SG.hu·
Sátrakba költözteti MI szervereit a Meta, hogy gyorsabban építkezzen
A Meta sátrakat állít szerte az Egyesült Államokban, hogy azokban helyezze el MI szervereit. Ezek az ideiglenesnek tűnő létesítmények összességében több millió dollár értékű hardvert rejtenek.
A Meta szakított a hagyományos adatközpont-építési módszerekkel, és az Egyesült Államok különböző pontjain sátrakat állít fel, amelyekbe MI szervereket telepít. Michael Thomas, a Cleanview Energy piaci elemző és adatközpont-követő vállalat alapítója az X közösségi platformon arról számolt be, hogy a technológiai óriás már három olyan adatközpontot épített vagy épít jelenleg, amelyek ezt a megközelítést alkalmazzák. Az egyik helyszín az Ohio állambeli New Albany városában található. Itt már öt hagyományos épület áll, amelyek felépítése hozzávetőlegesen két-három évet vett igénybe. A vállalat ezt követően további öt sátrat kezdett felállítani a területen, amelyek egyenként 11 600 négyzetméter alapterületűek. A Cleanview Energy által megvizsgált városi engedélyek szerint az építkezés 2026 áprilisában indult, a legfrissebb műholdfelvételek pedig azt mutatják, hogy a szerkezetek már el is készültek.
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg először tavaly jelentette be azt a stratégiát, amelynek lényege, hogy sátrakat állítanak fel, majd azokat MI szerverekkel töltik meg. A cél az, hogy az infrastruktúra minél gyorsabban üzembe álljon egy olyan időszakban, amikor a számítási kapacitás iránti kereslet exponenciális ütemben növekszik. A beszámolók szerint a Meta inspirációját Elon Musk és az xAI szolgáltatta, amely 2024-ben mindössze 19 nap alatt épített fel egy 100 ezer gyorsítóból álló MI adatközpontot. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szerint egy ilyen létesítmény létrehozása normál esetben akár négy évet is igénybe vehet.
A módszer láthatóan hatékonynak bizonyult, ezért már két további helyszínen is alkalmazzák, köztük egy Tennessee államban található létesítménynél. Thomas szerint a sátrakba telepített MI szerverek használata, amelyeket hivatalosan „gyors telepítésű struktúráknak” neveznek, az MI infrastruktúra kiépítésének egyik legszokatlanabb megoldása. Ezek a szerkezetek természetesen nem olyan ellenállók, mint az acélból és betonból épült hagyományos adatközpontok. Az egyik hozzászóló úgy jellemezte a helyzetet, mintha valaki egy 10 ezer dolláros versenykerékpárt egy 9 dolláros lakattal védene. Ennek ellenére a vállalat vélhetően mérlegelte az előnyöket és a kockázatokat, és arra jutott, hogy megéri vállalni ezt a rizikót annak érdekében, hogy előnyhöz jusson az MI infrastruktúráért folyó versenyben.
A Meta gyors előrehaladását egy másik tényező is segíti. A vállalat úgynevezett „behind-the-meter” energiaellátást alkalmaz, vagyis saját helyszíni turbinákat telepít az elektromos energia előállítására, ahelyett hogy kizárólag az országos villamosenergia-hálózatra támaszkodna. Ez hasonló ahhoz a megoldáshoz, amelyet Elon Musk alkalmazott a memphisi Supercluster esetében, ahol kezdetben hordozható generátorok biztosították az energiaellátást. A Meta turbinái azonban az ohiói helyszínen állandó elemek lesznek, mivel a létesítményt úgy tervezték, hogy képes legyen a hálózattól függetlenül működni. Thomas szerint jelenleg körülbelül 2 gigawattnyi kapacitás áll rendelkezésre az ilyen, saját energiaforrással működő adatközpontokból, és az idei év során további 1 gigawatt csatlakozhat a rendszerhez, így az összesített kapacitás elérheti a 3 gigawattot. (A Paksi Atomerőmű összteljesítménye 2 gigawatt.)
Amennyiben a folyamatban lévő projektek az ütemterv szerint haladnak, a Cleanview jelentése szerint a teljes kapacitás 2027 végére akár a 13 gigawattot is elérheti. Ez nagyjából 13 atomerőmű teljesítményének felel meg, és több mint elegendő lenne New York City teljes energiaigényének ellátására. Az ideiglenesnek látszó sátrak és a földre telepített, repülőgép-hajtóművekre emlékeztető turbinák kombinációja kétségtelenül különös látványt nyújt. Ahogy az egyik újságíró fogalmazott: „Olyan az egész, mint egy jelenet a Mad Max című filmből.”
A Meta szakított a hagyományos adatközpont-építési módszerekkel, és az Egyesült Államok különböző pontjain sátrakat állít fel, amelyekbe MI szervereket telepít. Michael Thomas, a Cleanview Energy piaci elemző és adatközpont-követő vállalat alapítója az X közösségi platformon arról számolt be, hogy a technológiai óriás már három olyan adatközpontot épített vagy épít jelenleg, amelyek ezt a megközelítést alkalmazzák. Az egyik helyszín az Ohio állambeli New Albany városában található. Itt már öt hagyományos épület áll, amelyek felépítése hozzávetőlegesen két-három évet vett igénybe. A vállalat ezt követően további öt sátrat kezdett felállítani a területen, amelyek egyenként 11 600 négyzetméter alapterületűek. A Cleanview Energy által megvizsgált városi engedélyek szerint az építkezés 2026 áprilisában indult, a legfrissebb műholdfelvételek pedig azt mutatják, hogy a szerkezetek már el is készültek.
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg először tavaly jelentette be azt a stratégiát, amelynek lényege, hogy sátrakat állítanak fel, majd azokat MI szerverekkel töltik meg. A cél az, hogy az infrastruktúra minél gyorsabban üzembe álljon egy olyan időszakban, amikor a számítási kapacitás iránti kereslet exponenciális ütemben növekszik. A beszámolók szerint a Meta inspirációját Elon Musk és az xAI szolgáltatta, amely 2024-ben mindössze 19 nap alatt épített fel egy 100 ezer gyorsítóból álló MI adatközpontot. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szerint egy ilyen létesítmény létrehozása normál esetben akár négy évet is igénybe vehet.
A módszer láthatóan hatékonynak bizonyult, ezért már két további helyszínen is alkalmazzák, köztük egy Tennessee államban található létesítménynél. Thomas szerint a sátrakba telepített MI szerverek használata, amelyeket hivatalosan „gyors telepítésű struktúráknak” neveznek, az MI infrastruktúra kiépítésének egyik legszokatlanabb megoldása. Ezek a szerkezetek természetesen nem olyan ellenállók, mint az acélból és betonból épült hagyományos adatközpontok. Az egyik hozzászóló úgy jellemezte a helyzetet, mintha valaki egy 10 ezer dolláros versenykerékpárt egy 9 dolláros lakattal védene. Ennek ellenére a vállalat vélhetően mérlegelte az előnyöket és a kockázatokat, és arra jutott, hogy megéri vállalni ezt a rizikót annak érdekében, hogy előnyhöz jusson az MI infrastruktúráért folyó versenyben.
A Meta gyors előrehaladását egy másik tényező is segíti. A vállalat úgynevezett „behind-the-meter” energiaellátást alkalmaz, vagyis saját helyszíni turbinákat telepít az elektromos energia előállítására, ahelyett hogy kizárólag az országos villamosenergia-hálózatra támaszkodna. Ez hasonló ahhoz a megoldáshoz, amelyet Elon Musk alkalmazott a memphisi Supercluster esetében, ahol kezdetben hordozható generátorok biztosították az energiaellátást. A Meta turbinái azonban az ohiói helyszínen állandó elemek lesznek, mivel a létesítményt úgy tervezték, hogy képes legyen a hálózattól függetlenül működni. Thomas szerint jelenleg körülbelül 2 gigawattnyi kapacitás áll rendelkezésre az ilyen, saját energiaforrással működő adatközpontokból, és az idei év során további 1 gigawatt csatlakozhat a rendszerhez, így az összesített kapacitás elérheti a 3 gigawattot. (A Paksi Atomerőmű összteljesítménye 2 gigawatt.)
Amennyiben a folyamatban lévő projektek az ütemterv szerint haladnak, a Cleanview jelentése szerint a teljes kapacitás 2027 végére akár a 13 gigawattot is elérheti. Ez nagyjából 13 atomerőmű teljesítményének felel meg, és több mint elegendő lenne New York City teljes energiaigényének ellátására. Az ideiglenesnek látszó sátrak és a földre telepített, repülőgép-hajtóművekre emlékeztető turbinák kombinációja kétségtelenül különös látványt nyújt. Ahogy az egyik újságíró fogalmazott: „Olyan az egész, mint egy jelenet a Mad Max című filmből.”