Jön a felturbózott Siri és a személyre szabott emotikonok, de a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan marad.

Amikor egy új technológia megjelenik, a világ hagyományosan az Apple-t nézi, hogy mihez kezdjen vele. Steve Jobs idején a vállalat híres volt arról, hogy az úttörő technológiákat a következő kötelező eszközzé vagy szolgáltatássá alakította át. Ez ma már nem így van. Az Apple Intelligence (rövidítése AI...) múlt heti bemutatója inkább annak a merész kísérlete volt, hogy saját márkáját rányomja a generatív mesterséges intelligenciára. Kevéssé volt érezhető, hogy az Apple a valóban hasznosat helyezné előtérbe - azt a minőséget, amely Jobs alatt a leginkább megkülönböztette a vállalatot. A bemutató talán enyhítette azokat az aggodalmakat, hogy az Apple csúnyán lemaradt egy kulcsfontosságú technológiában, de nyitva hagyja a kérdést, hogy ki fogja alakítani a mesterséges intelligencia jövőjét.

A generatív mesterséges intelligencia sokoldalúsága maga is bizonytalanságot szül a várható hatásával kapcsolatban. Vajon a számítógépekkel való interakció természetesebbé válik? Vajon elsősorban olyan új funkciókat fog jelenteni, amelyek a mindennap használt alkalmazásokhoz adnak hozzá színes-szagos kiegészítőket? Vagy az OpenAI ChatGPT chatbotjához hasonlóan a legfontosabb hatásai az információkeresés és a tágabb értelemben vett digitális világban való navigálás módjára lesznek? Az Apple által bemutatott mesterséges intelligencia mindezeket egyben próbálta megvalósítani. Fennáll a veszélye annak, hogy a cég az elvesztegetett idő bepótlásának rohanásában egyiket sem fogja különösen jól csinálni.

Bőven volt szemfényvesztés az Apple bemutatóján, például a személyre szabott képek és emojik, valamint az automatikus írási súgók más cégek mesterséges intelligencia szolgáltatásaiból is ismerősek lehetnek. Mintha csak funkciók kipipálásáról lenne szó. A Google-nak van egy olyan képszerkesztő eszköze, amellyel törölhetünk dolgokat a képekről? Ezt mi is meg tudjuk csinálni. A Microsoft új Recall funkciója nyomon követ mindent, amit a készülékünkön csináltunk, hogy könnyedén újra megtaláljuk a dolgokat? Igen, ezt is meg tudjuk csinálni.

Sok múlik majd azon, hogy az Apple házon belüli mesterséges intelligencia modelljei mennyire jól működnek - ez fontos kérdés, tekintve, hogy az ilyen rendszereknek nehéz pontos eredményeket szolgáltatniuk. De az Apple eddig még sosem alkalmazta azt a módszert, hogy mindent kipróbál, és utána megnézni mi ezek közül az eredményes. Ha pedig olyan mesterséges intelligenciáról van szó, amely képes a tágabb világgal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Apple házon belüli technológiája messze le van maradva. A cég nem véletlenül kötött megállapodást kötött az OpenAI-val, hogy a ChatGPT-t eljuttassa a készülékeire. Amikor az iPhone-felhasználók feltesznek majd egy kérdést az Apple digitális asszisztensének, Sirinek, ő ezután engedélyt kér majd arra, hogy ugyanezt a kérdést a ChatGPT-nek is feltegye; ezaligha az a "zökkenőmentes integráció", amiről az Apple szeret beszélni.

Nem világos, hogy ez a kapcsolat hosszabb távon hogyan fog működni. A mesterséges intelligencia válaszok generálása költséges, és a legtöbb technológiai megfigyelő arra számít, hogy az Apple végül díjat fog kérni a felhasználóktól a ChatGPT-ért, ha a funkció beindul. A megállapodás azt a kellemetlen tényt is aláhúzza, hogy az Apple házon belüli mesterséges intelligenciája gyenge. Ha a legfejlettebb MI-rendszerek valóban elérik az emberi szintű intelligenciát, akkor könnyen lehet, hogy ezek lesznek azok az alapvető technológiai platformok, amelyeken a jövő alkalmazásai alapulnak. Az Apple számára kulcsfontosságú lesz a felzárkózás.

Lehetséges, hogy az MI természetesebbé teszi mindennapi digitális tevékenységeink kezelését, és az Apple-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy erre rövid távon hatást gyakoroljon. Az ígéretek szerint a felturbózott Siri képes lesz átnézni az e-mailjeinkben, üzeneteinkben és különböző alkalmazásainkban található információkat, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, vagy lépéseket tegyen a nevünkben. Bár ez az ötlet megtévesztően egyszerűen hangzik, megvalósítása nehéz lesz. A mesterséges intelligencia rendszerek valószínűségi alapon működnek, ami azt jelenti, hogy a lehető legjobban tippet adják a helyes válaszra. Az Apple még nem mutatta meg, hogy mennyire jól működik az új Siri.

Ez szélesebb körű kérdéseket vet fel a technológia jövőjével kapcsolatban. Ha a Siri lesz az iPhone-on végzett összes tevékenység kiindulópontja, csökkentve az alkalmazások megnyitásának szükségességét, mit jelent ez a sok fejlesztő számára, akiknek üzleti tevékenysége az Apple felhasználóival való közvetlen kapcsolat kiépítésétől függ? Ugyanezzel a felfordulással fenyeget a Google keresőmotorjának legújabb mesterséges intelligencia funkciója, amelynek célja, hogy összefoglalja a más webhelyekről származó információkat. Ha a nagy technológiai cégek által működtetett mesterséges intelligencia-rendszerek ilyen módon szűrhetik a digitális világot - és ha ezeket az információkat arra használhatják, hogy a nevünkben cselekedjenek -, akkor milyen jövője van azoknak a weboldalaknak, alkalmazásoknak és egyéb szoftvereszközöknek, amelyekre jelenleg támaszkodunk?

A megkönnyebbülés, hogy az Apple végre generatív mesterséges intelligenciát hoz a készülékeibe, a héten több mint 260 milliárd dollárral növelte a társaság tőzsdei értékét. A következő néhány évben az Apple AI hatalmas hardverfrissítési ciklust indíthat el. Csak a meglévő készülékek nagyon kis részén fog működni, így a legtöbb vásárlónak új és erősebb iPhone-t, iPadet vagy Macet kell majd vásárolnia ahhoz, hogy az Apple Intelligence-t láthassa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Apple megtalálta volna azt a kulcsot, amely felszabadítja a generatív MI-ban rejlő teljes potenciált.