SG.hu
Páneurópai felhőprojektet indít hét tagállam
Az EU végrehajtó testülete zöld utat adott annak, hogy hét tagállam 1,2 milliárd euró erejéig közpénzből finanszírozhasson felhő- és szélessávú számítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos közös kutatási projekteket.
Hét uniós ország (közte Magyarország) 2022 áprilisában jelentette be a Bizottságnak a következő generációs felhőinfrastruktúra-szolgáltatások elnevezésű, közös európai érdekű projektet (IPCEI). Az IPCEI-k olyan transznacionális projektek, amelyek stratégiai értéke indokolja az uniós állami támogatási szabályoktól való eltérést. Több mint másfél évbe telt azonban, mire a Bizottság zöld utat adott a folyamatnak. A késedelem oka az volt, hogy Margrethe Vestagert, az EU versenyjogi osztályának korábbi vezetőjét nem győzte meg teljesen a projekt. Portfólióját azonban szeptemberben Didier Reynders igazságügyi biztos vette át, mivel Vestager fizetés nélküli szabadságra ment, hogy megpályázza az Európai Beruházási Bank vezetői posztját.
Az Európai Bizottság jóváhagyta ezt a projektet, mivel várhatóan konkrét eredményeket hoz az uniós adatstratégia számára, és támogatja az uniós innovációt, kezelve a felhőszektor piaci hiányosságait. Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia legfeljebb 1,2 milliárd euró állami támogatást költhet, amely a remények szerint további 1,4 milliárd euró magánbefektetést fog mozgósítani. Az egyes országok hozzájárulásának összege nem nyilvános. Emellett Reynders bejelentette, hogy a projekt teljes költsége a korábban számítottnál 30%-kal kevesebb állami támogatást igényel majd. A támogatásban részesülő vállalatoknak vissza kell majd fizetniük a kapott pénz egy részét, ha az adott projekt a vártnál eredményesebbnek bizonyul.
A felhőalapú fejlesztések lehetővé teszik az uniós szereplők számára, hogy közös szabványok kidolgozását kezdjék meg a következő generációs szolgáltatásokhoz, például létrejöhet egy olyan szoftver, mely az EU egységes piacának mind a 27 országában lehetővé teszi az automata járművekkel való kommunikációt. A Bizottság döntése emellett a Digitális Évtized célkitűzéseit is segíti, miszerint 2030-ra 10 000 edge-csomópont lesz az EU-ban, valamint az európai adatstratégia irányába, amely szerint 2025-re a feldolgozott adatmennyiség 80%-a az edge-csomópontokon keresztül történik majd, szemben a 2021-es 20%-kal. (Az edge computing egy olyan technológia, ahol az adatokat decentralizáltan és a végfelhasználóhoz közel, számos és kis adatközponton keresztül tárolják, így lerövidül a késleltetés az eszközök és a felhő között.)
Négy konkrét munkafolyamatot határoztak meg. Először is, a Deutsche Telekom és a Telefónica Espana infrastruktúra-szoftverek fejlesztését fogja vezetni, míg az Atos, az SAP és a Telecom Italia a felhőrendszerek működtetésére és frissítésére szolgáló közös architektúrán fog dolgozni. A harmadik kutatási folyamatban a magyar 4iG és a lengyel CloudFerro a platformszolgáltatások felhőrendszerben történő nyújtását vizsgálja majd. A Siemens és a Fincantieri pedig ágazatspecifikus koncepciók kidolgozásáért lesz felelős, például az egészségügyi vagy az energiaágazatban. Nem mindenki örül a döntésnek, elsősorban a nyertes cégek piaci versenytársai fejezték ki ellenérzéseiket.
Az IPCEI projekt várhatóan 2031-ig tart, az első eredmények 2027-re várhatók. Reynders kijelentette, hogy 1000 magasan képzett közvetlen és közvetett munkahely létrehozására számít, és további 5000 munkahely létrehozására a kereskedelmi forgalomba hozatalig.
Hét uniós ország (közte Magyarország) 2022 áprilisában jelentette be a Bizottságnak a következő generációs felhőinfrastruktúra-szolgáltatások elnevezésű, közös európai érdekű projektet (IPCEI). Az IPCEI-k olyan transznacionális projektek, amelyek stratégiai értéke indokolja az uniós állami támogatási szabályoktól való eltérést. Több mint másfél évbe telt azonban, mire a Bizottság zöld utat adott a folyamatnak. A késedelem oka az volt, hogy Margrethe Vestagert, az EU versenyjogi osztályának korábbi vezetőjét nem győzte meg teljesen a projekt. Portfólióját azonban szeptemberben Didier Reynders igazságügyi biztos vette át, mivel Vestager fizetés nélküli szabadságra ment, hogy megpályázza az Európai Beruházási Bank vezetői posztját.
Az Európai Bizottság jóváhagyta ezt a projektet, mivel várhatóan konkrét eredményeket hoz az uniós adatstratégia számára, és támogatja az uniós innovációt, kezelve a felhőszektor piaci hiányosságait. Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia legfeljebb 1,2 milliárd euró állami támogatást költhet, amely a remények szerint további 1,4 milliárd euró magánbefektetést fog mozgósítani. Az egyes országok hozzájárulásának összege nem nyilvános. Emellett Reynders bejelentette, hogy a projekt teljes költsége a korábban számítottnál 30%-kal kevesebb állami támogatást igényel majd. A támogatásban részesülő vállalatoknak vissza kell majd fizetniük a kapott pénz egy részét, ha az adott projekt a vártnál eredményesebbnek bizonyul.
A felhőalapú fejlesztések lehetővé teszik az uniós szereplők számára, hogy közös szabványok kidolgozását kezdjék meg a következő generációs szolgáltatásokhoz, például létrejöhet egy olyan szoftver, mely az EU egységes piacának mind a 27 országában lehetővé teszi az automata járművekkel való kommunikációt. A Bizottság döntése emellett a Digitális Évtized célkitűzéseit is segíti, miszerint 2030-ra 10 000 edge-csomópont lesz az EU-ban, valamint az európai adatstratégia irányába, amely szerint 2025-re a feldolgozott adatmennyiség 80%-a az edge-csomópontokon keresztül történik majd, szemben a 2021-es 20%-kal. (Az edge computing egy olyan technológia, ahol az adatokat decentralizáltan és a végfelhasználóhoz közel, számos és kis adatközponton keresztül tárolják, így lerövidül a késleltetés az eszközök és a felhő között.)
Négy konkrét munkafolyamatot határoztak meg. Először is, a Deutsche Telekom és a Telefónica Espana infrastruktúra-szoftverek fejlesztését fogja vezetni, míg az Atos, az SAP és a Telecom Italia a felhőrendszerek működtetésére és frissítésére szolgáló közös architektúrán fog dolgozni. A harmadik kutatási folyamatban a magyar 4iG és a lengyel CloudFerro a platformszolgáltatások felhőrendszerben történő nyújtását vizsgálja majd. A Siemens és a Fincantieri pedig ágazatspecifikus koncepciók kidolgozásáért lesz felelős, például az egészségügyi vagy az energiaágazatban. Nem mindenki örül a döntésnek, elsősorban a nyertes cégek piaci versenytársai fejezték ki ellenérzéseiket.
Az IPCEI projekt várhatóan 2031-ig tart, az első eredmények 2027-re várhatók. Reynders kijelentette, hogy 1000 magasan képzett közvetlen és közvetett munkahely létrehozására számít, és további 5000 munkahely létrehozására a kereskedelmi forgalomba hozatalig.