SG.hu
Mark Zuckerberg közölte, hogy a Fehér Ház nyomására cenzúráztak COVID-19 tartalmakat 2021-ben
Zuckerberg sajnálja, hogy nem lépett fel Biden "nyomásgyakorló” kampányával szemben, és most bejelentette, hogy a Facebook vissza fogja dobni a kormányzati letiltási kérelmeket.
Mark Zuckerberg azzal vádolta meg a Fehér Házat, hogy az hónapokon keresztül "ismételten” nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy "cenzúrázzon bizonyos COVID-19 tartalmakat” 2021-ben, amelyeket a Facebook állítólag nyomás nélkül nem vett volna le. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának küldött levelében a Meta vezérigazgatója azt állítja, hogy a Biden-kormányzat magas rangú tisztviselői „nagy frusztrációnak adtak hangot”, amikor a Facebook visszadobott bizonyos tartalomeltávolítási kérelmeket. Zuckerberg szerint a Biden-kormányzat nem csak a félretájékoztatást akarta eltávolíttatni, hanem a „humort és a szatírát” is.
„Végső soron a mi döntésünk volt, hogy levesszük-e a tartalmat vagy sem, és miénk volt a döntés a COVID-19-hez kapcsolódó változtatások bevezetése is, amelyeket a nyomás hatására hajtottunk végre” - írta Zuckerberg, vállalva a felelősséget platformja tetteiért. Zuckerberg azonban most azt állítja, hogy ha a Facebook a jövőben újra hasonló helyzetbe kerülne - bármelyik elnöki adminisztráció által -, a platform most már „készen áll a visszavágásra”, és ellenáll a tartalmi normák veszélyeztetésének. "Úgy vélem, hogy a kormányzati nyomásgyakorlás helytelen volt, és sajnálom, hogy nem voltunk szókimondóbbak ezzel kapcsolatban” - áll Zuckerberg levelében, miközben azt is elismerte, hogy hátrébb sorolta Hunter Biden laptopos történetét, és megváltoztatta a Facebook irányelveit, hogy ez szintén ne fordulhasson elő még egyszer.
A Fehér Ház cáfolta Zuckerberg állításait, miszerint ők kényszerítették ki a Facebook tartalomeltávolításait. "A halálos járvánnyal szembesüléskor a kormányzat felelősségteljes lépéseket szorgalmazott a közegészség és a közbiztonság védelme érdekében” - közölte a Fehér Ház. "Álláspontunk egyértelmű és következetes volt: úgy véljük, hogy a technológiai vállalatoknak és más magánszereplőknek figyelembe kell venniük a tetteik amerikai emberekre gyakorolt hatását, miközben független döntéseket hoznak az általuk bemutatott információkról.”
Amióta a Facebook és a Biden-kormányzat közötti viszálykodás elkezdődött, a konzervatívok egyre gyakrabban vádolják a Metát a jobboldali nézetek cenzúrázásával. Még egy olyan végzést is kiharcoltak, amely megakadályozza, hogy a Biden-kormányzat kapcsolatba lépjen az olyan platformokkal, mint a Facebook, és nyomást gyakoroljon rájuk, hogy távolítsák el a demokraták által kedvezőtlennek ítélt tartalmakat. A Legfelsőbb Bíróság azonban júniusban elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Biden-kormányzat arra kényszerítette a közösségi médiaplatformokat, hogy a COVID-19 tartalmak eltávolításával cenzúrázzák a felhasználókat. Az egyébként főleg Trump által kinevezett tagokból álló bíróság úgy döntött, hogy mivel a Facebook „már a kormányzati nyomásgyakorlás megkezdése előtt elkezdte elnyomni a felperesek COVID-19 tartalmát”, a platformok, és nem a Biden-kormányzat viseli a felelősséget a posztok eltávolításáért.
2021-ben Zuckerberg megerősítette, hogy a Facebook már korán elkötelezte magát a COVID-19 félretájékoztatás eltávolítása mellett, és már a járvány kezdetekor felgyorsította a tartalmak eltávolítását. A világjárvány kitörése után alig több mint egy év elteltével a Facebook több mint 20 millió olyan posztot távolított el, amely megsértette az egyre szigorodó COVID-19 irányelveit. A nyilvános vita arról, hogy a Facebook vajon eleget tesz-e a COVID-19 félretájékoztatás megállításáért, az újabb és újabb tartalmak eltávolításával egyre csak dagadt, és Joe Biden egy alkalommal csalódottságának adott hangot, hogy a Facebook „embereket öl”. Akkoriban a tisztviselők amiatt aggódtak, hogy a Facebook nem osztja meg a kritikus adatokat arról, hogy mennyi tartalom maradt online, megakadályozva az amerikai kormányt abban, hogy valaha is pontosan megértse mennyi félretájékoztatás terjed a platformján, mivel csak szűk betekintést ad az eltávolított tartalmakba.
A tisztviselők azzal vádolták a Facebookot, hogy visszatartja a kulcsfontosságú információkat, és „vakfoltot” hoz létre, anekdotikusan összekapcsolva ezt az oltási bizonytalansággal. Szakértők szerint azonban a Facebooknak nehéz lett volna a hatóságok, például a közegészségügyi tisztviselők segítsége nélkül megállapítania, hogy mely tartalmak félretájékoztatóak. Ahelyett, hogy további útmutatást kért volna egy ilyen, az egész platformra kiterjedő tanulmány elvégzéséhez, Zuckerberg 2021-ben megvédte a Facebook szelektív adatkiadását. Indoklása szerint "a rendőrség tevékenysége sem kudarc csak azért, mert a bűnözés nagyobb, mint nulla", és szerinte "nem várható el a Facebooktól, hogy megszabaduljon minden rossz információtól”.
Zuckerberg levele nem a megoldás része abban a folyamatban lévő nyilvános vitában, hogy a közösségi platformoknak nagyobb mértékben kellene-e részt venniük a tartalmak eltávolításában. Nemrégiben a Telegram vezérigazgatóját, Pavel Durovot letartóztatták Franciaországban annak a vizsgálatnak a részeként, amely azt vizsgálja, hogy üzenetküldő alkalmazása miért nem vesz részt a bűncselekmények felderítésében. Egyes republikánusok azonban Zuckerberg levelét a bűnösség egyértelmű beismerésének tekintik. A kongresszusnak írt levelet a képviselőház igazságügyi bizottságának republikánus tagjai ünnepelték, és a szólásszabadságról szóló vita megnyerésének tekintik - ezt nem kapták meg a Legfelsőbb Bíróságtól. "Mark Zuckerberg most három dolgot vallott be” - posztolta a képviselőház igazságügyi bizottságának GOP-fiókja. Először is, hogy a „Biden-Harris-adminisztráció nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy cenzúrázza az amerikaiakat”. Másodszor, hogy „a Facebook cenzúrázta az amerikaiakat”. Harmadszor pedig, hogy „a Facebook hátrébb sorolta a Hunter Biden laptopos történetet”. "Nagy győzelem a szólásszabadságnak” - írja a fiók.
Miután a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott döntése elvetette azokat az állításokat, amelyek szerint Biden nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy cenzúrázzon tartalmakat, a szólásszabadság néhány szószólója aggódik, hogy a jövőben semmi sem fogja megállítani a platformokat és a tisztviselőket abban, hogy megpróbálják összehangolni a kormányzati cenzúrázási erőfeszítéseket, hiszen Zuckerberg most nyíltan állítja, hogy a világjárvány idején a Facebook volt a célpont. "A közösségi platformok vonzó célpontjai a hatósági nyomásgyakorlásnak, ezért kulcsfontosságú, hogy a Legfelsőbb Bíróság tisztázza a megengedett meggyőzési kísérletek és a megengedhetetlen kényszerítési kísérletek közötti határt” - mondta Alex Abdo, a Knight First Amendment Institute perjogi igazgatója. "Ez az iránymutatás különösen értékes lett volna a 2024-es választások előtti hónapokban."
A Center for Democracy & Technology politikai alelnöke, Samir Jain azonban azzal érvelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság túl magasra tette a lécet. Jain szerint az ítélet egyértelművé tette, hogy "nagyfokú ténybeli konkrétságra” lesz szükség annak bizonyításához, "hogy egy platform döntése egy adott felperes beszédének elfojtásáról a kormányzat nyomására vezethető vissza, szemben a platform saját megítélésével”. Mivel Zuckerberg láthatóan rá akarja tolni a kérdést a Biden-kormányzatra, és a levele része annak, hogy a semlegességre hivatkozzon a közelgő választásokon. 2020-ban a feleségével közösen 400 millió dollárral segítette a helyi választási irodákat abban, hogy a világjárvány idején védőfelszerelést vásároljanak. Ezt akkoriban egyes kritikusok pártpolitikai lépésnek tekintettek, és Zuckerberg most megerősítette, hogy idén nem fog hasonló hozzájárulást nyújtani. "Az a célom, hogy semleges legyek, és se így, se úgy ne játsszak szerepet - és még csak ne is tűnjön úgy, hogy hogy szerepet játszom” - mondta Zuckerberg.
Mark Zuckerberg azzal vádolta meg a Fehér Házat, hogy az hónapokon keresztül "ismételten” nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy "cenzúrázzon bizonyos COVID-19 tartalmakat” 2021-ben, amelyeket a Facebook állítólag nyomás nélkül nem vett volna le. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának küldött levelében a Meta vezérigazgatója azt állítja, hogy a Biden-kormányzat magas rangú tisztviselői „nagy frusztrációnak adtak hangot”, amikor a Facebook visszadobott bizonyos tartalomeltávolítási kérelmeket. Zuckerberg szerint a Biden-kormányzat nem csak a félretájékoztatást akarta eltávolíttatni, hanem a „humort és a szatírát” is.
„Végső soron a mi döntésünk volt, hogy levesszük-e a tartalmat vagy sem, és miénk volt a döntés a COVID-19-hez kapcsolódó változtatások bevezetése is, amelyeket a nyomás hatására hajtottunk végre” - írta Zuckerberg, vállalva a felelősséget platformja tetteiért. Zuckerberg azonban most azt állítja, hogy ha a Facebook a jövőben újra hasonló helyzetbe kerülne - bármelyik elnöki adminisztráció által -, a platform most már „készen áll a visszavágásra”, és ellenáll a tartalmi normák veszélyeztetésének. "Úgy vélem, hogy a kormányzati nyomásgyakorlás helytelen volt, és sajnálom, hogy nem voltunk szókimondóbbak ezzel kapcsolatban” - áll Zuckerberg levelében, miközben azt is elismerte, hogy hátrébb sorolta Hunter Biden laptopos történetét, és megváltoztatta a Facebook irányelveit, hogy ez szintén ne fordulhasson elő még egyszer.
A Fehér Ház cáfolta Zuckerberg állításait, miszerint ők kényszerítették ki a Facebook tartalomeltávolításait. "A halálos járvánnyal szembesüléskor a kormányzat felelősségteljes lépéseket szorgalmazott a közegészség és a közbiztonság védelme érdekében” - közölte a Fehér Ház. "Álláspontunk egyértelmű és következetes volt: úgy véljük, hogy a technológiai vállalatoknak és más magánszereplőknek figyelembe kell venniük a tetteik amerikai emberekre gyakorolt hatását, miközben független döntéseket hoznak az általuk bemutatott információkról.”
Amióta a Facebook és a Biden-kormányzat közötti viszálykodás elkezdődött, a konzervatívok egyre gyakrabban vádolják a Metát a jobboldali nézetek cenzúrázásával. Még egy olyan végzést is kiharcoltak, amely megakadályozza, hogy a Biden-kormányzat kapcsolatba lépjen az olyan platformokkal, mint a Facebook, és nyomást gyakoroljon rájuk, hogy távolítsák el a demokraták által kedvezőtlennek ítélt tartalmakat. A Legfelsőbb Bíróság azonban júniusban elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Biden-kormányzat arra kényszerítette a közösségi médiaplatformokat, hogy a COVID-19 tartalmak eltávolításával cenzúrázzák a felhasználókat. Az egyébként főleg Trump által kinevezett tagokból álló bíróság úgy döntött, hogy mivel a Facebook „már a kormányzati nyomásgyakorlás megkezdése előtt elkezdte elnyomni a felperesek COVID-19 tartalmát”, a platformok, és nem a Biden-kormányzat viseli a felelősséget a posztok eltávolításáért.
2021-ben Zuckerberg megerősítette, hogy a Facebook már korán elkötelezte magát a COVID-19 félretájékoztatás eltávolítása mellett, és már a járvány kezdetekor felgyorsította a tartalmak eltávolítását. A világjárvány kitörése után alig több mint egy év elteltével a Facebook több mint 20 millió olyan posztot távolított el, amely megsértette az egyre szigorodó COVID-19 irányelveit. A nyilvános vita arról, hogy a Facebook vajon eleget tesz-e a COVID-19 félretájékoztatás megállításáért, az újabb és újabb tartalmak eltávolításával egyre csak dagadt, és Joe Biden egy alkalommal csalódottságának adott hangot, hogy a Facebook „embereket öl”. Akkoriban a tisztviselők amiatt aggódtak, hogy a Facebook nem osztja meg a kritikus adatokat arról, hogy mennyi tartalom maradt online, megakadályozva az amerikai kormányt abban, hogy valaha is pontosan megértse mennyi félretájékoztatás terjed a platformján, mivel csak szűk betekintést ad az eltávolított tartalmakba.
A tisztviselők azzal vádolták a Facebookot, hogy visszatartja a kulcsfontosságú információkat, és „vakfoltot” hoz létre, anekdotikusan összekapcsolva ezt az oltási bizonytalansággal. Szakértők szerint azonban a Facebooknak nehéz lett volna a hatóságok, például a közegészségügyi tisztviselők segítsége nélkül megállapítania, hogy mely tartalmak félretájékoztatóak. Ahelyett, hogy további útmutatást kért volna egy ilyen, az egész platformra kiterjedő tanulmány elvégzéséhez, Zuckerberg 2021-ben megvédte a Facebook szelektív adatkiadását. Indoklása szerint "a rendőrség tevékenysége sem kudarc csak azért, mert a bűnözés nagyobb, mint nulla", és szerinte "nem várható el a Facebooktól, hogy megszabaduljon minden rossz információtól”.
Zuckerberg levele nem a megoldás része abban a folyamatban lévő nyilvános vitában, hogy a közösségi platformoknak nagyobb mértékben kellene-e részt venniük a tartalmak eltávolításában. Nemrégiben a Telegram vezérigazgatóját, Pavel Durovot letartóztatták Franciaországban annak a vizsgálatnak a részeként, amely azt vizsgálja, hogy üzenetküldő alkalmazása miért nem vesz részt a bűncselekmények felderítésében. Egyes republikánusok azonban Zuckerberg levelét a bűnösség egyértelmű beismerésének tekintik. A kongresszusnak írt levelet a képviselőház igazságügyi bizottságának republikánus tagjai ünnepelték, és a szólásszabadságról szóló vita megnyerésének tekintik - ezt nem kapták meg a Legfelsőbb Bíróságtól. "Mark Zuckerberg most három dolgot vallott be” - posztolta a képviselőház igazságügyi bizottságának GOP-fiókja. Először is, hogy a „Biden-Harris-adminisztráció nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy cenzúrázza az amerikaiakat”. Másodszor, hogy „a Facebook cenzúrázta az amerikaiakat”. Harmadszor pedig, hogy „a Facebook hátrébb sorolta a Hunter Biden laptopos történetet”. "Nagy győzelem a szólásszabadságnak” - írja a fiók.
Miután a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott döntése elvetette azokat az állításokat, amelyek szerint Biden nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy cenzúrázzon tartalmakat, a szólásszabadság néhány szószólója aggódik, hogy a jövőben semmi sem fogja megállítani a platformokat és a tisztviselőket abban, hogy megpróbálják összehangolni a kormányzati cenzúrázási erőfeszítéseket, hiszen Zuckerberg most nyíltan állítja, hogy a világjárvány idején a Facebook volt a célpont. "A közösségi platformok vonzó célpontjai a hatósági nyomásgyakorlásnak, ezért kulcsfontosságú, hogy a Legfelsőbb Bíróság tisztázza a megengedett meggyőzési kísérletek és a megengedhetetlen kényszerítési kísérletek közötti határt” - mondta Alex Abdo, a Knight First Amendment Institute perjogi igazgatója. "Ez az iránymutatás különösen értékes lett volna a 2024-es választások előtti hónapokban."
A Center for Democracy & Technology politikai alelnöke, Samir Jain azonban azzal érvelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság túl magasra tette a lécet. Jain szerint az ítélet egyértelművé tette, hogy "nagyfokú ténybeli konkrétságra” lesz szükség annak bizonyításához, "hogy egy platform döntése egy adott felperes beszédének elfojtásáról a kormányzat nyomására vezethető vissza, szemben a platform saját megítélésével”. Mivel Zuckerberg láthatóan rá akarja tolni a kérdést a Biden-kormányzatra, és a levele része annak, hogy a semlegességre hivatkozzon a közelgő választásokon. 2020-ban a feleségével közösen 400 millió dollárral segítette a helyi választási irodákat abban, hogy a világjárvány idején védőfelszerelést vásároljanak. Ezt akkoriban egyes kritikusok pártpolitikai lépésnek tekintettek, és Zuckerberg most megerősítette, hogy idén nem fog hasonló hozzájárulást nyújtani. "Az a célom, hogy semleges legyek, és se így, se úgy ne játsszak szerepet - és még csak ne is tűnjön úgy, hogy hogy szerepet játszom” - mondta Zuckerberg.