SG.hu
Félnek az MI-től a francia színészek
A francia művészlobbi sürgeti a kormányt, hogy foglalkozzon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi kérdésekkel.
Az Egyesült Államokban zajlik a színész- és forgatókönyvíró-sztrájk, az amerikai kreatívok főként a ChatGPT-hez és a Bardhoz hasonló generatív MI-modellek szabályozatlan és munkahelyeket veszélyeztető használata ellen tiltakoznak. Ehhez csatlakozott most egy vezető francia művészjogi szervezet, akik a kulturális minisztériumnak címzett nyílt levélben fejezték ki szolidaritásukat a 160 000 sztrájkoló amerikai színésszel. Az Adami, a francia művészek jogait védő csoport felszólította Rima Abdul-Malak kulturális minisztert hogy "bonyolítson le iparági konzultációt a szakemberek bevonásával, munkamódszer, ütemterv és cselekvési terv kidolgozásával" - mondta Benjamin Sauzay, az Adami sajtóreferense. "A szakmáink automatizálása komoly következményekkel jár majd az audiovizuális tartalmak fantáziájának bőségére" - áll a levélben.
A levél címe "Színészek sztrájkja: Egyesült Államok vagy Franciaország, ugyanaz a harc", amely szerint "ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát előrelépésnek tekintsük, sürgősen szabályozni kell a használatát". Rövid távon ezrek veszíthetik el állásukat - magyarázza a levél, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia technológiái már most képesek helyettesíteni a szinkronszínészeket szintetikus hangok létrehozásával. Az emberi hangok utánzása mellett a mesterséges intelligencia valósághű képeket is képes létrehozni, ami egy idő múlva oda vezet majd, hogy hamarosan audiovizuális tartalmakat is készíthet. Ezért az óra ketyeg, mielőtt még több művész állását veszélyeztetik a mesterséges intelligencia-rendszerek - mondta Sauzay.
Sauzay hozzátette, hogy a "streaminghez való alkalmazkodás 15 évig tartott", de az MI-nél a jóval rombolóbb hatás miatt nincs ennyi idő, ha meg akarják menteni az iparágat. Bár a 2019-es uniós szerzői jogi irányelvet 2021 májusában ültették át a francia nemzeti jogba, a "streamingnél a bevételmegosztás továbbra is a szereplők aggodalmainak és félreértéseinek középpontjában áll" - áll a levélben. Bár az elmúlt években történtek javulások, Sauzay kifejti, hogy "az arányos díjazás még nem rendszerszintű". 2022 májusában létrejött egy a művészek díjazására vonatkozó jogi keret, a megállapodás az előadóművészek számára "minimális jogdíjmértéket", "legalább 1000 eurós átalánydíjat", a streaming-adások sikereire vonatkozó százalékos arányt és "ingyenes átalánydíjat" irányzott elő minden szereplő számára.
Az előadóművészek európai szövetsége (AEPO-ARTIS) július 20-án szintén nyílt levelet tett közzé a mesterséges intelligencia elterjedése kapcsán, amelyben "több mint 6 millió művész, alkotó, előadóművész és kiadó" félelmének adott hangot. A streaming szerzői jogi kérdésekhez hasonlóan követelik az alkotók és előadóművészek jogainak fenntartását az MI-rendszerek által történő felhasználás esetén, az engedélyezés támogatását, a szerzői jogoknak alávetett tartalomra vonatkozó adatbányászat szabályozását, az alkotóknak való jóváírás előírását, az újrafelhasználott tartalmakra vonatkozó átláthatósági kötelezettségek előírását, valamint az MI-üzemeltetők jogi felelősségre vonását.
Jean-Noël Barrot francia digitális miniszter egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésére tekintettel felül kellene vizsgálni a szerzői jogokat. "A generatív mesterséges intelligencia nem kreatív, csak átrendezi a művészek és újságírók által létrehozott tartalmakat". Barrot elmondta, hogy "tudatában van a kérdésnek", és hogy "meg kell találni a méltányos módját az újságírók és az alkotók kártalanításának".
Brüsszelben az uniós döntéshozók éppen most véglegesítik a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, amely egy olyan mérföldkőnek számító jogszabály, amely a technológia szabályozását a kockázat alapján igyekszik elvégezni. Bár az eredeti törvénytervezet nem foglalkozott a szerzői joggal, a képviselők be akarják vezetni azt az elvet, hogy a generatív MI-modellek létrehozóinak részletes összefoglalót kell adniuk a szerzői jog hatálya alá tartozó képzési adatokról.
Az Egyesült Államokban zajlik a színész- és forgatókönyvíró-sztrájk, az amerikai kreatívok főként a ChatGPT-hez és a Bardhoz hasonló generatív MI-modellek szabályozatlan és munkahelyeket veszélyeztető használata ellen tiltakoznak. Ehhez csatlakozott most egy vezető francia művészjogi szervezet, akik a kulturális minisztériumnak címzett nyílt levélben fejezték ki szolidaritásukat a 160 000 sztrájkoló amerikai színésszel. Az Adami, a francia művészek jogait védő csoport felszólította Rima Abdul-Malak kulturális minisztert hogy "bonyolítson le iparági konzultációt a szakemberek bevonásával, munkamódszer, ütemterv és cselekvési terv kidolgozásával" - mondta Benjamin Sauzay, az Adami sajtóreferense. "A szakmáink automatizálása komoly következményekkel jár majd az audiovizuális tartalmak fantáziájának bőségére" - áll a levélben.
A levél címe "Színészek sztrájkja: Egyesült Államok vagy Franciaország, ugyanaz a harc", amely szerint "ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát előrelépésnek tekintsük, sürgősen szabályozni kell a használatát". Rövid távon ezrek veszíthetik el állásukat - magyarázza a levél, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia technológiái már most képesek helyettesíteni a szinkronszínészeket szintetikus hangok létrehozásával. Az emberi hangok utánzása mellett a mesterséges intelligencia valósághű képeket is képes létrehozni, ami egy idő múlva oda vezet majd, hogy hamarosan audiovizuális tartalmakat is készíthet. Ezért az óra ketyeg, mielőtt még több művész állását veszélyeztetik a mesterséges intelligencia-rendszerek - mondta Sauzay.
Sauzay hozzátette, hogy a "streaminghez való alkalmazkodás 15 évig tartott", de az MI-nél a jóval rombolóbb hatás miatt nincs ennyi idő, ha meg akarják menteni az iparágat. Bár a 2019-es uniós szerzői jogi irányelvet 2021 májusában ültették át a francia nemzeti jogba, a "streamingnél a bevételmegosztás továbbra is a szereplők aggodalmainak és félreértéseinek középpontjában áll" - áll a levélben. Bár az elmúlt években történtek javulások, Sauzay kifejti, hogy "az arányos díjazás még nem rendszerszintű". 2022 májusában létrejött egy a művészek díjazására vonatkozó jogi keret, a megállapodás az előadóművészek számára "minimális jogdíjmértéket", "legalább 1000 eurós átalánydíjat", a streaming-adások sikereire vonatkozó százalékos arányt és "ingyenes átalánydíjat" irányzott elő minden szereplő számára.
Az előadóművészek európai szövetsége (AEPO-ARTIS) július 20-án szintén nyílt levelet tett közzé a mesterséges intelligencia elterjedése kapcsán, amelyben "több mint 6 millió művész, alkotó, előadóművész és kiadó" félelmének adott hangot. A streaming szerzői jogi kérdésekhez hasonlóan követelik az alkotók és előadóművészek jogainak fenntartását az MI-rendszerek által történő felhasználás esetén, az engedélyezés támogatását, a szerzői jogoknak alávetett tartalomra vonatkozó adatbányászat szabályozását, az alkotóknak való jóváírás előírását, az újrafelhasználott tartalmakra vonatkozó átláthatósági kötelezettségek előírását, valamint az MI-üzemeltetők jogi felelősségre vonását.
Jean-Noël Barrot francia digitális miniszter egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésére tekintettel felül kellene vizsgálni a szerzői jogokat. "A generatív mesterséges intelligencia nem kreatív, csak átrendezi a művészek és újságírók által létrehozott tartalmakat". Barrot elmondta, hogy "tudatában van a kérdésnek", és hogy "meg kell találni a méltányos módját az újságírók és az alkotók kártalanításának".
Brüsszelben az uniós döntéshozók éppen most véglegesítik a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, amely egy olyan mérföldkőnek számító jogszabály, amely a technológia szabályozását a kockázat alapján igyekszik elvégezni. Bár az eredeti törvénytervezet nem foglalkozott a szerzői joggal, a képviselők be akarják vezetni azt az elvet, hogy a generatív MI-modellek létrehozóinak részletes összefoglalót kell adniuk a szerzői jog hatálya alá tartozó képzési adatokról.