SG.hu
Nem használhatók fel akármeddig reklámok célzására a cégek által begyűjtött felhasználói adatok
Az EU Legfelsőbb Bírósága határidőt szabott az adatok célzott hirdetésekhez való felhasználására. A döntés hatással lehet az MI-képzésre is, mivel a vállalatoknak le kell selejtezniük a régi adatokat.
A közösségi platformok által célzott reklámozás céljából gyűjtött személyes adatok nem használhatók fel korlátlan ideig - döntött az Európai Unió Bírósága (EUB). Max Schrems adatvédelmi aktivista és ügyvéd 2020-ban nyújtott be panaszt egy osztrák bírósághoz, azzal érvelve, hogy a Meta nem tartja tiszteletben az uniós adatvédelmi törvényben, az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) meghatározott „adatminimalizálás” és „célhoz kötöttség” elvét, amikor személyre szabott reklámcélú adatkezelésre használja az adatokat. A panasz végül 2021-ben került az EUB elé.
"Egy olyan online közösségi hálózat, mint a Facebook, nem használhatja fel korlátozás nélkül az összes megszerzett személyes adatot célzott reklámozás céljára, az időre és az adatok típusának megkülönböztetése nélkül" - állapította meg az EUB. "A Meta alapvetően már 20 éve épít egy hatalmas adathalmazt a felhasználókról” - mondta Katharina Raabe-Stuppnig, a Schremst képviselő ügyvéd a Noyb nevű aktivista szervezet, az Európai Digitális Jogok Központja sajtóközleményében. "Az uniós jog előírja az 'adatminimalizálást'. A mostani döntés nyomán a Meta adatállományának csak egy kis részét lehet majd reklámozásra használni” - tette hozzá. A döntés várható volt, mivel „az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy ne kísértsék őket a múltbeli adatok” - írta Özer Zivali, a holland Van Doorne ügyvédi iroda adatvédelmi ügyvédje a LinkedIn-en.
A Meta „több mint ötmilliárd eurót fektetett be az adatvédelem beágyazásába” olyan termékeibe, mint a Facebook vagy az Instagram - mondta a vállalat szóvivője.
Az ügyben Schrems azt is vitatta, hogy a Meta mennyire tartotta be a „célhoz kötöttség” elvét az érzékeny adatok feldolgozásakor. Az aktivista konkrétan a nyilvános szexuális irányultsági adatok reklámcélú felhasználását támadta. Schrems 2019 februárjában egy panelbeszélgetésen beszélt szexuális irányultságáról. Bár Schrems és a Meta is egyetért abban, hogy a szexuális irányultságára vonatkozó információkat „nyilvánvalóan nyilvánosságra hozták”, ezekre a reklámcélokra használt érzékeny adatokra a GDPR szerinti védelem vonatkozik. 2024 áprilisában Athanasios Rantos főtanácsnok azt javasolta az EUB-nak, hogy a szexuális irányultságra vonatkozó nyilvános nyilatkozat önmagában nem teszi lehetővé ezen érzékeny adatok feldolgozását. Az EUB szintén úgy döntött, hogy egy nyilvános nyilatkozat "nem hatalmazza fel egy online közösségi hálózati platform üzemeltetőjét az adatok feldolgozására”.
Az EUB ítélete „a mesterséges intelligencia képzés szempontjából is nagy jelentőséggel bírhat” - írta sajtóközleményében a Schrems által alapított Noyb. "Az olyan cégek, mint a Meta, az X (Twitter) vagy az OpenAI egyszerűen letöltötték az internetet és a felhasználói adatokat, és MI-modellek képzésére használták, még akkor is, ha eredetileg nem ez volt a cél” - állítja a Noyb. Max Schrems széles körben ismert az EU Bíróságának 2015-ben és 2020-ban hozott Schrems I. és Schrems II. ítéleteiről, amelyek érvénytelenítették az EU-USA adattovábbítási megállapodásokat, a Safe Harbor és a Privacy Shield keretrendszert.
A közösségi platformok által célzott reklámozás céljából gyűjtött személyes adatok nem használhatók fel korlátlan ideig - döntött az Európai Unió Bírósága (EUB). Max Schrems adatvédelmi aktivista és ügyvéd 2020-ban nyújtott be panaszt egy osztrák bírósághoz, azzal érvelve, hogy a Meta nem tartja tiszteletben az uniós adatvédelmi törvényben, az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) meghatározott „adatminimalizálás” és „célhoz kötöttség” elvét, amikor személyre szabott reklámcélú adatkezelésre használja az adatokat. A panasz végül 2021-ben került az EUB elé.
"Egy olyan online közösségi hálózat, mint a Facebook, nem használhatja fel korlátozás nélkül az összes megszerzett személyes adatot célzott reklámozás céljára, az időre és az adatok típusának megkülönböztetése nélkül" - állapította meg az EUB. "A Meta alapvetően már 20 éve épít egy hatalmas adathalmazt a felhasználókról” - mondta Katharina Raabe-Stuppnig, a Schremst képviselő ügyvéd a Noyb nevű aktivista szervezet, az Európai Digitális Jogok Központja sajtóközleményében. "Az uniós jog előírja az 'adatminimalizálást'. A mostani döntés nyomán a Meta adatállományának csak egy kis részét lehet majd reklámozásra használni” - tette hozzá. A döntés várható volt, mivel „az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy ne kísértsék őket a múltbeli adatok” - írta Özer Zivali, a holland Van Doorne ügyvédi iroda adatvédelmi ügyvédje a LinkedIn-en.
A Meta „több mint ötmilliárd eurót fektetett be az adatvédelem beágyazásába” olyan termékeibe, mint a Facebook vagy az Instagram - mondta a vállalat szóvivője.
Az ügyben Schrems azt is vitatta, hogy a Meta mennyire tartotta be a „célhoz kötöttség” elvét az érzékeny adatok feldolgozásakor. Az aktivista konkrétan a nyilvános szexuális irányultsági adatok reklámcélú felhasználását támadta. Schrems 2019 februárjában egy panelbeszélgetésen beszélt szexuális irányultságáról. Bár Schrems és a Meta is egyetért abban, hogy a szexuális irányultságára vonatkozó információkat „nyilvánvalóan nyilvánosságra hozták”, ezekre a reklámcélokra használt érzékeny adatokra a GDPR szerinti védelem vonatkozik. 2024 áprilisában Athanasios Rantos főtanácsnok azt javasolta az EUB-nak, hogy a szexuális irányultságra vonatkozó nyilvános nyilatkozat önmagában nem teszi lehetővé ezen érzékeny adatok feldolgozását. Az EUB szintén úgy döntött, hogy egy nyilvános nyilatkozat "nem hatalmazza fel egy online közösségi hálózati platform üzemeltetőjét az adatok feldolgozására”.
Az EUB ítélete „a mesterséges intelligencia képzés szempontjából is nagy jelentőséggel bírhat” - írta sajtóközleményében a Schrems által alapított Noyb. "Az olyan cégek, mint a Meta, az X (Twitter) vagy az OpenAI egyszerűen letöltötték az internetet és a felhasználói adatokat, és MI-modellek képzésére használták, még akkor is, ha eredetileg nem ez volt a cél” - állítja a Noyb. Max Schrems széles körben ismert az EU Bíróságának 2015-ben és 2020-ban hozott Schrems I. és Schrems II. ítéleteiről, amelyek érvénytelenítették az EU-USA adattovábbítási megállapodásokat, a Safe Harbor és a Privacy Shield keretrendszert.