SG.hu
Fog valaha pénzt termelni az MI?
Kipukkant a mesterséges intelligencia buborék? A Wall Street azon tűnődik, hogy a mesterséges intelligencia valaha is pénzt fog-e termelni.
Az elmúlt héten mutatták be a technológiai cégek vezetői az elmúlt negyedéves eredményeiket, és a tőzsdei szakemberek válaszokat kértek arra vonatkozóan, hogy mikor kezdenek megtérülni a mesterséges intelligenciába történő befektetéseik. A 18 hónap alatt - mióta a ChatGPT elindította az MI fegyverkezési versenyt - a technológiai óriások azt ígérték, hogy a technológia minden iparágat forradalmasítani fog, és ezzel indokolták, hogy több tízmilliárd dollárt költsenek adatközpontokra és olyan chipekre, amelyek a nagy MI-modellek futtatásához szükségesek. Ehhez a vízióhoz képest az eddig bevezetett termékek kissé triviálisnak tűnnek: chatbotok, amelyeknek nincs egyértelmű útjuk a monetizációhoz, költségcsökkentő intézkedések, mint az MI kódolás és ügyfélszolgálat, valamint az MI-alapú keresés, amely néha kitalál dolgokat.
Az IT-óriások azonban még mindig viszonylag keveset tudnak felmutatni az elköltött milliárdokból az MI-ből származó jelentős bevételnövekedés vagy nyereséges új termékek tekintetében, és a befektetők kezdenek idegesek lenni. Legutóbb az Amazon ismertette nem túl lenyűgöző eredményét és jövőbeli kilátásait, és a részvényeinek közel 9%-os esését leginkább annak az aggodalomnak lehet betudni, hogy a cég rengeteget költ az MI-re anélkül, hogy felmutatna valamit, miközben az alaptevékenysége is szenved. Az Intel viszont már szabadesésbe váltott azt követően, miután a vállalat közölte, hogy miután nagy összegeket költött az MI-hullámhoz való alkalmazkodásra, most 10 milliárd dolláros költségcsökkentéssel és több tízezer dolgozó elbocsátásával próbálja visszafogni a dolgokat.
Röviden, a befektetők félelmei arra vezethetők vissza, hogy vajon van-e mindennek értelme? Vagy ez is csak egy újabb csillogó bizsu, amit az iparág a végtelen növekedésről szőtt álmainak megvalósításáért hajszol, mielőtt lemondana róla, és a következőre lépne? A Goldman Sachs múlt heti jelentése is azt vetette fel, hogy "túl sok a kiadás, túl kevés a haszon" a generatív mesterséges intelligencia miatt. Ahogy Keith Weiss, a Morgan Stanley elemzője fogalmazott a Microsoft eredménybeszámolóján: "Jelenleg az iparágban vita folyik a generatív mesterséges intelligencia kiadási igényeiről, és arról, hogy a várható bevétel valóban megfelel-e ennek." Steven Ju, a UBS elemzője megkérdezte Sundar Pichai-t, a Google vezérigazgatóját, hogy mennyi időbe telik, amíg az MI "segít a bevételtermelésben; a válasz szerint "idővel nagyobb értéket teremt, szemben a költségek csökkentésével."
A Google és a Microsoft részvényei egyaránt estek az eredménybeszámolót követően, ami a befektetők elégedetlenségének jele, hogy a hatalmas beruházások nem vezettek a vártnál sokkal jobb eredményekhez. A Meta - amely a múlt negyedévben hasonló részvényesi csalódottságot tapasztalt - ezúttal elkerülte ugyanezt a sorsot azzal, hogy bemutatta, hogy MI-beruházásai legalábbis hozzájárultak az alaptevékenységéhez, többek között azzal, hogy a vállalatok könnyen tudnak meggyőző hirdetéseket készíteni MI-eszközeivel. Néhány befektető még arra is számított, hogy ez lesz az a negyedév, amikor a technológiai óriások elkezdik jelezni, hogy visszavesznek az infrastruktúrába történő irdatlan befektetéseikből, mivel "az MI nem hozza azt a hozamot, amit vártak" - mondta Gil Luria, a D.A. Davidson elemzője.
De ennek éppen az ellenkezője történt: a Google, a Microsoft és a Meta mind jelezték, hogy még többet terveznek költeni, mivel most alapozzák meg az általuk remélt mesterséges intelligencia jövőjét. A Meta közölte, hogy most már 37 és 40 milliárd dollár közötti egész éves tőkekiadásokra számít, 2 milliárd dollárral emelve az előrejelzés alsó határát. A Microsoft közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi évben várhatóan többet költ majd, mint a 2024-es 56 milliárd dolláros tőkekiadása. A Google az idei év minden negyedévére 12 milliárd dolláros "vagy azt meghaladó" tőkekiadásokat prognosztizált. (Ezek még a rendkívül gazdag vállalatok számára is nagy számok - a Google esetében a második negyedévben a tőkekiadások a teljes árbevétel mintegy 17%-át tették ki).
A technológiai vezetők pedig azt mondták, hogy több időre van szükségük - sokkal több időre. A Microsoft pénzügyi igazgatója, Amy Hood a vállalat eredménybeszámolóján elmondta, hogy az adatközpontokba történő beruházásai várhatóan támogatni fogják az MI-technológia monetizálását "a következő 15 évben és azon túl". A Meta hasonlóképpen arra számít, hogy "a generatív mesterséges intelligencia hosszabb idő alatt térül meg" - mondta Susan Li pénzügyi igazgató az elemzőknek. Hozzátette: "Nem számítunk arra, hogy az MI termékeink 2024-ben jelentős bevételi forrást jelentenek. De arra számítunk, hogy idővel új bevételi lehetőségeket nyitnak majd meg, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a befektetésünkből szilárd megtérülést érjünk el."
Ez az időhorizont sok befektető számára kényelmetlen, akik megszokták, hogy a Szilícium-völgyből többnyire megbízható, negyedévről negyedévre történő árbevétel- és nyereségnövekedés érkezik. "Ha most akarsz befektetni, és 10-15 év múlva jön a megtérülés, az egy kockázati befektetés, nem pedig egy részvénytársasági befektetés" - mondta Luria. "Az állami vállalatok esetében sokkal rövidebb időn belül várjuk a befektetés megtérülését. Ez tehát kellemetlenséget okoz, mert nem látjuk azokat az alkalmazásokat és az alkalmazásokból származó bevételeket, amelyekkel jelenleg akár csak megközelítőleg is igazolni tudnánk ezeket a befektetéseket."
Néhány befektető pedig megkérdőjelezi, hogy az MI-beruházások valaha is megtérülnek-e. Jim Covello, a Goldman Sachs elemzője jelentésében úgy érvelt, hogy "a technológia nem alkalmas olyan összetett problémák megoldására, amelyek indokolnák a költségeket". Példaként arra, hogy milyen hosszú időbe telhet, amíg az MI-termékek megvalósulnak, vegyük a Tesla "teljes önvezető" technológiáját. A Tesla 2015 óta úgy mutatta be a vezetéstámogató technológiát, mint a vállalat üzleti tervének kulcsát, és következetesen azt ígérte, hogy rövid időn belül teljes mértékben megvalósul. Az önvezetés azonban még mindig egy figyelmes emberi sofőrt igényel, aki képes átvenni a kormányt, ha valami rosszul sülne el, és rendszeresen biztonsági aggályok gyötrik miatta a céget, közel négy évvel azután, hogy a Tesla ügyfelei számára először elérhetővé tették.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a technológiai cégek vezetői egyetértenek abban, hogy "az alulbefektetés kockázata drámaian nagyobb, mint a túlbefektetésé", ahogyan azt a Google vezetője, Pichai mondta a múlt heti eredménybeszámolóban, de hasonlóan fogalmazott a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is a vállalat konferenciabeszélgetésén. Az adatközpontok kiépítése időbe telik, és ha valaki győztesként kerül ki a mesterséges intelligencia versenyéből, egyetlen vállalat sem akarja elszalasztani a csúcsra jutást csak azért, mert nem rendelkezik elegendő számítási kapacitással. Az alaptevékenységeikből pedig eleget keresnek ahhoz, hogy a befektetők egyelőre elviseljék a kiadásokat.
De egy bizonyos ponton hamarosan - Luria előrejelzése szerint ez vagy ez év végén, vagy a jövő év elején lesz - a befektetők nyomása, hogy vegyenek vissza az infrastrukturális beruházásokból, és hagyják, hogy a bevételek növekedése felzárkózzon, elég erős lesz ahhoz, hogy a technológiai vezetők visszavegyenek. "Jelenleg az a játék, hogy 'mindannyiunknak jeleznünk kell, hogy hajlandóak vagyunk annyit befektetni, amennyit csak kell, mert meg akarjuk tartani vezető pozíciónkat', de egy ponton túl a beruházás annyira megterhelő lesz, hogy az egyikük azt fogja mondani, hogy 'talán a következő negyedévben már nem fektetünk be annyit'", és akkor a többiekkel is követni fogják" - mondta Luria. "Ez a beruházási szint nem fenntartható."
Az elmúlt héten mutatták be a technológiai cégek vezetői az elmúlt negyedéves eredményeiket, és a tőzsdei szakemberek válaszokat kértek arra vonatkozóan, hogy mikor kezdenek megtérülni a mesterséges intelligenciába történő befektetéseik. A 18 hónap alatt - mióta a ChatGPT elindította az MI fegyverkezési versenyt - a technológiai óriások azt ígérték, hogy a technológia minden iparágat forradalmasítani fog, és ezzel indokolták, hogy több tízmilliárd dollárt költsenek adatközpontokra és olyan chipekre, amelyek a nagy MI-modellek futtatásához szükségesek. Ehhez a vízióhoz képest az eddig bevezetett termékek kissé triviálisnak tűnnek: chatbotok, amelyeknek nincs egyértelmű útjuk a monetizációhoz, költségcsökkentő intézkedések, mint az MI kódolás és ügyfélszolgálat, valamint az MI-alapú keresés, amely néha kitalál dolgokat.
Az IT-óriások azonban még mindig viszonylag keveset tudnak felmutatni az elköltött milliárdokból az MI-ből származó jelentős bevételnövekedés vagy nyereséges új termékek tekintetében, és a befektetők kezdenek idegesek lenni. Legutóbb az Amazon ismertette nem túl lenyűgöző eredményét és jövőbeli kilátásait, és a részvényeinek közel 9%-os esését leginkább annak az aggodalomnak lehet betudni, hogy a cég rengeteget költ az MI-re anélkül, hogy felmutatna valamit, miközben az alaptevékenysége is szenved. Az Intel viszont már szabadesésbe váltott azt követően, miután a vállalat közölte, hogy miután nagy összegeket költött az MI-hullámhoz való alkalmazkodásra, most 10 milliárd dolláros költségcsökkentéssel és több tízezer dolgozó elbocsátásával próbálja visszafogni a dolgokat.
Röviden, a befektetők félelmei arra vezethetők vissza, hogy vajon van-e mindennek értelme? Vagy ez is csak egy újabb csillogó bizsu, amit az iparág a végtelen növekedésről szőtt álmainak megvalósításáért hajszol, mielőtt lemondana róla, és a következőre lépne? A Goldman Sachs múlt heti jelentése is azt vetette fel, hogy "túl sok a kiadás, túl kevés a haszon" a generatív mesterséges intelligencia miatt. Ahogy Keith Weiss, a Morgan Stanley elemzője fogalmazott a Microsoft eredménybeszámolóján: "Jelenleg az iparágban vita folyik a generatív mesterséges intelligencia kiadási igényeiről, és arról, hogy a várható bevétel valóban megfelel-e ennek." Steven Ju, a UBS elemzője megkérdezte Sundar Pichai-t, a Google vezérigazgatóját, hogy mennyi időbe telik, amíg az MI "segít a bevételtermelésben; a válasz szerint "idővel nagyobb értéket teremt, szemben a költségek csökkentésével."
A Google és a Microsoft részvényei egyaránt estek az eredménybeszámolót követően, ami a befektetők elégedetlenségének jele, hogy a hatalmas beruházások nem vezettek a vártnál sokkal jobb eredményekhez. A Meta - amely a múlt negyedévben hasonló részvényesi csalódottságot tapasztalt - ezúttal elkerülte ugyanezt a sorsot azzal, hogy bemutatta, hogy MI-beruházásai legalábbis hozzájárultak az alaptevékenységéhez, többek között azzal, hogy a vállalatok könnyen tudnak meggyőző hirdetéseket készíteni MI-eszközeivel. Néhány befektető még arra is számított, hogy ez lesz az a negyedév, amikor a technológiai óriások elkezdik jelezni, hogy visszavesznek az infrastruktúrába történő irdatlan befektetéseikből, mivel "az MI nem hozza azt a hozamot, amit vártak" - mondta Gil Luria, a D.A. Davidson elemzője.
De ennek éppen az ellenkezője történt: a Google, a Microsoft és a Meta mind jelezték, hogy még többet terveznek költeni, mivel most alapozzák meg az általuk remélt mesterséges intelligencia jövőjét. A Meta közölte, hogy most már 37 és 40 milliárd dollár közötti egész éves tőkekiadásokra számít, 2 milliárd dollárral emelve az előrejelzés alsó határát. A Microsoft közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi évben várhatóan többet költ majd, mint a 2024-es 56 milliárd dolláros tőkekiadása. A Google az idei év minden negyedévére 12 milliárd dolláros "vagy azt meghaladó" tőkekiadásokat prognosztizált. (Ezek még a rendkívül gazdag vállalatok számára is nagy számok - a Google esetében a második negyedévben a tőkekiadások a teljes árbevétel mintegy 17%-át tették ki).
A technológiai vezetők pedig azt mondták, hogy több időre van szükségük - sokkal több időre. A Microsoft pénzügyi igazgatója, Amy Hood a vállalat eredménybeszámolóján elmondta, hogy az adatközpontokba történő beruházásai várhatóan támogatni fogják az MI-technológia monetizálását "a következő 15 évben és azon túl". A Meta hasonlóképpen arra számít, hogy "a generatív mesterséges intelligencia hosszabb idő alatt térül meg" - mondta Susan Li pénzügyi igazgató az elemzőknek. Hozzátette: "Nem számítunk arra, hogy az MI termékeink 2024-ben jelentős bevételi forrást jelentenek. De arra számítunk, hogy idővel új bevételi lehetőségeket nyitnak majd meg, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a befektetésünkből szilárd megtérülést érjünk el."
Ez az időhorizont sok befektető számára kényelmetlen, akik megszokták, hogy a Szilícium-völgyből többnyire megbízható, negyedévről negyedévre történő árbevétel- és nyereségnövekedés érkezik. "Ha most akarsz befektetni, és 10-15 év múlva jön a megtérülés, az egy kockázati befektetés, nem pedig egy részvénytársasági befektetés" - mondta Luria. "Az állami vállalatok esetében sokkal rövidebb időn belül várjuk a befektetés megtérülését. Ez tehát kellemetlenséget okoz, mert nem látjuk azokat az alkalmazásokat és az alkalmazásokból származó bevételeket, amelyekkel jelenleg akár csak megközelítőleg is igazolni tudnánk ezeket a befektetéseket."
Néhány befektető pedig megkérdőjelezi, hogy az MI-beruházások valaha is megtérülnek-e. Jim Covello, a Goldman Sachs elemzője jelentésében úgy érvelt, hogy "a technológia nem alkalmas olyan összetett problémák megoldására, amelyek indokolnák a költségeket". Példaként arra, hogy milyen hosszú időbe telhet, amíg az MI-termékek megvalósulnak, vegyük a Tesla "teljes önvezető" technológiáját. A Tesla 2015 óta úgy mutatta be a vezetéstámogató technológiát, mint a vállalat üzleti tervének kulcsát, és következetesen azt ígérte, hogy rövid időn belül teljes mértékben megvalósul. Az önvezetés azonban még mindig egy figyelmes emberi sofőrt igényel, aki képes átvenni a kormányt, ha valami rosszul sülne el, és rendszeresen biztonsági aggályok gyötrik miatta a céget, közel négy évvel azután, hogy a Tesla ügyfelei számára először elérhetővé tették.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a technológiai cégek vezetői egyetértenek abban, hogy "az alulbefektetés kockázata drámaian nagyobb, mint a túlbefektetésé", ahogyan azt a Google vezetője, Pichai mondta a múlt heti eredménybeszámolóban, de hasonlóan fogalmazott a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is a vállalat konferenciabeszélgetésén. Az adatközpontok kiépítése időbe telik, és ha valaki győztesként kerül ki a mesterséges intelligencia versenyéből, egyetlen vállalat sem akarja elszalasztani a csúcsra jutást csak azért, mert nem rendelkezik elegendő számítási kapacitással. Az alaptevékenységeikből pedig eleget keresnek ahhoz, hogy a befektetők egyelőre elviseljék a kiadásokat.
De egy bizonyos ponton hamarosan - Luria előrejelzése szerint ez vagy ez év végén, vagy a jövő év elején lesz - a befektetők nyomása, hogy vegyenek vissza az infrastrukturális beruházásokból, és hagyják, hogy a bevételek növekedése felzárkózzon, elég erős lesz ahhoz, hogy a technológiai vezetők visszavegyenek. "Jelenleg az a játék, hogy 'mindannyiunknak jeleznünk kell, hogy hajlandóak vagyunk annyit befektetni, amennyit csak kell, mert meg akarjuk tartani vezető pozíciónkat', de egy ponton túl a beruházás annyira megterhelő lesz, hogy az egyikük azt fogja mondani, hogy 'talán a következő negyedévben már nem fektetünk be annyit'", és akkor a többiekkel is követni fogják" - mondta Luria. "Ez a beruházási szint nem fenntartható."