SG.hu
Betiltotta a Kaspersky szoftvereinek értékesítését az USA
Az amerikai kormány bejelentette, hogy az Oroszországból származó biztonsági kockázatra hivatkozva betiltja a Kaspersky vírusirtó forgalmazását az országban, és arra kéri a szoftvert használó amerikaiakat, hogy váltsanak másik szolgáltatóra.
A Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala közölte, hogy "a maga nemében először" vezetnek be ilyen tilalmat. Érveik szerint a Kaspersky veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot és a felhasználók magánéletét, mivel a cég székhelye Oroszországban van. "Oroszország bebizonyította, hogy képes, sőt mi több, szándékában áll kihasználni az olyan orosz cégeket, mint a Kaspersky, hogy összegyűjtsék amerikaiak személyes adatait és azt fegyverként használják fel. Ezért vagyunk kénytelenek megtenni a ma meghozott intézkedéseket" - mondta Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter. A Kaspersky július 20-tól nem árulhatja szoftverét amerikai fogyasztóknak és vállalkozásoknak, de a vállalat szeptember 29-ig biztosíthatja szoftvereit és biztonsági frissítéseit a meglévő ügyfeleinek. Ezt követően a Kaspersky már nem adhat szoftverfrissítéseket az amerikai ügyfeleknek. "Ez azt jelenti, hogy a szoftver és a szolgáltatások romlani fognak. Ezért erősen ajánlom, hogy azonnal keressenek alternatívát a Kaspersky helyett" - mondta Raimondo.
Raimondo szerint azok az amerikai fogyasztók, akik már használják a Kaspersky vírusirtóját, nem sértik meg a törvényt. "Azok az amerikai magánszemélyek és vállalkozások, akik továbbra is használják a Kaspersky termékeket és szolgáltatásokat, vagy rendelkeznek azokkal, nem sértenek törvényt, nem tettek semmi rosszat, és nem vonatkoznak rájuk büntetőjogi vagy polgári jogi szankciók" - mondta Raimondo. "Ugyanakkor a lehető leghatározottabban arra biztatom önöket, hogy azonnal hagyják abba a szoftver használatát, és váltsanak alternatív szoftverre, hogy megvédjék magukat, adataikat és családjukat." Raimondo elmondta, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében a belbiztonsági minisztérium és az igazságügyi minisztérium azon fog dolgozni, hogy értesítse az amerikai fogyasztókat. Az amerikai kormány egy weboldalt fog létrehozni, "hogy az érintettek megtalálják a szükséges információkat, hogy megértsék, miért tesszük, amit teszünk, és segítsen nekik a következő lépések megtételében".
Az amerikai kereskedelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője a sajtóértekezleten elmondta, hogy a szövetségi kiberbiztonsági ügynökség, a CISA fel fogja keresni azokat a kritikus infrastruktúrával foglalkozó szervezeteket, amelyek Kaspersky szoftvert használnak működésük során, hogy segítsen nekik alternatívákat találni. A tisztviselő azt is elmondta, hogy nem tervezik megnevezni a Kaspersky egyetlen konkrét lépését sem, amely a mai döntéshez vezetett. (A Kereskedelmi Minisztérium arra kérte az újságírókat, hogy ne nevezzék meg a tisztviselőt). A Kaspersky szerint a vállalatnak világszerte több mint 400 millió egyéni ügyfele és több mint 240 ezer vállalati ügyfele van. A vezető tisztviselő nem volt hajlandó megmondani, hogy hány amerikai ügyfele van a Kaspersky-nek, de elmondta, hogy jelentős számban, köztük kritikus infrastruktúrával foglalkozó szervezetek, valamint állami és helyi kormányzati szervek.
Sawyer VanHorn, a Kaspersky szóvivője elmondta, hogy a vállalat megtámadja az amerikai kormány döntését. "A Kaspersky nem vesz részt olyan tevékenységekben, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és jelentéseivel valójában jelentős mértékben hozzájárult a különböző fenyegető szereplők elleni védelemhez, amelyek az Egyesült Államok érdekeit és szövetségeseit célozták meg" - áll a vállalat közleményében. "A vállalat minden jogilag rendelkezésre álló lehetőséget meg kíván ragadni jelenlegi működésének és kapcsolatainak megőrzése érdekében".
A bejelentett tilalom a legutóbbi eszkaláció a moszkvai központú Kaspersky ellen irányuló amerikai kormányzati intézkedések hosszú sorában, és a The Wall Street Journal 2023. áprilisi cikke szerint a Kaspersky betiltásáról szóló döntés már tavaly óta készül. 2017 szeptemberében a Trump-kormányzat megtiltotta az amerikai szövetségi ügynökségeknek a Kaspersky szoftverek használatát, mivel attól tartottak, hogy a céget arra kényszeríthetik, hogy segítse az orosz hírszerző ügynökségeket. Az év elején jelentették, hogy orosz kormányzati hackerek ellopták egy hírszerzési vállalkozó otthoni számítógépén tárolt amerikai titkos dokumentumokat, mert azon a Kaspersky vírusirtója futott, ami az első ismert kémkedési incidens volt, amely a vállalat szoftverének használatából eredt.
Ezzel együtt az amerikai kormány szankciókat jelentett be a társaság tizenkét vezetője és magas rangú vezetője ellen. A pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala (OFAC) sajtóközleményében közölte, hogy a tizenkét cégvezetőt azért jelölte ki, hogy megvédje az internetfelhasználókat a rosszindulatú kiberfenyegetésektől. A szankcionált személyek listáján a Kaspersky igazgatótanácsának több tagja is szerepel, köztük Andrej Anatoljevics Efremov, aki egyben a Kaspersky üzleti fejlesztési igazgatója, valamint Igor Gennagyijevics Csekunov, aki a vállalat jogi igazgatója. Szintén szankciókat kapott többek között Marina Mihajlovna Alekszejev, a Kaspersky globális humánerőforrás-vezetője, Denis Vlagyimirovics Zenkin, a vállalat kommunikációs vezetője és Anton Mihajlovics Ivanov, a vállalat technológiai vezetője.
A szankciók megnehezítik a megnevezett vezetők számára, hogy új céget alapítsanak, és gyakorlatilag megakadályozzák, hogy az amerikai ügyfelek és vállalkozások fizessenek a Kaspersky-nek. Az év elején az amerikai kormány hasonló szankciókat rendelt el az Intellexa kémprogramgyártó és alapítója ellen. Az OFAC megjegyezte, hogy nem szankcionálta a Kaspersky-t, annak anya- vagy leányvállalatait, sem a vállalat alapítóját és vezérigazgatóját, Eugene Kaspersky-t.
A Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala közölte, hogy "a maga nemében először" vezetnek be ilyen tilalmat. Érveik szerint a Kaspersky veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot és a felhasználók magánéletét, mivel a cég székhelye Oroszországban van. "Oroszország bebizonyította, hogy képes, sőt mi több, szándékában áll kihasználni az olyan orosz cégeket, mint a Kaspersky, hogy összegyűjtsék amerikaiak személyes adatait és azt fegyverként használják fel. Ezért vagyunk kénytelenek megtenni a ma meghozott intézkedéseket" - mondta Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter. A Kaspersky július 20-tól nem árulhatja szoftverét amerikai fogyasztóknak és vállalkozásoknak, de a vállalat szeptember 29-ig biztosíthatja szoftvereit és biztonsági frissítéseit a meglévő ügyfeleinek. Ezt követően a Kaspersky már nem adhat szoftverfrissítéseket az amerikai ügyfeleknek. "Ez azt jelenti, hogy a szoftver és a szolgáltatások romlani fognak. Ezért erősen ajánlom, hogy azonnal keressenek alternatívát a Kaspersky helyett" - mondta Raimondo.
Raimondo szerint azok az amerikai fogyasztók, akik már használják a Kaspersky vírusirtóját, nem sértik meg a törvényt. "Azok az amerikai magánszemélyek és vállalkozások, akik továbbra is használják a Kaspersky termékeket és szolgáltatásokat, vagy rendelkeznek azokkal, nem sértenek törvényt, nem tettek semmi rosszat, és nem vonatkoznak rájuk büntetőjogi vagy polgári jogi szankciók" - mondta Raimondo. "Ugyanakkor a lehető leghatározottabban arra biztatom önöket, hogy azonnal hagyják abba a szoftver használatát, és váltsanak alternatív szoftverre, hogy megvédjék magukat, adataikat és családjukat." Raimondo elmondta, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében a belbiztonsági minisztérium és az igazságügyi minisztérium azon fog dolgozni, hogy értesítse az amerikai fogyasztókat. Az amerikai kormány egy weboldalt fog létrehozni, "hogy az érintettek megtalálják a szükséges információkat, hogy megértsék, miért tesszük, amit teszünk, és segítsen nekik a következő lépések megtételében".
Az amerikai kereskedelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője a sajtóértekezleten elmondta, hogy a szövetségi kiberbiztonsági ügynökség, a CISA fel fogja keresni azokat a kritikus infrastruktúrával foglalkozó szervezeteket, amelyek Kaspersky szoftvert használnak működésük során, hogy segítsen nekik alternatívákat találni. A tisztviselő azt is elmondta, hogy nem tervezik megnevezni a Kaspersky egyetlen konkrét lépését sem, amely a mai döntéshez vezetett. (A Kereskedelmi Minisztérium arra kérte az újságírókat, hogy ne nevezzék meg a tisztviselőt). A Kaspersky szerint a vállalatnak világszerte több mint 400 millió egyéni ügyfele és több mint 240 ezer vállalati ügyfele van. A vezető tisztviselő nem volt hajlandó megmondani, hogy hány amerikai ügyfele van a Kaspersky-nek, de elmondta, hogy jelentős számban, köztük kritikus infrastruktúrával foglalkozó szervezetek, valamint állami és helyi kormányzati szervek.
Sawyer VanHorn, a Kaspersky szóvivője elmondta, hogy a vállalat megtámadja az amerikai kormány döntését. "A Kaspersky nem vesz részt olyan tevékenységekben, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és jelentéseivel valójában jelentős mértékben hozzájárult a különböző fenyegető szereplők elleni védelemhez, amelyek az Egyesült Államok érdekeit és szövetségeseit célozták meg" - áll a vállalat közleményében. "A vállalat minden jogilag rendelkezésre álló lehetőséget meg kíván ragadni jelenlegi működésének és kapcsolatainak megőrzése érdekében".
A bejelentett tilalom a legutóbbi eszkaláció a moszkvai központú Kaspersky ellen irányuló amerikai kormányzati intézkedések hosszú sorában, és a The Wall Street Journal 2023. áprilisi cikke szerint a Kaspersky betiltásáról szóló döntés már tavaly óta készül. 2017 szeptemberében a Trump-kormányzat megtiltotta az amerikai szövetségi ügynökségeknek a Kaspersky szoftverek használatát, mivel attól tartottak, hogy a céget arra kényszeríthetik, hogy segítse az orosz hírszerző ügynökségeket. Az év elején jelentették, hogy orosz kormányzati hackerek ellopták egy hírszerzési vállalkozó otthoni számítógépén tárolt amerikai titkos dokumentumokat, mert azon a Kaspersky vírusirtója futott, ami az első ismert kémkedési incidens volt, amely a vállalat szoftverének használatából eredt.
Ezzel együtt az amerikai kormány szankciókat jelentett be a társaság tizenkét vezetője és magas rangú vezetője ellen. A pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala (OFAC) sajtóközleményében közölte, hogy a tizenkét cégvezetőt azért jelölte ki, hogy megvédje az internetfelhasználókat a rosszindulatú kiberfenyegetésektől. A szankcionált személyek listáján a Kaspersky igazgatótanácsának több tagja is szerepel, köztük Andrej Anatoljevics Efremov, aki egyben a Kaspersky üzleti fejlesztési igazgatója, valamint Igor Gennagyijevics Csekunov, aki a vállalat jogi igazgatója. Szintén szankciókat kapott többek között Marina Mihajlovna Alekszejev, a Kaspersky globális humánerőforrás-vezetője, Denis Vlagyimirovics Zenkin, a vállalat kommunikációs vezetője és Anton Mihajlovics Ivanov, a vállalat technológiai vezetője.
A szankciók megnehezítik a megnevezett vezetők számára, hogy új céget alapítsanak, és gyakorlatilag megakadályozzák, hogy az amerikai ügyfelek és vállalkozások fizessenek a Kaspersky-nek. Az év elején az amerikai kormány hasonló szankciókat rendelt el az Intellexa kémprogramgyártó és alapítója ellen. Az OFAC megjegyezte, hogy nem szankcionálta a Kaspersky-t, annak anya- vagy leányvállalatait, sem a vállalat alapítóját és vezérigazgatóját, Eugene Kaspersky-t.