ellen. Lehet, hogy a tulajdonos Google elleni megtorlásról van szó, amiért az blokkolt néhány orosz csatornát a YouTube-on.
Az orosz szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor és a YouTube tulajdonosa, a Google évek óta vitában állnak egymással a tartalom, a cenzúra és az adattárolás miatt, amely nézeteltérés az ukrajnai orosz invázió után heves lángra kapott. Oroszországot irritálta, hogy a Google nem volt hajlandó blokkolni a független média és Kreml-ellenes aktivisták által működtetett csatornákat a YouTube-on, ezért 100 millió dollárra bírságolta a céget, lefoglalta helyi vagyonát, és 2022-ben csődeljárásra kényszerítette. Miközben a Google lényegében kivonult az országból, a Gmail és a YouTube működőképes maradt, bár a cég eltávolította a hirdetési és monetizációs funkciókat, amelyekre sok aktivista támaszkodott a finanszírozás érdekében.
"A YouTube egy olyan hely, ahol a független hangok és a polgári újságírók otthonra és közönségre találtak. Ezért dolgoztunk keményen azon, hogy a YouTube elérhető maradjon Oroszországban, miközben számos intézkedést is hoztunk a dezinformációval szemben Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta” - mondta a YouTube szóvivője. A YouTube sávszélességének oroszországi csökkenése előtti hónapokban a platform több mint 3000 orosz csatornát tiltott le, amelyek az inváziót támogató propagandistákhoz és az államilag irányított médiához kapcsolódtak - derül ki a Google fenyegetéselemző csoportjának nemrégiben készült jelentéséből. Ezek között a csatornák között voltak Sámán és Polina Gagarina, az ukrajnai háborút erőteljesen támogató mainstream orosz popsztárok fiókjai is, és a lépés azt követi, hogy néhány nappal korábban az Európai Unió szankciókkal sújtotta őket.
Ez kiváltotta az orosz internetes cenzorok haragját. Az állami szabályozó hatóság felszólította Sundar Pichai-t, a Google vezérigazgatóját, hogy állítson vissza több mint 200 olyan YouTube-csatornát, amelyek a Kreml-barát médiához, kormányzati szervekhez és más közszereplőkhöz tartoznak, „akik az Orosz Föderáció és a hatóságok intézkedései mellett szólalnak fel”. Egyes orosz tisztviselők arra utaltak, hogy a Google-lal folytatott tárgyalások végül meghiúsultak, Alekszandr Hinshtein törvényhozó július végén azt mondta, hogy a YouTube „első kézből fogja látni, hogy az állam a meggyőzésektől a konkrét lépések felé mozdult el”. "Szeretném még egyszer hangsúlyozni: mindaz, ami történik, a tárhelyszolgáltatás oroszellenes politikájának következménye, amely következetesen eltávolítja közéleti személyiségeink (bloggerek, újságírók, művészek) csatornáit, akiknek álláspontja eltér a nyugati állásponttól” - írta Hinshtein egy Telegram-posztban.
A Roszkomnadzor azonban a lassulásért azt okolta, hogy a Google nem szervizeli a berendezéseit, nem pedig azt, hogy a Google részéről bármilyen lépés történt volna. "Elhagyta Oroszországot, a csődeljárást választotta, és leállította a kommunikációs hálózatainkban lévő cache-szerverek infrastruktúrájának támogatását” - mondta a szabályozó az RBC újságnak adott nyilatkozatában. A YouTube azzal kontrázott, hogy az oroszországi kapcsolati problémák „nem a mi oldalunkon felmerülő technikai problémák vagy a mi intézkedésünk következményei”.
A YouTube lassítása tovább korlátozza a független hangok elérését az egyszerű oroszok körében, különösen azoknál, akik elsősorban szórakoztató tartalmakat fogyasztanak, de időnként politikai tartalmakat fedeznek fel az ajánló algoritmusok segítségével. Orosz háborúellenes aktivisták több nyílt levelet is írtak a Google-nak, remélve, hogy a Kreml-kritikus csatornákon visszaállítják a monetizációt és a reklámok elhelyezését, hogy segítsék e projektek túlélését.
A Korrupcióellenes Alapítvány - amelyet az időközben elhunyt Alekszej Navalnij aktivista alapított - közel 40 százalékos bevételcsökkenésről számolt be, miután a YouTube kivonta a monetizációt a csatornáiról. Januárban a csoport politikai ajánlásokat küldött az amerikai szabályozó hatóságoknak, amelyek szerint „sürgősen nyomást kell gyakorolni a Google-ra, elsősorban azért, hogy ösztönözze a fizetett hirdetések újraindítását Oroszországon belül, mint az egyik legfontosabb prioritást, és átlátható algoritmikus megközelítést alkalmazzon”. "Oroszországban sokak számára a YouTube nem csupán egy videómegosztó platform; ez egy életmentő vonal, amely támogatja a megélhetést és létfontosságú információforrást biztosít. Jelentősége abban rejlik, hogy képessé teszi a független hangokat, alternatívát kínálva az államilag ellenőrzött médiával szemben” - áll a szervezet jelentésében. Kolezev - aki aláírta a YouTube-hoz intézett leveleket - elmondta, hogy a vállalat döntését, miszerint fenntartja orosz szegmensét, az ország disszidensei dicsérték, de megjegyezte, hogy nem történt semmilyen kapcsolatfelvétel az orosz civil társadalom megsegítésére.
Távközlési szakértők szerint bár a Google helyi szerverei valószínűleg a jövőben romlani fognak, a jelenlegi problémák a betöltési sebességgel kapcsolatban az oroszországi internetcenzúra egyre bővülő rendszerével függnek össze. Vlagyimir Putyin elnök uralkodása első éveiben kevés figyelmet fordított az internetre, ehelyett a hagyományos média ellen lépett fel, és szigorú ellenőrzése alá vonta azt. Miközben az orosz hatóságok módszeresen betiltották és kigyomlálták a független híroldalakat, a YouTube a Telegrammal együtt politikai szereplővé vált, platformot adva az újságíróknak és az ellenzéknek, hogy megcáfolják a Kreml narratíváit. Az orosz kormány csak lassan ismerte fel a fenyegetést, lehetővé téve az olyan ellenzéki vezetők számára, mint Navalnij, hogy több millió támogatót érjenek el online, és a 2010-es években onnan koordinálják a tüntetéseket.
2018-ban a Roszkomnadzor nem tudta blokkolni a Telegramot, miután az nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a hatóságoknak a felhasználói adatokhoz és üzenetekhez. 2020-ban a névleges tiltást visszafordították, lehetővé téve az alkalmazás normális működését, de a szabályozó hatóság megtanulta a leckét, és nekilátott kifinomultabb eszközöket alkalmazni az internet ellenőrzésére. A Roszkomnadzor több törvényt is keresztülvitt annak érdekében, hogy egy „szuverén internetet” hozzon létre. A szervezet Oroszországnak a világhálótól és az amerikai cégektől való függetlenné tételét tűzte ki célul - hasonlóan ahhoz, ahogyan Kína és Irán is elkülönítette magát a globális internettől.
A virtuális magánhálózatok, a VPN-ként ismert titkosított digitális alagút volt a következő áldozat. A hatóságok tavaly nyáron betiltották a legtöbbjüket, és eltűntek az orosz Apple Store-ból is. "Ez megmutatja, hogy a Kreml hogyan befolyásolja a nagy technológiai vállalatokat annak érdekében, hogy cenzúrát építsen ki az országban” - mondta Mikhail Klimarev távközlési elemző és digitális szabadságjogokért küzdő aktivista. Klimarev szerint az ország figyelőszolgálata a közelmúltban olyan speciális berendezések és szoftverek beszerzésével szerezte meg ezt a képességet, amelyek lehetővé teszik az egyes weboldalak blokkolása helyett az alkalmazott kommunikációs módszerek meghatározott csoportjának blokkolását.
Klimarev és újságírók egy csoportja 2022-ben olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyekből kiderül, hogy ezt a berendezést orosz vállalatok szállítják, de külföldről, többek között Izraelből, Kínából és az Egyesült Államokból beszerzett alkatrészekből és mikrochipekből állítják össze. Az ellenzéki informatikusok gyorsan számos eszközt fejlesztettek ki a blokkok megkerülésére, az egyszerű, nyílt forráskódú VPN-ektől kezdve az otthoni routerek átalakítására vonatkozó útmutatókig, hogy elkerüljék a szabályozó hatóság figyelmét. "Láthatatlan háború folyik a technológiai közösség és a Roskomnadzor között” - tette hozzá. "De az utóbbinak sok-sok erőforrása van, és a legfontosabb most az, hogy megakadályozzuk, hogy Oroszország olyan berendezéseket szerezzen be, amelyek lehetővé teszik a blokkolásokat.”
Klimarev azt vetítette előre, hogy Oroszország az internetkorlátozások iráni modellje felé fog elmozdulni, ahol a kevés engedélyezett weboldal fehér listára kerül, a tiltott címek feketelistára kerülnek, és a domainek jelentős része - az úgynevezett szürke lista - "szándékos” megszakításokkal szembesül. "Ha az orosz állam eddigi logikáját követjük, a következő állomás Irán, és a YouTube, majd a Telegram is blokkolva lesz” - mondta.