SG.hu
Kritikus jelentőségűvé vált a RISC-V nevű chiptechnológia
Az Egyesült Államokban született RISC-V nevű chiptechnológia kritikus jelentőségűvé vált Kína törekvései szempontjából. A NASA ezt használja arra, hogy a jövőbeli űrhajói le tudjanak szállni feltérképezetlen bolygókon. A Meta a technológiát mesterséges intelligenciához használja, míg a kínai mérnökök az adatok titkosítására alkalmazzák. Washingtonban most azon vitatkoznak, hogy korlátozzák-e a technológiát és ha igen, akkor hogyan.
A RISC-V (nem "vé", hanem római öt) technológia egy kaliforniai egyetemi számítógépes laboratóriumából indult el és vált számtalan chip alapjává. Lényegében egyfajta közös nyelvet biztosít az olyan eszközökben található processzorok tervezéséhez, mint az okostelefonok, lemezmeghajtók, routerek és táblagépek. Az elmúlt hónapokban a RISC-V kapcsán új vita robbant ki Washingtonban arról, hogy az Egyesült Államok meddig mehet, illetve meddig kell elmennie a Kínába irányuló, a kínai hadsereg fejlődését akadályozó technológiák exportjára vonatkozó korlátozásokban. A RISC-V ugyanis - amely ingyenesen letölthető az internetről - központi eszközzé vált a kínai vállalatok és kormányzati intézmények számára, amelyek azt remélik, hogy általa a félvezetők tervezése terén felvehetik a versenyt az amerikaiakkal.
A múlt hónapban a Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi különbizottság - Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő elnökletével - azt javasolta, hogy egy ügynökségek közötti kormányzati bizottság tanulmányozza a RISC-V potenciális kockázatait. A kongresszus munkatársai beszélgetéseket folytattak a Biden-kormányzat tagjaival a technológiáról, és a törvényhozók és segítőik megvitatták a korlátozások kiterjesztésének módját, hogy megakadályozzák, hogy amerikai állampolgárok segítsék Kínát a RISC-V-vel kapcsolatban.
A Kínai Kommunista Párt "már most megpróbálja felhasználni a RISC-V tervezési architektúráját arra, hogy aláássa az exportellenőrzésünket" - mondta Raja Krishnamoorthi illinois-i képviselő, a képviselőház különbizottságának rangidős demokratája egy nyilatkozatban. Hozzátette, hogy a RISC-V résztvevőinek a technológia fejlesztésére kellene összpontosítaniuk, és "nem a Kínai Kommunista Párt geopolitikai érdekeire". Az ARM brit vállalat szintén lobbizott a tisztviselőknél, hogy fontolják meg a RISC-V korlátozását. A Biden-kormányzat tisztviselői aggódnak a RISC-V kínai használata miatt, de óvakodnak a technológia szabályozásával kapcsolatos lehetséges bonyodalmaktól.
A RISC-V nem olyan, amelyet közvetlenül bármire fel lehet használni. Ez egy olyan alapvető utasításkészlet, amely meghatározza, hogy egy chip milyen számításokat képes elvégezni. A mérnökök letölthetik ezeket az utasításokat és beépíthetik őket a félvezető alkatrészek terveibe, hogy azok sokkal összetettebb feladatokra legyenek képesek. Számos vállalat árul RISC-V chipterveket, néhány egyetem és más intézmény pedig ingyenesen terjeszti őket. A Linuxhoz hasonlóan a mérnökök világszerte javaslatokat tehetnek a mögöttes utasítások továbbfejlesztésére. Ezt a folyamatot a RISC-V International felügyeli, egy nonprofit szervezet, amelynek 70 országban több mint 4000 tagja van - köztük a Kínai Tudományos Akadémia és olyan kínai cégek, mint a Huawei és az Alibaba, valamint a Google és a Qualcomm.
A csoport 2020-ban az Egyesült Államokról Svájcra változtatta székhelyét, hogy eloszlassa a "politikai zavarokkal" és az egyetlen ország általi ellenőrzéssel kapcsolatos aggodalmakat. Vezetői szerint modelljük más nemzetközi csoportokét követi, amelyek olyan szabványos technológiák felett döntenek, mint az Ethernet és a Wi-Fi. "Nyílt szabványok már 100 éve léteznek" - mondta Calista Redmond, a RISC-V International vezérigazgatója egy interjúban. "Ez sem különbözik ettől."
A nyílt forráskódú technológiák általában kivételt élveznek az amerikai exportellenőrzés alól. Ennek a bánásmódnak a megváltoztatása kényes jogi kérdéseket és fontos közpolitikai aggályokat vet fel. Az amerikai szabályozás bizonyos teljesítménykorlátok alapján korlátozza az Arm és a RISC-V vállalatokat abban, hogy chipterveket exportáljanak Kínába. A Szilícium-völgyi vezetők szerint azonban a mögöttes utasításokat korlátozni olyan, mintha a szavakat vagy a betűket próbálnánk ellenőrizni. "Ez teljesen ostobaság" - mondta Dave Ditzel, az Esperanto Technologies, egy RISC-V-t használó startup cég technológiai igazgatója. "Ez olyan, mintha azt mondanánk: 'Nos, a kínaiak el tudnak olvasni egy angolul írt könyvet a nukleáris fegyverekről, tehát oldjuk meg a problémát az angol ábécé betiltásával'."
Mivel a RISC-V segítségével a kínai cégek - köztük a Huawei is - a világ félvezetőinek egyre nagyobb részét tervezik, egyes amerikai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy Peking a kínai gyárakat arra használhatja, hogy kiberbiztonsági réseket építsen be a chipekbe, amelyekkel megbéníthatják az amerikai elektromos hálózatokat és más kritikus infrastruktúrákat. A RISC-V támogatói azzal ellenkeznek, hogy a nyíltan tanulmányozható belső részletekkel rendelkező technológiák sokkal biztonságosabbak. A RISC-V támogatói szerint bármilyen új korlátozás gyengítené az Egyesült Államok befolyását a technológia felett, miközben Kína visszaszorítására aligha van szükség, mivel az utasításkészlet már széles körben elterjedt.
A RISC-V eredeti inspirációja a pénzmegtakarítás volt. 2010-ben egy professzor és két végzős hallgató egy új utasításkészlet kifejlesztésébe kezdett, amely David Patterson, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem informatika professzora által kidolgozott technológián alapult. A csökkentett utasításkészleten alapuló tervezési stratégia (Reduced Instruction Set Computer, RISC) célja az volt, hogy segítsenek a számítástechnika belső működésének tanulmányozásában anélkül, hogy fizetni kellene az Armnak, amely minden egyes chip után, amely a technológiáját használja, jogdíjat számít fel. "Csak meg akartam tanulni, hogyan kell számítógépeket építeni" - mondta Yunsup Lee, az egyik végzős hallgató, aki most a SiFive-nál, egy RISC-V terveket értékesítő startupnál dolgozik. Aztán a cél az lett, hogy "a világon mindenki javára váljon" - mondta.
A RISC-V változat gyorsan felkeltette a mérnökök érdeklődését. Egy szabványos utasításkészlet lehetővé teszi, hogy a szoftverprogramok minden olyan chipen működjenek, amely ezeket használja. Kínában a mérnökök és a tisztviselők is hamar felismerték a lehetőségeket, a nyílt forráskódú technológiát az embargókhoz és az ellátási zavarokhoz hasonló kockázatok elhárításának módjaként értékelték - írta Ni Guangnan, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója a RISC-V-ről szóló júniusi cikkében.
Patterson jelenleg a Google-nál dolgozik, de 2019-ben segített létrehozni egy RISC-V laboratóriumot a kínai Sencsenben, amelyet a Berkeley és a kínai Tsinghua Egyetem által korábban létrehozott intézet támogatott. Gallagher képviselő a bizottsága által novemberben közzétett videóban aggodalmát fejezte ki a professzor munkájával, valamint az intézet és a kínai katonai és hírszerzési tevékenységgel kapcsolatban álló szervezetekkel való együttműködéssel kapcsolatban. A U.C. Berkeley szóvivője azt mondta, hogy az egyetemnek az intézettel folytatott munkája alapkutatás volt, amely nem volt korlátozva, és hogy az egyetem válaszolt a kongresszusi információkérésekre.
Jelenleg több mint 100 "jelentős" kínai vállalat tervez chipeket RISC-V-vel, és még legalább 100 induló vállalkozás van. Sok alkalmazás meglehetősen hétköznapi fogyasztói termékekben található, de a mérnökök úgy vélik, hogy a technológia idővel átveszi majd a legigényesebb feladatok egy részét. Kínai űrkutatási tudósok a RISC-V-t fogják használni nagy teljesítményű űrszámítógépek kifejlesztésére. Más kínai vállalatok és intézmények célja, hogy a RISC-V processzorokat az adatközpontokban nagyobb feladatok, többek között MI-alkalmazások futtatására használják. Egy novemberi RISC-V konferencián a T-Head, az Alibaba félvezető leányvállalata olyan RISC-V terveket ismertetett, amelyen a kínai Shandong Egyetemen telepített szuperszámítógép alapul. A vállalatok szerint ez az első eset, amikor a RISC-V technológia felhő jellegű számítástechnikai szolgáltatást működtet. "Csak egy kis lépést tettünk, de a RISC-V-t a startvonalra helyeztük" - mondta David Chen, az Alibaba ökoszisztéma-igazgatója az eseményen.
A RISC-V (nem "vé", hanem római öt) technológia egy kaliforniai egyetemi számítógépes laboratóriumából indult el és vált számtalan chip alapjává. Lényegében egyfajta közös nyelvet biztosít az olyan eszközökben található processzorok tervezéséhez, mint az okostelefonok, lemezmeghajtók, routerek és táblagépek. Az elmúlt hónapokban a RISC-V kapcsán új vita robbant ki Washingtonban arról, hogy az Egyesült Államok meddig mehet, illetve meddig kell elmennie a Kínába irányuló, a kínai hadsereg fejlődését akadályozó technológiák exportjára vonatkozó korlátozásokban. A RISC-V ugyanis - amely ingyenesen letölthető az internetről - központi eszközzé vált a kínai vállalatok és kormányzati intézmények számára, amelyek azt remélik, hogy általa a félvezetők tervezése terén felvehetik a versenyt az amerikaiakkal.
A múlt hónapban a Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi különbizottság - Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő elnökletével - azt javasolta, hogy egy ügynökségek közötti kormányzati bizottság tanulmányozza a RISC-V potenciális kockázatait. A kongresszus munkatársai beszélgetéseket folytattak a Biden-kormányzat tagjaival a technológiáról, és a törvényhozók és segítőik megvitatták a korlátozások kiterjesztésének módját, hogy megakadályozzák, hogy amerikai állampolgárok segítsék Kínát a RISC-V-vel kapcsolatban.
A Kínai Kommunista Párt "már most megpróbálja felhasználni a RISC-V tervezési architektúráját arra, hogy aláássa az exportellenőrzésünket" - mondta Raja Krishnamoorthi illinois-i képviselő, a képviselőház különbizottságának rangidős demokratája egy nyilatkozatban. Hozzátette, hogy a RISC-V résztvevőinek a technológia fejlesztésére kellene összpontosítaniuk, és "nem a Kínai Kommunista Párt geopolitikai érdekeire". Az ARM brit vállalat szintén lobbizott a tisztviselőknél, hogy fontolják meg a RISC-V korlátozását. A Biden-kormányzat tisztviselői aggódnak a RISC-V kínai használata miatt, de óvakodnak a technológia szabályozásával kapcsolatos lehetséges bonyodalmaktól.
A RISC-V nem olyan, amelyet közvetlenül bármire fel lehet használni. Ez egy olyan alapvető utasításkészlet, amely meghatározza, hogy egy chip milyen számításokat képes elvégezni. A mérnökök letölthetik ezeket az utasításokat és beépíthetik őket a félvezető alkatrészek terveibe, hogy azok sokkal összetettebb feladatokra legyenek képesek. Számos vállalat árul RISC-V chipterveket, néhány egyetem és más intézmény pedig ingyenesen terjeszti őket. A Linuxhoz hasonlóan a mérnökök világszerte javaslatokat tehetnek a mögöttes utasítások továbbfejlesztésére. Ezt a folyamatot a RISC-V International felügyeli, egy nonprofit szervezet, amelynek 70 országban több mint 4000 tagja van - köztük a Kínai Tudományos Akadémia és olyan kínai cégek, mint a Huawei és az Alibaba, valamint a Google és a Qualcomm.
A csoport 2020-ban az Egyesült Államokról Svájcra változtatta székhelyét, hogy eloszlassa a "politikai zavarokkal" és az egyetlen ország általi ellenőrzéssel kapcsolatos aggodalmakat. Vezetői szerint modelljük más nemzetközi csoportokét követi, amelyek olyan szabványos technológiák felett döntenek, mint az Ethernet és a Wi-Fi. "Nyílt szabványok már 100 éve léteznek" - mondta Calista Redmond, a RISC-V International vezérigazgatója egy interjúban. "Ez sem különbözik ettől."
A nyílt forráskódú technológiák általában kivételt élveznek az amerikai exportellenőrzés alól. Ennek a bánásmódnak a megváltoztatása kényes jogi kérdéseket és fontos közpolitikai aggályokat vet fel. Az amerikai szabályozás bizonyos teljesítménykorlátok alapján korlátozza az Arm és a RISC-V vállalatokat abban, hogy chipterveket exportáljanak Kínába. A Szilícium-völgyi vezetők szerint azonban a mögöttes utasításokat korlátozni olyan, mintha a szavakat vagy a betűket próbálnánk ellenőrizni. "Ez teljesen ostobaság" - mondta Dave Ditzel, az Esperanto Technologies, egy RISC-V-t használó startup cég technológiai igazgatója. "Ez olyan, mintha azt mondanánk: 'Nos, a kínaiak el tudnak olvasni egy angolul írt könyvet a nukleáris fegyverekről, tehát oldjuk meg a problémát az angol ábécé betiltásával'."
Mivel a RISC-V segítségével a kínai cégek - köztük a Huawei is - a világ félvezetőinek egyre nagyobb részét tervezik, egyes amerikai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy Peking a kínai gyárakat arra használhatja, hogy kiberbiztonsági réseket építsen be a chipekbe, amelyekkel megbéníthatják az amerikai elektromos hálózatokat és más kritikus infrastruktúrákat. A RISC-V támogatói azzal ellenkeznek, hogy a nyíltan tanulmányozható belső részletekkel rendelkező technológiák sokkal biztonságosabbak. A RISC-V támogatói szerint bármilyen új korlátozás gyengítené az Egyesült Államok befolyását a technológia felett, miközben Kína visszaszorítására aligha van szükség, mivel az utasításkészlet már széles körben elterjedt.
A RISC-V eredeti inspirációja a pénzmegtakarítás volt. 2010-ben egy professzor és két végzős hallgató egy új utasításkészlet kifejlesztésébe kezdett, amely David Patterson, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem informatika professzora által kidolgozott technológián alapult. A csökkentett utasításkészleten alapuló tervezési stratégia (Reduced Instruction Set Computer, RISC) célja az volt, hogy segítsenek a számítástechnika belső működésének tanulmányozásában anélkül, hogy fizetni kellene az Armnak, amely minden egyes chip után, amely a technológiáját használja, jogdíjat számít fel. "Csak meg akartam tanulni, hogyan kell számítógépeket építeni" - mondta Yunsup Lee, az egyik végzős hallgató, aki most a SiFive-nál, egy RISC-V terveket értékesítő startupnál dolgozik. Aztán a cél az lett, hogy "a világon mindenki javára váljon" - mondta.
A RISC-V változat gyorsan felkeltette a mérnökök érdeklődését. Egy szabványos utasításkészlet lehetővé teszi, hogy a szoftverprogramok minden olyan chipen működjenek, amely ezeket használja. Kínában a mérnökök és a tisztviselők is hamar felismerték a lehetőségeket, a nyílt forráskódú technológiát az embargókhoz és az ellátási zavarokhoz hasonló kockázatok elhárításának módjaként értékelték - írta Ni Guangnan, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója a RISC-V-ről szóló júniusi cikkében.
Patterson jelenleg a Google-nál dolgozik, de 2019-ben segített létrehozni egy RISC-V laboratóriumot a kínai Sencsenben, amelyet a Berkeley és a kínai Tsinghua Egyetem által korábban létrehozott intézet támogatott. Gallagher képviselő a bizottsága által novemberben közzétett videóban aggodalmát fejezte ki a professzor munkájával, valamint az intézet és a kínai katonai és hírszerzési tevékenységgel kapcsolatban álló szervezetekkel való együttműködéssel kapcsolatban. A U.C. Berkeley szóvivője azt mondta, hogy az egyetemnek az intézettel folytatott munkája alapkutatás volt, amely nem volt korlátozva, és hogy az egyetem válaszolt a kongresszusi információkérésekre.
Jelenleg több mint 100 "jelentős" kínai vállalat tervez chipeket RISC-V-vel, és még legalább 100 induló vállalkozás van. Sok alkalmazás meglehetősen hétköznapi fogyasztói termékekben található, de a mérnökök úgy vélik, hogy a technológia idővel átveszi majd a legigényesebb feladatok egy részét. Kínai űrkutatási tudósok a RISC-V-t fogják használni nagy teljesítményű űrszámítógépek kifejlesztésére. Más kínai vállalatok és intézmények célja, hogy a RISC-V processzorokat az adatközpontokban nagyobb feladatok, többek között MI-alkalmazások futtatására használják. Egy novemberi RISC-V konferencián a T-Head, az Alibaba félvezető leányvállalata olyan RISC-V terveket ismertetett, amelyen a kínai Shandong Egyetemen telepített szuperszámítógép alapul. A vállalatok szerint ez az első eset, amikor a RISC-V technológia felhő jellegű számítástechnikai szolgáltatást működtet. "Csak egy kis lépést tettünk, de a RISC-V-t a startvonalra helyeztük" - mondta David Chen, az Alibaba ökoszisztéma-igazgatója az eseményen.