SG.hu

Őrületes áttörést közölt az akkumulátoroknál a TDK

A TDK azt állítja, hogy áttörést ért el a kis méretű szilárdtest-akkumulátoraiban használt anyagok terén. Az Apple beszállítója jelentős teljesítménynövekedést jósol a vezeték nélküli fejhallgatóktól az okosórákig terjedő eszközök esetében, az új technológia kapacitása 100-szorosa a jelenlegi akkumulátorokénak.

A TDK közölte, hogy új kerámiaanyagokkal javította fel a kis fogyasztói elektronikai eszközökben, például az okosórákban és a vezeték nélküli fejhallgatókban használt akkumulátorok teljesítményét. Az új anyag 1000 wattóra/liter energiasűrűséget biztosít - ez az a mennyiség, amely egy adott helyre bepréselhető -, ami körülbelül százszor nagyobb, mint a TDK jelenleg tömeggyártásban lévő akkumulátorának értéke. Jelenleg a versenytársak olyan kis szilárdtest-akkumulátorokat fejlesztettek ki, amelyek 50 Wh/l-t kínálnak, míg a hagyományos folyékony elektrolitokat használó újratölthető érme-akkumulátorok a csoport szerint körülbelül 400 Wh/l-t kínálnak.

"Úgy véljük, hogy a szilárdtest-akkumulátorokhoz újonnan kifejlesztett anyagunk jelentősen hozzájárulhat a társadalom energetikai átalakulásához. Folytatjuk a fejlesztést a korai kereskedelmi forgalomba hozatal felé" - mondta Noboru Saito, a TDK vezérigazgatója.

A gyártásra kerülő akkumulátorok teljesen kerámia anyagból készülnek majd, oxid-alapú szilárd elektrolittal és lítiumötvözet anódokkal. A TDK szerint az akkumulátor nagyfokú elektromos töltéstároló képessége lehetővé teszi a kisebb méretű és hosszabb üzemidejű készülékeket, míg az oxid nagyfokú stabilitást és ezáltal biztonságot nyújt. Az akkumulátortechnológiát úgy tervezték, hogy kisebb méretű cellákban lehessen alkalmazni, és így felválthatja az órákban és más kis elektronikai eszközökben található, meglévő érme alakú akkumulátorokat.

Az áttörés a legújabb előrelépés egy olyan technológia számára, amely az iparági szakértők szerint forradalmasíthatja az energiatárolást, de a tömeggyártás felé vezető úton jelentős akadályokba ütközik, különösen a nagyobb méretű akkumulátorok esetében. A szilárdtest-akkumulátorok biztonságosabbak, könnyebbek és potenciálisan olcsóbbak, valamint tartósabb teljesítményt és gyorsabb töltést biztosítanak, mint a jelenlegi, folyékony elektrolitokra épülő akkumulátorok. A fogyasztói elektronikában elért áttörések az elektromos járművekre is átgyűrűztek, bár a két kategória meghatározó akkumulátor-kémiái ma már jelentősen eltérnek egymástól.

A TDK által használt kerámiaanyag azt jelenti, hogy a nagyobb méretű akkumulátorok törékenyebbek lennének, ami a vállalat szerint azt jelenti, hogy a belátható jövőben nem lehet megoldani az autókba vagy akár okostelefonokba szánt akkumulátorok gyártásának technikai kihívását. Kevin Shang, a Wood Mackenzie vezető elemzője szerint a "kedvezőtlen mechanikai tulajdonságok", valamint a tömeggyártás nehézsége és költségei kihívást jelentenek a szilárdtest-oxid-alapú akkumulátorok okostelefonokban való alkalmazásának előremozdítása szempontjából.

Ipari szakértők szerint a szilárdtest-akkumulátorok legjelentősebb felhasználási területe az elektromos autókban lehet a nagyobb hatótávolság lehetővé tételével. A japán vállalatok élen járnak a technológia kereskedelmi hasznosításában: a Toyota már 2027-re, a Nissan egy évvel későbbre, a Honda pedig az évtized végére tervezi bevezetni. Az autógyártók a szulfid alapú elektrolitok kifejlesztésére összpontosítanak a nagy hatótávolságú elektromos járművek számára, amely egy alternatív anyagfajta a TDK által kifejlesztett oxid alapú anyaggal szemben. Azonban még mindig szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a sokat hangoztatott technológia milyen gyorsan valósulhat meg, különösen az elektromos járművekhez szükséges nagyobb méretű akkumulátorok esetében.

Robin Zeng, a világ legnagyobb elektromos járműakkumulátor-gyártója, a CATL alapítója és vezérigazgatója szerint a szilárdtest-akkumulátorok nem működnek elég jól, nem elég tartósak, és még mindig vannak biztonsági problémák. A CATL az Amperex Technology, azaz az ATL spin-offjaként jött létre, amely a TDK leányvállalata, és a világ vezető lítium-ion akkumulátor gyártója.

Az 1935-ben alapított TDK az 1960-as és 1970-es években a kazettás magnókazetták vezető márkájaként vált ismertté, hosszú tapasztalattal rendelkezik az akkumulátorok anyagai és technológiája terén. A vállalat 50-60 százalékos globális piaci részesedéssel rendelkezik az okostelefonokat működtető kis kapacitású akkumulátorok terén, és vezető szerepet kíván betölteni a közepes kapacitású akkumulátorok piacán, amely az energiatároló eszközöket és a nagyobb elektronikai eszközöket, például drónokat foglalja magában. A csoport azt tervezi, hogy jövő évtől kezdődően megkezdi új akkumulátor-prototípusának mintadarabjainak szállítását az ügyfeleknek, és reméli, hogy ezt követően képes lesz áttérni a sorozatgyártásra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gosub #14
    Pedig a Teslákban kicsi 21x70mm-es ceruza cellák vannak, ezek vannak tömbsítve.
  • wraithLord #13
    Más szempontból is fejlődtek, pl. kevesebb káros és/vagy nehezen hozzáférhető anyagot tartalmaznak, van nem-kigyulladó cellatechnológia, és van strapabíróbb (szélsőséges töltési szokásokat jól viselő) cellatechnológia is. Szóval millió téren és rengeteget fejlődtek. Max egyelőre még mindig ugyanaz az alapja, tehát teljes technológiai váltás nem történt.

    (Viszont a belsőégésű motorral ugyanez van, és a Li-ion akksi rohamos fejlődése pont a gépjárművek már 100 éve ugyanazon az elven működő meghajtásának leváltását tette lehetővé, ami azért elég nagy lépés ahhoz képest, hogy eredetileg csak relatíve sokat fogyasztó, hordozható kis kügyük energiaforrásának használták. Most az más kérdés, hogy jó-e vagy nem jó; pontosabban, hogy milyen szempontból jó, és milyen szempontból nem jó, de technikailag mindenképpen fejlődés.)
  • duke #12
    Tudatlansagbol fakad a gunyolodasotok. Miota 15-20 eve megy a "a csodavaras, meg az ugyse lesz belolle semmi" duma, azota minimum megduplazodott az akumlatorok kapacitasa, az aruk a harmadara csokkent, a toltesiido meg a tizedere. Szoval 15 ev alatt jelentossen fejlodtek az akumlatorok, kulonosen abban a viszonylatban hogy a sok "hozzaerto" mar 15 eve kijelentette, hogy az akumlatorok mar semmit sem fognak fejlodni, mert az lehetetlen es kesz. Es tovabbra is toretlen a fejlodes, messze meg a vege, 10 ev mulva az atlag elektromos autok elerik az 1000 km hatotavot, ami utan mar nem lesz nagy jelentosege a tovabbi hatotavnovelesnek.
  • Gabbbbbbbbbbbb #11
    >A másik, hogy a nagyobb akkukat miért nem kis mini cellákból építik fel párhuzamosan kötve?

    Gyártást és biztonságot nem igazán lehet felskálázni. 100 Samut beraksz 3 évre a szekrénybe és nem nyúlsz hozzájuk, akkor sanszos, hogy lesz 1-2, aminek felfújódott az aksija, most képzelj egy 3000 modulos autó akkut, számomra igencsak rémálomnak tűnik a dolog. Elég csak arra gondolni, hogy mekkora a megbízhatósága a 6-9 cellás laptop akkumulátoroknak, gyártótól függetlenül.
  • Csaba161 #10

    Azért nem csinálnak ilyen akkuból nagy méretűt a kis egységek összetevésével, mert a külső és belső szigetelések és egyéb elemek összeadódnak, egy ilyen akku tömege két-háromszorosa lenne egy modern nagy akkujának, amelynél az egész akkura optimalizálják a tömeget, csökkentve a külső szigetelést és a belső szigetelések is minimálisak, mert egy egységet alkot az égész nagy akku...
  • And37 #9
    "A másik, hogy a nagyobb akkukat miért nem kis mini cellákból építik fel párhuzamosan kötve?"
    Feltételezem hogy akik dolgoznak a fejlesztésen, azokban is felmerült, általában viszonylag értelmes emberek dolgoznak a kutatás-fejlesztés vonalon. Lehetséges magyarázat pl. hogy egy airpods 5000 forinttal drágábban az új aksival dupla aksiélettartammal is eladható, de egy tesla dupla hatótávval 40 millióval drágábban már nem. Először jussanak el odáig, hogy termelik, aztán majd ráérnek megváltani a világot.
    Az okostelefon se jött volna létre, ha nem fejlődnek annyit az akkuk, hogy értelme legyen belevágni, de azért a Li-ion akku 1985-ös kitalálása és 1991-es piacra vezetése után mégis 2007-ig kellett várni, hogy megjelenjen az IPhone, most meg mindenki péklapáttal a zsebében mászkál.
  • barret #8
    A fő szempont,a folyamatos kereslet fenntartása.Minden más mellékes.Lehetőleg apró lépésekben.
  • csulok0000 #7
    Ahogy írták is itt páran, az elmúlt 20 évben mindig volt valami új technológia, aminek ha a 10 %-a megvalósul, akkor a telefonjaink már évekig működnének töltés nélkül és tized másodperc lenne feltölteni 0-ról 100%-ra. De valahogy ezek sosem készülnek el....

    A másik, hogy a nagyobb akkukat miért nem kis mini cellákból építik fel párhuzamosan kötve? Úgy gondolom kevésbé törékeny. Vagy csak simán valami ellenálló vázra/keretbe építeni, ami kapna még egy rugalmas borítást, afféle rezgés csillapítás céljából...
  • Supra-III #6
    Minden évben? Inkább havonta...
  • grobs #5
    Született egy cikk, hogy többet ne halljuk róla.