SG.hu·
Az MI felemelkedésével háttérbe szorul Mark Zuckerberg nagy víziója, a metaverzum
A Meta által bejelentett legutóbbi változtatások gyakorlatilag azt jelzik, hogy Mark Zuckerberg egykori nagyszabású víziója a metaverzumról lélegezgetőgépre került. Lényegében leépítik az egész projektet, mert látják, hogy a VR önálló platformként való életre keltése még sok évbe és sok hardvergenerációba kerülne.
Öt évvel ezelőtt Zuckerberg még azt hirdette, hogy a Facebook jövője a metaverzum lesz, egy virtuális valóságra épülő, magával ragadó digitális világ, ahol az emberek dolgozhatnak, játszhatnak és találkozhatnak. Ennek nyomatékosítására át is nevezte a vállalatát Metára. Az elmúlt hónapokban azonban a Meta elbocsátotta a metaverzummal foglalkozó részleg dolgozóinak 10 százalékát, és bejelentette, hogy zászlóshajó alkalmazása, a Horizon Worlds elfordul a virtuális valóságtól. Ez az a digitális univerzum, ahol a felhasználók avatárjaikon keresztül lépnek kapcsolatba egymással.
A vállalat szinte halálos csapást mért az eredeti elképzelésre: közölték, hogy június 15-től a felhasználók már nem érhetik el az immerzív világot virtuális valóság headseteken keresztül. Ezt ugyan mára részben visszavonták, de csak korlátozott mértékben. Azt mondták, hogy néhány meglévő VR-alkalmazást továbbra is támogatnak a Horizon Worldsben, de újakat már nem fognak hozzáadni. Más szóval Zuckerberg eredeti metaverzum-koncepciója gyakorlatilag véget ért. Mindez annak ellenére történik, hogy a Meta mintegy 80 milliárd dollárt veszített a projekten, miközben a metaverzum és a virtuális valóság továbbra is inkább szűk körű érdeklődést vált ki hobbisták és bizonyos vállalatok körében. Ezzel szemben más digitális platformok, például a Roblox és a Fortnite sokkal népszerűbbé váltak.
A Meta ehelyett teljes erővel a mesterséges intelligencia felé fordult. Tavaly Zuckerberg ismét új jövőt hirdetett meg, ezúttal az úgynevezett „szuperintelligenciára” építve, amely egyfajta isteni képességekkel rendelkező MI lehet, és végső személyes társként szolgálhat. A vállalat előrejelzése szerint idén legalább 115 milliárd dollárt költ az MI-re, beleértve azon hatalmas adatközpontok építését, amelyek a technológia működését biztosítják. A Meta ugyanakkor nem hagyott fel teljesen a metaverzummal. A Horizon Worlds továbbra is elérhető mobiltelefonokon, és a vállalat sikeres üzletet épített ki a kiterjesztett valóságot kínáló szemüvegek terén, amelyek képesek videót rögzíteni, és lehetővé teszik, hogy a felhasználók egy MI-asszisztenssel kommunikáljanak.
A hangsúly eltolódását jól mutatja, hogy szeptemberben - ugyanazon a fejlesztői konferencián, ahol 2021-ben bejelentette a névváltoztatást - Zuckerberg egyórás előadásában mindössze kétszer használta a „metaverzum” kifejezést, miközben az MI-t 23 alkalommal említette. Wagner James Au, a Making a Metaverse That Matters című könyv szerzője egy interjúban így fogalmazott: „Rácuppantak a metaverzum kifejezésre anélkül, hogy valóban megértették volna a koncepciót. A metaverzum-stratégiájuk teljesen közömbösnek tűnt azzal szemben, amit a korábbi platformok megtanultak.” A Meta szóvivője ezzel szemben egy februári blogbejegyzésre hivatkozott, amely szerint a vállalat „továbbra is a VR-iparág legnagyobb befektetője”, és „erős fejlesztési tervvel rendelkezik a jövőbeli VR-headsetek terén”.
Zuckerberg metaverzum iránti törekvései 2014-ben kezdődtek, amikor 2 milliárd dollárért megvásárolta az Oculus nevű startupot, amely korszerű VR-headseteket fejlesztett. A technológia lenyűgözte őt, és úgy vélte, hogy idővel felválthatja az okostelefonokat, mint következő generációs számítástechnikai eszköz. Milliárdokat fektetett a koncepció megvalósításába, videojáték-stúdiókat vásárolt, finanszírozta a fejlesztői ökoszisztémát, és agresszívan népszerűsítette a VR-eszközöket. Az áttörés azonban elmaradt. Egy ideig a Facebook veszteséggel értékesítette a headseteket, de 2019-ben Zuckerberg maga is elismerte a befektetőknek, hogy a VR eljövetele „kicsit tovább tart”, mint várta.
A 2020-as Covid-19 világjárvány idején azonban új lendületet kapott az ötlet, hogy az emberek virtuális világokban találkozzanak egymással. 2021-re Zuckerberg és csapata meg volt győződve arról, hogy a felhasználók elfogadják ezt a jövőképet. A metaverzum kifejezést Neal Stephenson népszerűsítette, és ekkoriban egyre nagyobb figyelmet kapott a játék- és kriptoközösségekben. Zuckerberg akkor azt mondta: „A metaverzumban való teleportálás olyan lesz, mint egy linkre kattintani az interneten. A napi ingázás megszűnése kevesebb időt jelent a forgalomban és több időt a fontos dolgokra. És ez jót tesz a környezetnek is!”
Sokan hittek ebben a vízióban. Olyan cégek, mint a Disney gyorsan kineveztek „metaverzum-vezetőket”, hogy felkészüljenek az új korszakra. Egy 2022-es McKinsey jelentés szerint „a metaverzum 2030-ra akár 5 billió dollár értéket is termelhet”, és a vállalati bevételek 15 százaléka származhat ebből 2027-re. A valóság azonban másként alakult. A Horizon Worlds korai verziói hibásak voltak, az avatárok kezdetben primitívek voltak, sőt, egy ideig csak lebegő felsőtestekből álltak. Bár később lábakat is kaptak, a közösségi médiában komoly gúny tárgyává váltak. A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy nem volt elegendő felhasználó, aki csatlakozott volna ehhez a vízióhoz. Még a VR-alapú fitneszjátékok, például a Supernatural és a Beat Saber sem értek el kritikus tömeget. A Meta nem volt egyedül a nehézségekkel. Az Apple 2024-ben mutatta be a Vision Pro headsetet, amely technológiai szempontból lenyűgöző volt, de ára, mintegy 3500 dollár, sokak számára elfogadhatatlanul magasnak bizonyult.
A Meta vezetői továbbra is azt állítják, hogy a metaverzum nem halt meg, csupán a felhasználói igények változtak meg. A vállalat kommunikációja azonban érezhetően visszafogottabb lett. Samantha Ryan, a Reality Labs tartalomért felelős alelnöke egy blogbejegyzésben így fogalmazott: „Néha telibe találjuk a dolgot. Máskor hibázunk. És amikor ez megtörténik, megnézzük az adatokat, figyelembe vesszük a visszajelzéseket, határozottan módosítjuk az üzleti stratégiánkat, és folytatjuk az építkezést.”
Öt évvel ezelőtt Zuckerberg még azt hirdette, hogy a Facebook jövője a metaverzum lesz, egy virtuális valóságra épülő, magával ragadó digitális világ, ahol az emberek dolgozhatnak, játszhatnak és találkozhatnak. Ennek nyomatékosítására át is nevezte a vállalatát Metára. Az elmúlt hónapokban azonban a Meta elbocsátotta a metaverzummal foglalkozó részleg dolgozóinak 10 százalékát, és bejelentette, hogy zászlóshajó alkalmazása, a Horizon Worlds elfordul a virtuális valóságtól. Ez az a digitális univerzum, ahol a felhasználók avatárjaikon keresztül lépnek kapcsolatba egymással.
A vállalat szinte halálos csapást mért az eredeti elképzelésre: közölték, hogy június 15-től a felhasználók már nem érhetik el az immerzív világot virtuális valóság headseteken keresztül. Ezt ugyan mára részben visszavonták, de csak korlátozott mértékben. Azt mondták, hogy néhány meglévő VR-alkalmazást továbbra is támogatnak a Horizon Worldsben, de újakat már nem fognak hozzáadni. Más szóval Zuckerberg eredeti metaverzum-koncepciója gyakorlatilag véget ért. Mindez annak ellenére történik, hogy a Meta mintegy 80 milliárd dollárt veszített a projekten, miközben a metaverzum és a virtuális valóság továbbra is inkább szűk körű érdeklődést vált ki hobbisták és bizonyos vállalatok körében. Ezzel szemben más digitális platformok, például a Roblox és a Fortnite sokkal népszerűbbé váltak.
A Meta ehelyett teljes erővel a mesterséges intelligencia felé fordult. Tavaly Zuckerberg ismét új jövőt hirdetett meg, ezúttal az úgynevezett „szuperintelligenciára” építve, amely egyfajta isteni képességekkel rendelkező MI lehet, és végső személyes társként szolgálhat. A vállalat előrejelzése szerint idén legalább 115 milliárd dollárt költ az MI-re, beleértve azon hatalmas adatközpontok építését, amelyek a technológia működését biztosítják. A Meta ugyanakkor nem hagyott fel teljesen a metaverzummal. A Horizon Worlds továbbra is elérhető mobiltelefonokon, és a vállalat sikeres üzletet épített ki a kiterjesztett valóságot kínáló szemüvegek terén, amelyek képesek videót rögzíteni, és lehetővé teszik, hogy a felhasználók egy MI-asszisztenssel kommunikáljanak.
A hangsúly eltolódását jól mutatja, hogy szeptemberben - ugyanazon a fejlesztői konferencián, ahol 2021-ben bejelentette a névváltoztatást - Zuckerberg egyórás előadásában mindössze kétszer használta a „metaverzum” kifejezést, miközben az MI-t 23 alkalommal említette. Wagner James Au, a Making a Metaverse That Matters című könyv szerzője egy interjúban így fogalmazott: „Rácuppantak a metaverzum kifejezésre anélkül, hogy valóban megértették volna a koncepciót. A metaverzum-stratégiájuk teljesen közömbösnek tűnt azzal szemben, amit a korábbi platformok megtanultak.” A Meta szóvivője ezzel szemben egy februári blogbejegyzésre hivatkozott, amely szerint a vállalat „továbbra is a VR-iparág legnagyobb befektetője”, és „erős fejlesztési tervvel rendelkezik a jövőbeli VR-headsetek terén”.
Zuckerberg metaverzum iránti törekvései 2014-ben kezdődtek, amikor 2 milliárd dollárért megvásárolta az Oculus nevű startupot, amely korszerű VR-headseteket fejlesztett. A technológia lenyűgözte őt, és úgy vélte, hogy idővel felválthatja az okostelefonokat, mint következő generációs számítástechnikai eszköz. Milliárdokat fektetett a koncepció megvalósításába, videojáték-stúdiókat vásárolt, finanszírozta a fejlesztői ökoszisztémát, és agresszívan népszerűsítette a VR-eszközöket. Az áttörés azonban elmaradt. Egy ideig a Facebook veszteséggel értékesítette a headseteket, de 2019-ben Zuckerberg maga is elismerte a befektetőknek, hogy a VR eljövetele „kicsit tovább tart”, mint várta.
A 2020-as Covid-19 világjárvány idején azonban új lendületet kapott az ötlet, hogy az emberek virtuális világokban találkozzanak egymással. 2021-re Zuckerberg és csapata meg volt győződve arról, hogy a felhasználók elfogadják ezt a jövőképet. A metaverzum kifejezést Neal Stephenson népszerűsítette, és ekkoriban egyre nagyobb figyelmet kapott a játék- és kriptoközösségekben. Zuckerberg akkor azt mondta: „A metaverzumban való teleportálás olyan lesz, mint egy linkre kattintani az interneten. A napi ingázás megszűnése kevesebb időt jelent a forgalomban és több időt a fontos dolgokra. És ez jót tesz a környezetnek is!”
Sokan hittek ebben a vízióban. Olyan cégek, mint a Disney gyorsan kineveztek „metaverzum-vezetőket”, hogy felkészüljenek az új korszakra. Egy 2022-es McKinsey jelentés szerint „a metaverzum 2030-ra akár 5 billió dollár értéket is termelhet”, és a vállalati bevételek 15 százaléka származhat ebből 2027-re. A valóság azonban másként alakult. A Horizon Worlds korai verziói hibásak voltak, az avatárok kezdetben primitívek voltak, sőt, egy ideig csak lebegő felsőtestekből álltak. Bár később lábakat is kaptak, a közösségi médiában komoly gúny tárgyává váltak. A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy nem volt elegendő felhasználó, aki csatlakozott volna ehhez a vízióhoz. Még a VR-alapú fitneszjátékok, például a Supernatural és a Beat Saber sem értek el kritikus tömeget. A Meta nem volt egyedül a nehézségekkel. Az Apple 2024-ben mutatta be a Vision Pro headsetet, amely technológiai szempontból lenyűgöző volt, de ára, mintegy 3500 dollár, sokak számára elfogadhatatlanul magasnak bizonyult.
A Meta vezetői továbbra is azt állítják, hogy a metaverzum nem halt meg, csupán a felhasználói igények változtak meg. A vállalat kommunikációja azonban érezhetően visszafogottabb lett. Samantha Ryan, a Reality Labs tartalomért felelős alelnöke egy blogbejegyzésben így fogalmazott: „Néha telibe találjuk a dolgot. Máskor hibázunk. És amikor ez megtörténik, megnézzük az adatokat, figyelembe vesszük a visszajelzéseket, határozottan módosítjuk az üzleti stratégiánkat, és folytatjuk az építkezést.”