SG.hu
Egy startup példája megmutatja miért nehéz megfékezni Kína chipiparát
Tavaly a Szilícium-völgy egyik veterán szoftveres vezetője állt egy startup, a SEIDA élére szülőhazájában, Kínában. A SEIDA név a "Semiconductor Intelligent Design Automation" rövidítése. Azzal csábította a potenciális befektetőket, hogy olyan mikrochiptervezési szoftvereket fog értékesíteni, amelyek többnyire csak néhány nagy nyugati cégnél kaphatók. Az optical proximity correction (optikai közelségkorrekció, OPC) néven ismert fotolitográfiát javító technika számos mikrochip tervezésénél használatos, és kulcsfontosságú a fejlett chipek tervezésében. Jelenleg az ezek gyártásáért folytatott technológiai küzdelem a legfontosabb terepe az Egyesült Államok és Kína gazdasági és katonai fölényért folytatott versenyének. Washington megpróbálja korlátozni Kína hozzáférését az érzékeny mikrochiptervezési eszközökhöz. A SEIDA nevű startup mögött meghúzódó stratégia megmutatja, hogy miért olyan nagy kihívás ez a megfékezési erőfeszítés.
Riporterek két kínai cégnyilvántartásokat gyűjtő és elemző vállalat - a holland Datenna és a New York-i székhelyű Global Data Risk - segítségével átnézték a SEIDA néhány vállalati nyilvántartását. Az interjúkkal és a közhiteles nyilvántartásokkal kombinálva a 2021 októberéig visszamenőleg benyújtott adatok lehetővé tették a Reuters számára, hogy a SEIDA eddigi történetének egy részét összerakja.
Mielőtt a SEIDA vezérigazgatója lett, Liguo "Recoo" Zhang elég régóta élt az Egyesült Államokban ahhoz, hogy állandó tartózkodási engedélyt szerezzen és lakást vásároljon a Szilícium-völgyben. A Siemens EDA-nál dolgozott, a német ipari óriás Siemens AG amerikai egységénél, amely uralja a kínai piacot éppen annak a technológiának a tekintetében, amelyet a SEIDA éppen ott tervez értékesíteni. A Siemens EDA-tól legalább három másik kínai származású kolléga csatlakozott Zhanghoz a SEIDA-nál. A befektetők számára készített 2022-es üzleti tervben a SEIDA az OPC-t "nélkülözhetetlen technológiának" nevezte, és azt mondta, hogy 2024 elejére kínálja majd az eszközt. A SEIDA szerint a termék kínai változata "áttörné a külföldi monopóliumot", és segítené Kínát abban, hogy a chiptechnológia terén önállósodjon. A SEIDA végső célja az egyik dia szerint: "A világ OPC-vezetőjévé válni".
A bemutató nagyhatalmú kínai befektetőket vonzott. Az egyik támogató a benyújtott vállalati akták szerint a Semiconductor Manufacturing International Corp, azaz a SMIC befektetési ága. Az államilag támogatott, sanghaji székhelyű vállalat Kína vezető mikrochipgyártója. Washington korlátozza az amerikai vállalatokat abban, hogy különleges engedély nélkül technológiát szállítsanak az SMIC-nek, mivel a kínai hadsereggel való állítólagos együttműködését az amerikai nemzetbiztonságra nézve fenyegetésnek tekintik. A Siemens EDA közleményben erősítette meg Zhang és három másik kollégája távozását. A vállalat közölte, hogy a SEIDA-t "potenciális versenytársnak" tekinti, de további kommentárt nem kívánt a dologhoz fűzni.
Az optikai közelségkorrekcióra használt szoftver az elektronikus tervezés automatizálása (EDA) néven ismert technológiák szélesebb körének része. A SEIDA 2021 októberében történt elindítása óta az amerikai kormány fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy korlátozza Kína hozzáférését a főként amerikai vállalatok által kifejlesztett és értékesített EDA-eszközökhöz. Washington célja, hogy exportellenőrzéssel és egyéb korlátozásokkal megakadályozza, hogy Kína olyan tudáshoz jusson, amely lehetővé tenné számára, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államok és szövetségesei - köztük Tajvan, a világ vezető chipgyártója - mikrochip-fejlesztéseivel.
Chang elmondta, hogy az amerikai korlátozás volt az egyik oka annak, hogy Zhang és kollégái otthagyták a Siemens EDA-t a SEIDA-ért. A korlátozások - írta - beszűkítették üzleti lehetőségeiket a Siemens EDA-nál, "csökkentve a karrierépítés és a kulcsfontosságú projektekben való részvétel lehetőségét". A SEIDA betartja az amerikai és kínai szabályokat, tette hozzá Chang. Sem a SEIDA-t, sem a vezetőit nem vádolták meg szabálysértéssel, és nincs bizonyíték arra, hogy a SEIDA olyan tudást vagy technológiát használna, amelyet a Siemens EDA vagy mások tulajdonában lévőnek tekinthetnének. Chang szerint a SEIDA "szigorú ellenőrzési folyamatot folytat, biztosítva, hogy ne sérüljön mások szellemi tulajdona".
Azonban az ágazat szakértői és olyan személyek, akik ismerik Peking azon törekvéseit, hogy kijátsszák a technológiaátadásra vonatkozó amerikai korlátozásokat, azt mondják, hogy a SEIDA elindítása a kínai vállalatok külföldi know-how-jára építő mintát követi. Még ha a SEIDA vezetői nem is vettek át tulajdont előző munkaadójuktól, az érintett technológiák annyira összetettek, hogy csak meglévő szállítóknál szerzett többéves tapasztalatukkal tudnának hasonló termékeket kínálni. "Az OPC-t a semmiből kifejleszteni a meglévő szellemi tulajdonhoz való hozzáférés nélkül, enyhén szólva is kihívás lenne ebben az időkeretben" - mondta Jan-Peter Kleinhans, a Stiftung Neue Verantwortung technológiai és geopolitikai igazgatója. A berlini agytröszt az EDA-eszközök kínai piacát kutatja.
A SEIDA története jól szemlélteti, hogy a Nyugat milyen kihívásokkal néz szembe a fejlett mikrochip-technológia kínai fejlesztésének meghiúsítása során. Annak ellenére, hogy Washington igyekszik lassítani a chiptechnológia kínai beszerzését, Peking igyekszik elősegíteni a hazai fejlesztést, hazacsábítani a külföldi szakértőket, és leküzdeni az ágazatban mutatkozó lemaradását. A kínai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok "visszaél az exportellenőrzési intézkedésekkel", és "illegális egyoldalú szankciókat és kiterjesztett joghatóságot alkalmaz kínai vállalatokkal szemben". Kína - tette hozzá a szóvivő - törvényeket fogadott el a szellemi tulajdon védelmére, és "betartja a nemzetközileg elfogadott szabályokat". A Kínában elért technológiai fejlődés - folytatta a nyilatkozat - "nem lopás vagy rablás eredménye, hanem a kínai emberek leleményességének és kemény munkájának eredménye".
Amerikai tisztviselők többször elmondták, hogy a nyugati technológia megszerzésére irányuló kínai erőfeszítések jelentik az egyik legnagyobb hosszú távú fenyegetést az Egyesült Államok gazdaságára és biztonságára. Különös aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Kína képes a fejlett chipeket és az általuk lehetővé tett nagy teljesítményű processzorokat gyorsan növekvő hadserege számára alkalmazni. "Az exportellenőrzés soha nem volt központibb jelentőségű nemzetbiztonságunk szempontjából" - mondta Matthew Axelrod, az amerikai kereskedelmi miniszter exportérvényesítésért felelős helyettes államtitkára egy washingtoni kongresszusi meghallgatáson ebben a hónapban. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az ilyen aggodalmak "hidegháborús és hegemón mentalitást" tükröznek.
Bár az exportszabályok késleltethetik Peking előrehaladását, ipari szakértők szerint nem valószínű, hogy hátráltatják Kína chiptechnológiai fejlődését. "Az USA keresztbe fekszik a síneken, hogy megállítsa a kínaiakat, de ez csak egy fekvőrendőr lesz" - mondta Michael Bruck, az Intel korábbi kínai vezérigazgatója. "Ez arra fogja sarkallni Kínát, hogy függetlenebbé váljon". A kínai kormány a kifinomultabb chipek iránti törekvést stratégiai terveinek központi elemévé tette. Tavaly, miután Washington új korlátozásokat jelentett be, Peking közölte, hogy a kormány 143 milliárd dollárt fog költeni a kínai hazai chipszektor fellendítésére. Az "Ezer tehetség" elnevezésű programon keresztül a kormány munkát, lakhatást és egyéb ösztönzőket kínál a külföldi tudományos és technológiai munkákból visszatérő kínai szakembereknek. A több mint egy évtizede létező program Washington szerint egy olyan mechanizmus, amelynek segítségével Kína illegálisan szerezhet szellemi tulajdont külföldről.
Tavaly májusban az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája letartóztatott egy kaliforniai szoftvermérnököt üzleti titokkal kapcsolatos vádakkal. Az ügyhöz kapcsolódó FBI-nyilatkozatban a nyomozók azt állították, hogy a mérnök, Liming Li több millió fájlt lopott el két ismeretlen amerikai munkaadótól. Az egyik munkáltató a nyilatkozat szerint talált egy mappát Li laptopján, amely az "Ezer tehetség" című dokumentumokat tartalmazta. Az FBI állítása szerint az ellopott vállalati akták között "nemzetbiztonsági és terrorizmusellenes" témájú, nem részletezett anyagok is voltak. Li ártatlannak vallotta magát, ügyvédje, Daniel Olmos nem kívánt nyilatkozni.
A Nyugat és Kína között kemény verseny folyik a gyilkos robotoktól kezdve a tenger alatti kábeleken át a digitális kommunikáció titkosításáig terjedő ágazatok dominanciájáért. A chipgyártás elsőségéért folytatott harc segít eldönteni, hogy ki győzedelmeskedik ezekben a technológiákban és másokban, amelyek elérhetővé válnak, amint gyorsabb processzorokat fejlesztenek ki, hogy azok megvalósulhassanak. Az 1950-es évektől kezdve Amerika úttörő szerepet játszott a chiptechnológiában, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ország a világ legerősebb gazdaságát, stabil csúcstechnológiai és pénzügyi ágazatát, valamint egy eddig páratlan hadsereget hozott létre. Kína gyors gazdasági növekedése és az a kinyilvánított törekvése azonban, hogy globális hatalomként érvényesítse helyét, mostanra megkérdőjelezi ezt a dominanciát.
A hidegháború idején Washington megakadályozta egyes nyersanyagok exportját, amelyeket a keleti blokk országai fegyverek kifejlesztésére használhattak volna. Akkoriban az ilyen intézkedések sikeresek voltak, mert a vasfüggöny mögötti országok gazdaságilag már el voltak szigetelve. Most azonban a globalizáció a legtöbb iparágat sokkal inkább összekapcsolta. Ez alól a félvezetők, egy évente mintegy 600 milliárd dolláros üzletág sem kivétel. A nyersanyagoktól a tervezésen át az összeszerelésig a chipgyártás globális iparág. "Az Egyesült Államok nem lesz képes úgy elvágni a kínaiakat, mint ahogyan a szovjetekkel tettük" - mondta James Andrew Lewis, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (Center for Strategic & International Studies, CSIS) stratégiai technológiai programjának igazgatója.
A két ország közös törekvése a fejlett mikrochipek gyártásának önállósága. Bár a chipek tervezéséhez szükséges számos technológia terén még mindig az Egyesült Államok vezet, a tényleges gyártás és összeszerelés nagy része Ázsiában történik. Az Egyesült Államok a memóriachipek esetében nagymértékben támaszkodik Dél-Koreára, a logikai chipek esetében pedig Tajvanra. Tavaly az Egyesült Államok közel 53 milliárd dollárt hagyott jóvá a "CHIPS for America" programra, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium irányít, és amely pénzügyi ösztönzőket nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek növelni tudják a hazai gyártást. Az ösztönzők kedvezményezettjei nem oszthatnak meg érzékeny technológiákat Kínával és más, az Egyesült Államokkal nem szövetséges országokkal.
Kína számára a fejlettebb chipek előállítása során a kihívások között szerepel az EDA-eszközökhöz való hozzáférés, mint például a SEIDA által népszerűsített OPC szoftver. A leggyorsabb, legnagyobb teljesítményű chipek és áramköri lapok előállításához egyre kisebb tranzisztorok milliárdjait kell megtervezni és kinyomtatni. Az ilyen mikroszkopikus összeköttetések megvalósításához az EDA segít az áramkörök tervezésében és ellenőrzésében, valamint annak szimulálásában, hogy azok hogyan fognak működni valós körülmények között. Az EDA-eszközök azonban nagy feldolgozási teljesítményt igényelnek. A technológia annyira speciális, hogy egyes fejlesztéseket tudományos áttörésként forgalmaznak. Az NVIDIA márciusban azt mondta, hogy az OPC-technológia legújabb félvezetőipari fejlesztései "a fizika határait feszegetik".
Az amerikai exportellenőrzés ellenére Kína lépeget előre. 2019-ben az amerikai Kereskedelmi Minisztérium felvette a Huawei távközlési óriáscéget azon vállalatok listájára, amelyek nem vásárolhatnak amerikai technológiákat, hacsak az eladó nem szerez be külön engedélyt. A minisztérium által egy évvel később feketelistára tett SMIC-hez hasonlóan az USA nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott. "A Kínára vonatkozó exportellenőrzéseink célja, hogy tömegesen lassítsák a technológia beszerzését" - mondta Thea D. Rozman Kendler, az exportigazgatásért felelős kereskedelmi miniszterhelyettes egy közelmúltban tartott kongresszusi meghallgatáson. Ennek ellenére a Huawei augusztusban bemutatott egy új 5G-s okostelefont, amely egy kifinomult, hét nanométeres, a SMIC által gyártott chipet tartalmaz. A telefont akkor mutattak be, amikor Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter Kínába látogatott.
Bizonyos technológiák forrásának bizonyítása kihívást jelenthet. Számos félvezetőfejlesztés meglévő szellemi tulajdonra épül. Az iparágon belüli személyzeti fluktuáció - különösen a nemzetközi határokon átnyúlóan - megnehezíti az exportjogok megsértésének kivizsgálását vagy a szellemi tulajdon ellopására vonatkozó állítások bizonyítását. "Exportszabályozással nem lehet ellenőrizni, hogy mi van az emberek agyában" - mondta Lewis a CSIS-től.
Alon Raphael - egy kaliforniai vállalat vezérigazgatója, aki egy félvezetőhibák felderítésére szolgáló eszközt értékesít - ezt a leckét a nehezebb úton tanulta meg. Elmondása szerint 2020-ig a FemtoMetrix Inc. volt az egyetlen szállítója a technológiának, amelynek kifejlesztésére egy évtizedet fordított. De az év végén egyik kulcsfontosságú alkalmazottjuk, Chongji Huang felmondott, és később Kínában bukkant fel egy sanghaji székhelyű startuppal, amely hasonló terméket kínál. "Hallottam már ilyen történeteket" - mondta Raphael - "de azt mondtam magamban: "Nem, ez a fickó nem olyan, ő a barátom"." Tavaly év végén a FemtoMetrix pert indított Kaliforniában a startup ellen. Robert Shwarts, a Huangot és startupját, a Weichong Semiconductor Groupot képviselő ügyvéd elmondta, hogy sem Huang, sem a startup nem vett el semmit a FemtoMetrix-től, és nem sértettek meg semmilyen üzleti titkot.
Alon Raphael, a Femtometrix elnök-vezérigazgatója
A Siemens EDA-veteránok által irányított startup, a SEIDA egyike annak a sok kínai technológiai startupnak, amelyeket az elmúlt években alapítottak, hogy eleget tegyenek Peking felhívásának, amely a hazai félvezetőipar megerősítésére irányul. A burjánzást nehéz nyomon követni. A kínai szabályozás közelmúltbeli változásai korlátozzák a cégnyilvántartásokhoz való hozzáférést. Zhang útja a SEIDA felé a Mentor Graphics Corp-nál kezdődött, a Siemens EDA elődjénél, amelyet 2017-ben vásárolt fel a müncheni székhelyű Siemens. Az 1981-ben Oregonban alapított Mentor az EDA egyik korai innovátora volt, és végül egyike lett annak a három amerikai vállalatnak, amely a szoftverek nagy részét világszerte értékesíti. A felvásárlás idején a Mentor 1,2 milliárd dolláros éves bevétellel büszkélkedhetett.
Zhang egy sanghaji egyetemen szerzett mikroelektronikai mesterdiplomát, és a SEIDA 2022-es befektetői bemutatója szerint több mint egy évtizedig dolgozott a Mentor és a Siemens EDA cégeknél. Mielőtt csatlakozott a startuphoz, a Siemens EDA termékigazgatója volt. Zhang az amerikai és kínai nyilvántartás szerint jelenleg 44 éves, és 2022 júliusában lett a SEIDA vezérigazgatója. Legalább három másik kínai származású kolléga, aki csatlakozott Zhanghoz, szintén régóta a Siemens EDA alkalmazottja volt. Közülük ketten, Zhitang "Tim" Yu és Yun Fei "Jack" Deng amerikai egyetemeken szereztek doktori fokozatot, derül ki az akadémiai nyilvántartásokból. Yu Kínában született, de az amerikai nyilvántartás szerint amerikai állampolgár is. Deng, aki szintén Kínában született, az Egyesült Államokban szerzett állandó lakhelyet.
Az új exportkorlátozások értelmében az amerikai állampolgárok és állandó lakosok büntetésre számíthatnak, ha engedély nélkül segítenek kínai vállalatoknak fejlett chipek kifejlesztésében vagy gyártásában. Ezek a büntetések a jogsértéstől függően idézést, pénzbírságot vagy börtönbüntetést foglalhatnak magukban. Chang, a vezérigazgató e-mailben közölte: "Folyamatosan figyelemmel kísérjük mind a kialakulóban lévő, mind a meglévő szabályozásokat, hogy működésünk megfeleljen az alkalmazandó jogi előírásoknak". A SEIDA vezetői mertek nagyot álmodni, amikor tavaly befektetőket kerestek. A 2022-es diavetítésen azt vetítették előre, hogy a vállalat tavaly év végére akár 700 millió jüant, azaz 99 millió dollárt is érhet. Azt mondták, hogy 2026-ra a SEIDA reméli, hogy részvényeket adhat el a nyilvánosságnak.
Erőfeszítéseik legalább egy fontos támogatót vonzottak. A Datenna és a PitchBook Data Inc, egy amerikai székhelyű vállalatkutató cég által összeállított feljegyzések szerint 2023 júniusában a SEIDA nem nyilvános finanszírozást kapott a China Fortune-Tech Capital Co-tól, vagyis a CFTC-től, amely a chipgyártó SMIC tulajdonában lévő befektetési eszköz. Ebben a hónapban a vállalati bejelentések szerint további öt befektető, köztük négy kínai kockázati tőkebefektető cég szerzett részesedést a SEIDA-ban.
Riporterek két kínai cégnyilvántartásokat gyűjtő és elemző vállalat - a holland Datenna és a New York-i székhelyű Global Data Risk - segítségével átnézték a SEIDA néhány vállalati nyilvántartását. Az interjúkkal és a közhiteles nyilvántartásokkal kombinálva a 2021 októberéig visszamenőleg benyújtott adatok lehetővé tették a Reuters számára, hogy a SEIDA eddigi történetének egy részét összerakja.
Mielőtt a SEIDA vezérigazgatója lett, Liguo "Recoo" Zhang elég régóta élt az Egyesült Államokban ahhoz, hogy állandó tartózkodási engedélyt szerezzen és lakást vásároljon a Szilícium-völgyben. A Siemens EDA-nál dolgozott, a német ipari óriás Siemens AG amerikai egységénél, amely uralja a kínai piacot éppen annak a technológiának a tekintetében, amelyet a SEIDA éppen ott tervez értékesíteni. A Siemens EDA-tól legalább három másik kínai származású kolléga csatlakozott Zhanghoz a SEIDA-nál. A befektetők számára készített 2022-es üzleti tervben a SEIDA az OPC-t "nélkülözhetetlen technológiának" nevezte, és azt mondta, hogy 2024 elejére kínálja majd az eszközt. A SEIDA szerint a termék kínai változata "áttörné a külföldi monopóliumot", és segítené Kínát abban, hogy a chiptechnológia terén önállósodjon. A SEIDA végső célja az egyik dia szerint: "A világ OPC-vezetőjévé válni".
A bemutató nagyhatalmú kínai befektetőket vonzott. Az egyik támogató a benyújtott vállalati akták szerint a Semiconductor Manufacturing International Corp, azaz a SMIC befektetési ága. Az államilag támogatott, sanghaji székhelyű vállalat Kína vezető mikrochipgyártója. Washington korlátozza az amerikai vállalatokat abban, hogy különleges engedély nélkül technológiát szállítsanak az SMIC-nek, mivel a kínai hadsereggel való állítólagos együttműködését az amerikai nemzetbiztonságra nézve fenyegetésnek tekintik. A Siemens EDA közleményben erősítette meg Zhang és három másik kollégája távozását. A vállalat közölte, hogy a SEIDA-t "potenciális versenytársnak" tekinti, de további kommentárt nem kívánt a dologhoz fűzni.
Az optikai közelségkorrekcióra használt szoftver az elektronikus tervezés automatizálása (EDA) néven ismert technológiák szélesebb körének része. A SEIDA 2021 októberében történt elindítása óta az amerikai kormány fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy korlátozza Kína hozzáférését a főként amerikai vállalatok által kifejlesztett és értékesített EDA-eszközökhöz. Washington célja, hogy exportellenőrzéssel és egyéb korlátozásokkal megakadályozza, hogy Kína olyan tudáshoz jusson, amely lehetővé tenné számára, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államok és szövetségesei - köztük Tajvan, a világ vezető chipgyártója - mikrochip-fejlesztéseivel.
Chang elmondta, hogy az amerikai korlátozás volt az egyik oka annak, hogy Zhang és kollégái otthagyták a Siemens EDA-t a SEIDA-ért. A korlátozások - írta - beszűkítették üzleti lehetőségeiket a Siemens EDA-nál, "csökkentve a karrierépítés és a kulcsfontosságú projektekben való részvétel lehetőségét". A SEIDA betartja az amerikai és kínai szabályokat, tette hozzá Chang. Sem a SEIDA-t, sem a vezetőit nem vádolták meg szabálysértéssel, és nincs bizonyíték arra, hogy a SEIDA olyan tudást vagy technológiát használna, amelyet a Siemens EDA vagy mások tulajdonában lévőnek tekinthetnének. Chang szerint a SEIDA "szigorú ellenőrzési folyamatot folytat, biztosítva, hogy ne sérüljön mások szellemi tulajdona".
Azonban az ágazat szakértői és olyan személyek, akik ismerik Peking azon törekvéseit, hogy kijátsszák a technológiaátadásra vonatkozó amerikai korlátozásokat, azt mondják, hogy a SEIDA elindítása a kínai vállalatok külföldi know-how-jára építő mintát követi. Még ha a SEIDA vezetői nem is vettek át tulajdont előző munkaadójuktól, az érintett technológiák annyira összetettek, hogy csak meglévő szállítóknál szerzett többéves tapasztalatukkal tudnának hasonló termékeket kínálni. "Az OPC-t a semmiből kifejleszteni a meglévő szellemi tulajdonhoz való hozzáférés nélkül, enyhén szólva is kihívás lenne ebben az időkeretben" - mondta Jan-Peter Kleinhans, a Stiftung Neue Verantwortung technológiai és geopolitikai igazgatója. A berlini agytröszt az EDA-eszközök kínai piacát kutatja.
A SEIDA története jól szemlélteti, hogy a Nyugat milyen kihívásokkal néz szembe a fejlett mikrochip-technológia kínai fejlesztésének meghiúsítása során. Annak ellenére, hogy Washington igyekszik lassítani a chiptechnológia kínai beszerzését, Peking igyekszik elősegíteni a hazai fejlesztést, hazacsábítani a külföldi szakértőket, és leküzdeni az ágazatban mutatkozó lemaradását. A kínai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok "visszaél az exportellenőrzési intézkedésekkel", és "illegális egyoldalú szankciókat és kiterjesztett joghatóságot alkalmaz kínai vállalatokkal szemben". Kína - tette hozzá a szóvivő - törvényeket fogadott el a szellemi tulajdon védelmére, és "betartja a nemzetközileg elfogadott szabályokat". A Kínában elért technológiai fejlődés - folytatta a nyilatkozat - "nem lopás vagy rablás eredménye, hanem a kínai emberek leleményességének és kemény munkájának eredménye".
Amerikai tisztviselők többször elmondták, hogy a nyugati technológia megszerzésére irányuló kínai erőfeszítések jelentik az egyik legnagyobb hosszú távú fenyegetést az Egyesült Államok gazdaságára és biztonságára. Különös aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Kína képes a fejlett chipeket és az általuk lehetővé tett nagy teljesítményű processzorokat gyorsan növekvő hadserege számára alkalmazni. "Az exportellenőrzés soha nem volt központibb jelentőségű nemzetbiztonságunk szempontjából" - mondta Matthew Axelrod, az amerikai kereskedelmi miniszter exportérvényesítésért felelős helyettes államtitkára egy washingtoni kongresszusi meghallgatáson ebben a hónapban. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az ilyen aggodalmak "hidegháborús és hegemón mentalitást" tükröznek.
Bár az exportszabályok késleltethetik Peking előrehaladását, ipari szakértők szerint nem valószínű, hogy hátráltatják Kína chiptechnológiai fejlődését. "Az USA keresztbe fekszik a síneken, hogy megállítsa a kínaiakat, de ez csak egy fekvőrendőr lesz" - mondta Michael Bruck, az Intel korábbi kínai vezérigazgatója. "Ez arra fogja sarkallni Kínát, hogy függetlenebbé váljon". A kínai kormány a kifinomultabb chipek iránti törekvést stratégiai terveinek központi elemévé tette. Tavaly, miután Washington új korlátozásokat jelentett be, Peking közölte, hogy a kormány 143 milliárd dollárt fog költeni a kínai hazai chipszektor fellendítésére. Az "Ezer tehetség" elnevezésű programon keresztül a kormány munkát, lakhatást és egyéb ösztönzőket kínál a külföldi tudományos és technológiai munkákból visszatérő kínai szakembereknek. A több mint egy évtizede létező program Washington szerint egy olyan mechanizmus, amelynek segítségével Kína illegálisan szerezhet szellemi tulajdont külföldről.
Tavaly májusban az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája letartóztatott egy kaliforniai szoftvermérnököt üzleti titokkal kapcsolatos vádakkal. Az ügyhöz kapcsolódó FBI-nyilatkozatban a nyomozók azt állították, hogy a mérnök, Liming Li több millió fájlt lopott el két ismeretlen amerikai munkaadótól. Az egyik munkáltató a nyilatkozat szerint talált egy mappát Li laptopján, amely az "Ezer tehetség" című dokumentumokat tartalmazta. Az FBI állítása szerint az ellopott vállalati akták között "nemzetbiztonsági és terrorizmusellenes" témájú, nem részletezett anyagok is voltak. Li ártatlannak vallotta magát, ügyvédje, Daniel Olmos nem kívánt nyilatkozni.
A Nyugat és Kína között kemény verseny folyik a gyilkos robotoktól kezdve a tenger alatti kábeleken át a digitális kommunikáció titkosításáig terjedő ágazatok dominanciájáért. A chipgyártás elsőségéért folytatott harc segít eldönteni, hogy ki győzedelmeskedik ezekben a technológiákban és másokban, amelyek elérhetővé válnak, amint gyorsabb processzorokat fejlesztenek ki, hogy azok megvalósulhassanak. Az 1950-es évektől kezdve Amerika úttörő szerepet játszott a chiptechnológiában, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ország a világ legerősebb gazdaságát, stabil csúcstechnológiai és pénzügyi ágazatát, valamint egy eddig páratlan hadsereget hozott létre. Kína gyors gazdasági növekedése és az a kinyilvánított törekvése azonban, hogy globális hatalomként érvényesítse helyét, mostanra megkérdőjelezi ezt a dominanciát.
A hidegháború idején Washington megakadályozta egyes nyersanyagok exportját, amelyeket a keleti blokk országai fegyverek kifejlesztésére használhattak volna. Akkoriban az ilyen intézkedések sikeresek voltak, mert a vasfüggöny mögötti országok gazdaságilag már el voltak szigetelve. Most azonban a globalizáció a legtöbb iparágat sokkal inkább összekapcsolta. Ez alól a félvezetők, egy évente mintegy 600 milliárd dolláros üzletág sem kivétel. A nyersanyagoktól a tervezésen át az összeszerelésig a chipgyártás globális iparág. "Az Egyesült Államok nem lesz képes úgy elvágni a kínaiakat, mint ahogyan a szovjetekkel tettük" - mondta James Andrew Lewis, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (Center for Strategic & International Studies, CSIS) stratégiai technológiai programjának igazgatója.
A két ország közös törekvése a fejlett mikrochipek gyártásának önállósága. Bár a chipek tervezéséhez szükséges számos technológia terén még mindig az Egyesült Államok vezet, a tényleges gyártás és összeszerelés nagy része Ázsiában történik. Az Egyesült Államok a memóriachipek esetében nagymértékben támaszkodik Dél-Koreára, a logikai chipek esetében pedig Tajvanra. Tavaly az Egyesült Államok közel 53 milliárd dollárt hagyott jóvá a "CHIPS for America" programra, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium irányít, és amely pénzügyi ösztönzőket nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek növelni tudják a hazai gyártást. Az ösztönzők kedvezményezettjei nem oszthatnak meg érzékeny technológiákat Kínával és más, az Egyesült Államokkal nem szövetséges országokkal.
Kína számára a fejlettebb chipek előállítása során a kihívások között szerepel az EDA-eszközökhöz való hozzáférés, mint például a SEIDA által népszerűsített OPC szoftver. A leggyorsabb, legnagyobb teljesítményű chipek és áramköri lapok előállításához egyre kisebb tranzisztorok milliárdjait kell megtervezni és kinyomtatni. Az ilyen mikroszkopikus összeköttetések megvalósításához az EDA segít az áramkörök tervezésében és ellenőrzésében, valamint annak szimulálásában, hogy azok hogyan fognak működni valós körülmények között. Az EDA-eszközök azonban nagy feldolgozási teljesítményt igényelnek. A technológia annyira speciális, hogy egyes fejlesztéseket tudományos áttörésként forgalmaznak. Az NVIDIA márciusban azt mondta, hogy az OPC-technológia legújabb félvezetőipari fejlesztései "a fizika határait feszegetik".
Az amerikai exportellenőrzés ellenére Kína lépeget előre. 2019-ben az amerikai Kereskedelmi Minisztérium felvette a Huawei távközlési óriáscéget azon vállalatok listájára, amelyek nem vásárolhatnak amerikai technológiákat, hacsak az eladó nem szerez be külön engedélyt. A minisztérium által egy évvel később feketelistára tett SMIC-hez hasonlóan az USA nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott. "A Kínára vonatkozó exportellenőrzéseink célja, hogy tömegesen lassítsák a technológia beszerzését" - mondta Thea D. Rozman Kendler, az exportigazgatásért felelős kereskedelmi miniszterhelyettes egy közelmúltban tartott kongresszusi meghallgatáson. Ennek ellenére a Huawei augusztusban bemutatott egy új 5G-s okostelefont, amely egy kifinomult, hét nanométeres, a SMIC által gyártott chipet tartalmaz. A telefont akkor mutattak be, amikor Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter Kínába látogatott.
Bizonyos technológiák forrásának bizonyítása kihívást jelenthet. Számos félvezetőfejlesztés meglévő szellemi tulajdonra épül. Az iparágon belüli személyzeti fluktuáció - különösen a nemzetközi határokon átnyúlóan - megnehezíti az exportjogok megsértésének kivizsgálását vagy a szellemi tulajdon ellopására vonatkozó állítások bizonyítását. "Exportszabályozással nem lehet ellenőrizni, hogy mi van az emberek agyában" - mondta Lewis a CSIS-től.
Alon Raphael - egy kaliforniai vállalat vezérigazgatója, aki egy félvezetőhibák felderítésére szolgáló eszközt értékesít - ezt a leckét a nehezebb úton tanulta meg. Elmondása szerint 2020-ig a FemtoMetrix Inc. volt az egyetlen szállítója a technológiának, amelynek kifejlesztésére egy évtizedet fordított. De az év végén egyik kulcsfontosságú alkalmazottjuk, Chongji Huang felmondott, és később Kínában bukkant fel egy sanghaji székhelyű startuppal, amely hasonló terméket kínál. "Hallottam már ilyen történeteket" - mondta Raphael - "de azt mondtam magamban: "Nem, ez a fickó nem olyan, ő a barátom"." Tavaly év végén a FemtoMetrix pert indított Kaliforniában a startup ellen. Robert Shwarts, a Huangot és startupját, a Weichong Semiconductor Groupot képviselő ügyvéd elmondta, hogy sem Huang, sem a startup nem vett el semmit a FemtoMetrix-től, és nem sértettek meg semmilyen üzleti titkot.
Alon Raphael, a Femtometrix elnök-vezérigazgatója
A Siemens EDA-veteránok által irányított startup, a SEIDA egyike annak a sok kínai technológiai startupnak, amelyeket az elmúlt években alapítottak, hogy eleget tegyenek Peking felhívásának, amely a hazai félvezetőipar megerősítésére irányul. A burjánzást nehéz nyomon követni. A kínai szabályozás közelmúltbeli változásai korlátozzák a cégnyilvántartásokhoz való hozzáférést. Zhang útja a SEIDA felé a Mentor Graphics Corp-nál kezdődött, a Siemens EDA elődjénél, amelyet 2017-ben vásárolt fel a müncheni székhelyű Siemens. Az 1981-ben Oregonban alapított Mentor az EDA egyik korai innovátora volt, és végül egyike lett annak a három amerikai vállalatnak, amely a szoftverek nagy részét világszerte értékesíti. A felvásárlás idején a Mentor 1,2 milliárd dolláros éves bevétellel büszkélkedhetett.
Zhang egy sanghaji egyetemen szerzett mikroelektronikai mesterdiplomát, és a SEIDA 2022-es befektetői bemutatója szerint több mint egy évtizedig dolgozott a Mentor és a Siemens EDA cégeknél. Mielőtt csatlakozott a startuphoz, a Siemens EDA termékigazgatója volt. Zhang az amerikai és kínai nyilvántartás szerint jelenleg 44 éves, és 2022 júliusában lett a SEIDA vezérigazgatója. Legalább három másik kínai származású kolléga, aki csatlakozott Zhanghoz, szintén régóta a Siemens EDA alkalmazottja volt. Közülük ketten, Zhitang "Tim" Yu és Yun Fei "Jack" Deng amerikai egyetemeken szereztek doktori fokozatot, derül ki az akadémiai nyilvántartásokból. Yu Kínában született, de az amerikai nyilvántartás szerint amerikai állampolgár is. Deng, aki szintén Kínában született, az Egyesült Államokban szerzett állandó lakhelyet.
Az új exportkorlátozások értelmében az amerikai állampolgárok és állandó lakosok büntetésre számíthatnak, ha engedély nélkül segítenek kínai vállalatoknak fejlett chipek kifejlesztésében vagy gyártásában. Ezek a büntetések a jogsértéstől függően idézést, pénzbírságot vagy börtönbüntetést foglalhatnak magukban. Chang, a vezérigazgató e-mailben közölte: "Folyamatosan figyelemmel kísérjük mind a kialakulóban lévő, mind a meglévő szabályozásokat, hogy működésünk megfeleljen az alkalmazandó jogi előírásoknak". A SEIDA vezetői mertek nagyot álmodni, amikor tavaly befektetőket kerestek. A 2022-es diavetítésen azt vetítették előre, hogy a vállalat tavaly év végére akár 700 millió jüant, azaz 99 millió dollárt is érhet. Azt mondták, hogy 2026-ra a SEIDA reméli, hogy részvényeket adhat el a nyilvánosságnak.
Erőfeszítéseik legalább egy fontos támogatót vonzottak. A Datenna és a PitchBook Data Inc, egy amerikai székhelyű vállalatkutató cég által összeállított feljegyzések szerint 2023 júniusában a SEIDA nem nyilvános finanszírozást kapott a China Fortune-Tech Capital Co-tól, vagyis a CFTC-től, amely a chipgyártó SMIC tulajdonában lévő befektetési eszköz. Ebben a hónapban a vállalati bejelentések szerint további öt befektető, köztük négy kínai kockázati tőkebefektető cég szerzett részesedést a SEIDA-ban.